előző nap következő nap

„A Júda törzséből való Becalél, ...elkészítette mindazt, amit Mózesnek megparancsolt az Úr." 2Móz 38

1 Azután elkészítette az égőáldozati oltárt akáciafából négyzet alakúra: öt könyök volt a hossza és öt könyök a szélessége, a magassága pedig három könyök volt. 2 Készített szarvakat a négy sarkára, vele egy darabból voltak a szarvak, és bevonta az egészet rézzel. 3 Azután elkészítette az oltár egész fölszerelését: a fazekakat, lapátokat, hintőedényeket, villákat és szenesserpenyőket. Az egész fölszerelést rézből készítette el. 4 Készített az oltárhoz rostélyszerű rézrácsozatot a perem alá, amely annak a közepéig ért le. 5 Öntött négy karikát a rézrácsozat négy sarkára rúdtartóknak. 6 Elkészítette a rudakat akáciafából, és bevonta rézzel. 7 Bedugta a rudakat az oltár oldalain levő karikákba, hogy hordozható legyen. Deszkákból készítette azt, belül üresre. 8 Elkészítette a rézmedencét meg rézből egy állványt is hozzá azoknak az asszonyoknak a fémtükreiből, akik a kijelentés sátrának bejáratánál szolgáltak. 9 Elkészítette az udvart is. A déli oldalon az udvar szőnyegfala sodrott lenfonálból készült, és száz könyök hosszú volt. 10 Húsz oszlopa és húsz réztalpa volt; az oszlopok kampói és kapcsai ezüstből voltak. 11 Az északi oldal is száz könyök volt, húsz oszloppal és húsz réztalppal; az oszlopok kampói és kapcsai ezüstből voltak. 12 A nyugati oldalon ötven könyök szőnyegfal volt tíz oszloppal és tíz talppal; az oszlopok kampói és kapcsai ezüstből voltak. 13 A keleti oldal ötven könyök volt. 14 Tizenöt könyök szőnyegfal volt az egyik oldalon, és annak három oszlopa és három talpa volt. 15 A másik oldalon, az udvar kapujától jobbra is, balra is tizenöt könyök szőnyegfal volt. Ennek is három oszlopa és három talpa volt. 16 Az udvar egész szőnyegfala körös-körül sodrott lenfonálból készült. 17 Az oszlopok talpai rézből, az oszlopok kampói és kapcsai pedig ezüstből voltak. Az oszlopfőket is ezüsttel borították be, és ezüsthuzallal volt összekötve az udvar összes oszlopa. 18 Az udvar kapujának a függönye művészi módon kihímezve, kék és piros bíborból, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból készült. A hossza húsz könyök, a magassága pedig – az udvar szőnyegfala szélességének megfelelően – öt könyök volt. 19 Négy oszlopuk és négy réztalpuk volt. Ezüstből voltak a kampóik; az oszlopfők és összekötő huzaljaik is ezüstből voltak. 20 A hajlék és az udvar összes cöveke körös-körül rézből volt. 21 Ez a hajlékhoz, a bizonyság hajlékához felhasznált dolgok jegyzéke, melyet Mózes parancsára állítottak össze; a léviták feladata volt ez, Ítámárnak, Áron főpap fiának vezetésével. 22 A Júda törzséből való Becalél, Húr fiának, Úrínak a fia elkészítette mindazt, amit Mózesnek megparancsolt az Úr. 23 Vele együtt dolgozott a Dán törzséből való Oholíáb, Ahíszámák fia, aki járatos volt mindenféle fa- és fémmunkában, értett a művészi szövéshez és hímzéshez kék és piros bíborból, karmazsin fonálból és lenfonálból. 24 A munkálatokhoz, a szentély egész munkálatához felhasznált arany: az az arany, amelyet erre a célra felajánlottak, összesen huszonkilenc talentum és hétszázharminc sekel volt, a szent sekel szerint. 25 Az az ezüst pedig, amelyet a közösség számba vett tagjai adtak, száz talentum és ezerhétszázhetvenöt sekel volt, a szent sekel szerint: 26 fejenként egy beka – vagyis fél sekel, a szent sekel szerint – mindattól a hatszázháromezer-ötszázötven, húsz évnél idősebb személytől, akik átestek a számbavételen. 27 A száz talentum ezüstből megöntötték a szentély és a kárpit talpait: száz talpat száz talentumból, vagyis egy talentumból egy talpat. 28 Az ezerhétszázhetvenöt sekelből elkészítették az oszlopok kampóit, beborították az oszlopfőket, és összekötötték azokat. 29 A felajánlott réz hetven talentum és kétezer-négyszáz sekel volt. 30 Ebből készítették el a kijelentés sátra bejáratának talpait, a rézoltárt a hozzá való rézrácsozattal, az oltár egész fölszerelését, 31 az udvar talpait körös-körül meg az udvar kapujának talpait, a hajlék összes cövekét és az udvar összes cövekét körös-körül.

Megalázónak tűnhet, hogy Becalél áldozatos munkája után Mózes még el is számoltatja őt. Miért? Mert amikor Istennek szolgálunk, akkor semmi sem a miénk. Mindent tőle kaptunk: javainkat, lehetőségeinket, alkalmasságunkat is. Vajon látjuk-e ezt, amikor építjük az Úr által ránk bízott lelki házat vagy éppen kőépületet?

RÉ 241 MRÉ 367

„…tisztán látott mindent…” (Márk 8,22-30) Márk 8,22-30

(25) „…tisztán látott mindent…” (Márk 8,22-30)* EMBERNEK LENNI = „HOMÁLYOSAN LÁTNI”. A gyógyulás fokozatos volt, azonban végül teljessé lett, hiszen a vak először homályosan, majd „tisztán látott mindent” (25). Jézus ekkor hazaküldte a gyógyult embert, hogy otthon legyen, a sajátjai között, Isten hatalmának hirdetőjévé. Márk itt is érvényesíti a csoda-titok motívumát, miszerint a csoda hírét nem kell terjeszteni, mert az nem tárja fel Jézus személyének igazi titkát. Márk evangéliumának második fő része azonban szakít ezzel a tiltással, és a csodák leírása után, Jézus szenvedéseinek és halálának leírásában nyíltan beszél arról (8,32), hogy Jézus a Krisztus; - de nem a zsidó politikai messiás, hanem a megfeszített Isten Fia (15,39). Aki ezt beláthatja, az valóban kigyógyult a vakságból; az ilyen ember valóban, teljesen meggyógyult és tisztán lát mindent; még akkor is, ha itt egy ideig még tükör által, homályosan láthatunk csak egyes dolgokat (1Korinthus 13,12). /A bétsaidai vak meggyógyítása/

___

* A bétsaidai vak meggyógyítása lezárja Márk evangéliuma első fő részét. Ebben a csodában egyedi, hogy az ókori gyógyítások elemei közül hiányzik a gyógyító szó kimondása, itt Jézus nem kéri a beteg hitét a gyógyulás feltételeként (22-23); a legszembetűnőbb különbség azonban az, a többi gyógyítási csodához képest, hogy itt a gyógyítás fokozatosan történik (24-25). Ezt a fokozatosságot sokféleképpen magyarázták az évszázadok során, miszerint Isten tetszőlegesen választja ki a gyógyítás módját, illetve a fokozatosság az eset súlyosságát, és ezzel együtt a csoda nagyságát fejezi ki.