előző nap
következő nap

„...nem vagyok jobb elődeimnél!” 1Kir 19,1–8

1 Amikor Aháb elmondta Jezábelnek mindazt, amit Illés tett, és hogy a prófétákat megölte karddal, 2 Jezábel követet küldött Illéshez ezzel az üzenettel: Úgy bánjanak velem az istenek most és ezután is, hogy holnap ilyenkorra azt teszem veled, ami azokkal történt! 3 Illés megijedt, felkerekedett és ment, hogy mentse az életét, és elérkezett a júdai Beérsebába. Legényét ott hagyta, 4 ő pedig elment a pusztába egynapi járóföldre. Odaért egy rekettyebokorhoz, és leült alá. Azt kívánta, bárcsak meghalna, és így szólt: Elég most már, Uram! Vedd el az életemet, mert nem vagyok jobb elődeimnél! 5 Azután lefeküdt, és elaludt a rekettyebokor alatt. De egyszer csak egy angyal érintette meg, és ezt mondta neki: Kelj föl, egyél! 6 Amikor föltekintett, látta, hogy a fejénél ott van egy forró kövön sült lángos és egy korsó víz. Evett, ivott, majd újra lefeküdt. 7 Az Úr angyala másodszor is visszatért, megérintette, és ezt mondta: Kelj föl, egyél, mert erőd felett való út áll előtted! 8 Ő fölkelt, evett és ivott, majd annak az ételnek az erejével ment negyven nap és negyven éjjel az Isten hegyéig, a Hórebig.

„...nem vagyok jobb elődeimnél!" (4). Illés elfáradva vonul vissza a pusztába. Menekül. Nem a halálba – ez csak eszköz lehetne Isten kezében a nyomorúságból való kiváltására –, hanem magához Istenhez. Keserűségének egyik oka, hogy nem tudta visszafordítani mindazt, ami megromlott. Szívét-lelkét égeti a bánat: azt hittem, meg tudom csinálni. Az elődök most értékelődnek fel igazán: megismertem harcaikat, megértem imádságaikat. Nem megelőzöm őket jobb szolgálattal, hanem folytatom azt a magvetést, amit elkezdtek.

RÉ 436 MRÉ 267

„…eljött arimátiai József, tekintélyes tanácstag, aki maga is várta az Isten országát…” (Márk 15,42-47) Márk 15,42-47

(43) „…eljött arimátiai József, tekintélyes tanácstag, aki maga is várta az Isten országát…” (Márk 15,42-47) JÉZUS KRISZTUS GYŐZELMET AD A HALÁL FELETT. Valamennyi evangélium közli Jézus temetésének elbeszélését. Maga a tényközlés, miszerint Jézus valóban meghalt (44-45), és utána eltemették, eleve teológiai mondanivalót hordoz: Jézus a Krisztus, aki valóban meghalt és utána valóban feltámadott. A kivégzettek testét rokonok, vagy barátok szokták elkérni, hogy eltemessék. Jézus tanítványai azonban ijedtükben elfutottak, most nincsenek sehol. Ekkor feltűnt egy eddig ismeretlen ember, az arimátiai József, aki bátran bement Pilátushoz, és elkérte Jézus testét (43). Istennek mindig vannak emberei, akik várják az Ő országát. Az Ő ügyét emberek csődje nem tartóztathatja fel.* /Jézus temetése/

___

* Ez a József egy vidéki, júdeai település tanácsának tagja lehetett; tekintélyes, azaz vagyonos ember volt. De legfőbb jellemzője az, hogy maga is várta az Isten országát (43); reménysége és bátorsága ebből a váradalomból fakadt. Bátorító üzenet, hogy Isten országa megtapasztalható valóság, amely már Jézus Krisztus eljövetelével közel jött hozzánk, és visszajövetelével teljessé lesz közöttünk és rajtunk. Isten országa igazság, békesség és öröm, a Szentlélek által; részleteket nem tudunk, de ennyi elég. Jézus Krisztus halála és temetése hirdeti, hogy a hamis, nyugtalan és örömtelen „régi” életnek vége; hogy az Ő feltámadása által elkezdődjön az egészen „új”.