„...mindazokat a hozzáértő embereket, akiknek bölcsességet adott az Úr,..."
2Móz 36
1 Becalél és Oholíáb mindazokkal a hozzáértő emberekkel együtt, akiknek bölcsességet és értelmet adott az Úr, hogy el tudják készíteni a szentély különböző istentiszteleti eszközeit, készítsék el azokat egészen úgy, ahogyan megparancsolta az Úr! 2 Hívatta tehát Mózes Becalélt és Oholíábot és mindazokat a hozzáértő embereket, akiknek bölcsességet adott az Úr, mindenkit, akit szíve arra indított, hogy jelentkezzen a munka elvégzésére. 3 Ezek átvették Mózestől mindazokat a felajánlott dolgokat, amelyeket Izráel fiai hoztak a szentély istentiszteleti eszközeinek az elkészítéséhez. De továbbra is vittek minden reggel felajánlásokat Mózeshez. 4 Eljöttek mindazok a hozzáértő emberek, akik a szentély különféle eszközein dolgoztak, mindenki otthagyva a maga munkáját, amelyen éppen dolgozott, 5 és ezt mondták Mózesnek: Többet hordott össze a nép, mint amennyi szükséges azokhoz az istentiszteleti eszközökhöz, amelyek elkészítését megparancsolta az Úr. 6 Ekkor Mózes parancsára kihirdették a táborban: Se férfi, se asszony ne készítsen már semmit felajánlásként a szentély számára! Így kellett a népnek elrendelni, hogy ne hozzon több adományt. 7 Mert elég volt az anyag az egész munka elvégzéséhez, sőt még maradt is. 8 A hozzáértő emberek vezetésével elkészítették a hajlékot tíz sátorlapból: sodrott lenfonálból, kék és piros bíborból meg karmazsin fonálból, művészi módon beleszőtt kerúbokkal készítették azokat. 9 Egy-egy sátorlap hossza huszonnyolc könyök, egy-egy sátorlap szélessége pedig négy könyök volt. Egyforma volt a mérete mindegyik sátorlapnak. 10 Öt sátorlapot fűztek össze egymással, majd a másik öt sátorlapot is összefűzték egymással. 11 Azután készítettek kék bíbor hurkokat az egyik sátorlap szegélyén az összefűzésnél. Ugyanilyeneket készítettek a másik sátorlap szegélyén is, azon a végén, ahol összefűzték. 12 Ötven hurkot készítettek az egyik sátorlapon, és ötven hurkot készítettek annak a másik sátorlapnak a szegélyén is, amelyet hozzáfűztek. A hurkok egymással szemben voltak. 13 Készítettek ötven aranykapcsot, és ezekkel a kapcsokkal rögzítették egymáshoz a sátorlapokat. Így állt össze a hajlék. 14 Azután készítettek sátorlapokat kecskeszőrből sátortetőnek a hajlék fölé: tizenegy ilyen sátorlapot készítettek. 15 Egy sátorlap hossza harminc könyök volt, a sátorlap szélessége pedig négy könyök volt. Egyforma volt a mérete a tizenegy sátorlapnak. 16 Összefűztek öt sátorlapot külön, és hat sátorlapot is külön. 17 Készítettek ötven hurkot az egyik sátorlapnak arra a végére, ahol összefűzték, és ötven hurkot készítettek a másik sátorlapnak arra a szélére is, ahol összefűzték. 18 Készítettek ötven rézkapcsot a sátortető összefűzésére, hogy egy egész legyen. 19 Készítettek még egy takarót is a sátorra vörösre festett kosbőrből, és arra még egy takarót delfinbőrből. 20 Készítettek a hajlékhoz felállítható deszkákat is akáciafából. 21 A deszkák hossza tíz könyök volt, a deszkák szélessége pedig másfél könyök. 22 Mindegyik deszkának két csapja volt, amelyek összekötötték egyiket a másikkal. Így készítették el a hajlék mindegyik deszkáját. 23 Így készítették el a hajlék deszkáit: húsz deszkát tettek a déli oldalra dél felé. 24 Készítettek negyven ezüsttalpat a húsz deszka alá, két talpat mindegyik deszka alá a két csapnak megfelelően. Minden egyes deszka alatt két talp volt a két csapnak megfelelően. 25 A hajlék másik oldalára, az északi oldalra is húsz deszkát készítettek. 26 Ezeknek is negyven ezüsttalpa volt, két talp volt az egyik deszka alatt, és két talp volt a másik deszka alatt is. 27 Nyugat felől, a hajlék hátuljára is készítettek hat deszkát. 28 Készítettek két-két deszkát a hajlék két hátsó sarkára. 29 Ezek párosával voltak egymás mellett, aljuktól a tetejükig szorosan összefogva, egészen a karikáig. Így csinálták mindkettőnél, mindkét saroknál. 30 Nyolc deszka volt tehát ezüsttalpakkal, összesen tizenhat talppal: két-két talp volt mindegyik deszka alatt. 31 Készítettek reteszeket is akáciafából: ötöt a hajlék egyik oldalának a deszkáihoz, 32 öt reteszt a hajlék másik oldalának a deszkáihoz, és öt reteszt a hajlék hátuljának a deszkáihoz a nyugati oldalon. 33 Elkészítették a középső reteszt is, hogy középen rögzítse a deszkákat, egyik végétől a másik végéig. 34 A deszkákat bevonták arannyal, és aranyból készítették a karikákat a reteszek kengyeleiként. Bevonták arannyal a reteszeket is. 35 Azután elkészítették a kárpitot kék és piros bíborból, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból: művészi módon beleszőtt kerúbokkal készítették azokat. 36 Készítettek hozzá négy akáciafa oszlopot, és bevonták arannyal. A rajta levő kampók is aranyból voltak. És öntöttek hozzájuk négy ezüsttalpat. 37 Készítettek függönyt a sátor bejáratára kék és piros bíborból, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból, művészi módon kihímezve, 38 ehhez pedig öt oszlopot kampókkal együtt. Az oszlopfőket és összekötőiket bevonták arannyal; a hozzájuk való öt talp rézből készült.
(8) „Ettek és jóllaktak…” (Márk 8,1-10) EMBERNEK LENNI = „ÉHEZNI”:* A négyezer ember megvendégelésénél jelen vannak a „pogányok”; azok, akik messziről érkeztek (3).** Itt is Jézus a kezdeményező, aki jó pásztorként szánakozik az éhes sokaságon (2-3), a tanítványok kétkedően viselkednek (4). Jézus nemcsak tanította a sokaságot, már három napja (2); - vagyis a lelki táplálék ínsége mellett az ember testi ínségét is gondjaiba veszi a mi Urunk. Jézusra egy „kitanított”, de „kiéhezett” sokaság figyel; ez pedig egy határon túl kezelhetetlen. Az embernek a testi és a lelki kenyérre egyaránt szüksége van, nem lehet egyiket kijátszani a másik ellenében; ugyanakkor a friss testi kenyérre és az igaz lelki kenyérre van szükségünk. Jézus Krisztus az élet kenyere, mindkettő egyszerre; mert Őnélküle a testi kenyér csak hizlal, a lelki kenyér pedig nem lesz több érzelgős, hazug lelkizésnél. Ővele azonban a jóllakás is több, mint csak egy időre jóllakni; aki ugyanis üdvösségesen jóllakott, az Ővele bírja a testi és a lelki éhezést is, akár halálig is, panasz nélkül. /Négyezer ember megvendégelése/
___
* A négyezer ember megvendégelését még Máténál olvashatjuk (Máté 15,32-39). Több magyarázó ezt a leírást a kenyércsoda második változatának tartja, ahol az események lényegi menete azonos az elsőével, tehát ezek a magyarázók nem tartják külön csodának ezt a leírást. Vannak azonban olyan magyarázatok, amelyek kiemelik az ötezer ember megvendégelésének leírásától való jelentős eltéréseket, a megvendégeltek számát, a maradék kosarakat, valamint a kenyér kiemelését illetően. Ez azt jelenti, hogy a kenyércsoda valamennyi változata közül e változat megfogalmazója koncentrált legerőteljesebben az úrvacsorára, és ezért a halaknak nem tulajdonított jelentőséget. Az elbeszélést később az úrvacsorai katechézisben is felhasználták. Az írásba foglalás és a szerkesztés során aztán a „halacskákat” is belefogalmazták az elbeszélésbe. - Különösképpen pedig azt az eltérést emelik ki, hogy az ötezer ember megvendégelését zsidókeresztyén környezetben fogalmazták meg; ezt viszont hellenista, pogánykeresztyén környezetben; ezért külön eseményként kezelik a történetet.
** Feltűnő, hogy az ötezer ember megvendégelése után a tanítványok még mindig ugyanolyan értetlenek, mint korábban voltak, és felteszik ugyanazt a kérdést: miből lehet ezeket jóllakatni, itt a pusztában? (4)