előző nap
következő nap

„Én a tudtodra adom, hogy mi fog majd történni,..." Dán 8,15–27

15 Amikor én, Dániel, ezt a látomást láttam, és kerestem az értelmét, egyszer csak elém állt valaki, aki egy férfihoz hasonlított. 16 És emberi hangot hallottam az Úlaj felől, amely így kiáltott: Gábriel, magyarázd meg neki ezt a látványt! 17 Ő odajött, ahol álltam, én pedig megrémültem jöttére, és arcra borultam. Akkor ezt mondta nekem: Értsd meg, emberfia, hogy a végső időről szól ez a látomás. 18 Amikor hozzám szólt, ájultan estem a földre, de ő megérintett, és talpra állított. 19 Majd ezt mondta: Én a tudtodra adom, hogy mi fog majd történni, amikor véget ér a harag; mert meg van szabva a vége! 20 Az a kétszarvú kos, amelyet láttál, a médek és a perzsák királya. 21 A szőrös bak a görögök királya; a két szeme között levő nagy szarv az első király. 22 Hogy az letört, és a helyére négy nőtt, az azt jelenti, hogy népéből négy királyság lesz, de nem olyan erős, mint amaz volt. 23 Az ő uralkodásuk végén, a bűnök tetőfokán előáll majd egy bősz tekintetű király, kétértelmű beszédek mestere. 24 Hatalmas lesz az ereje, bár nem a maga erejéből. Szörnyű módon fog pusztítani, minden tette sikerül. Pusztítja az erőseket és a szentek népét. 25 Okossága révén sikerül, amihez álnokul hozzáfog, ezért fölfuvalkodik szívében, és háborítatlanul pusztít el sokakat. De amikor a vezérek vezére ellen támad, összetörik anélkül, hogy hozzányúlnának. 26 Az estékről és reggelekről szóló látomás színigaz. Mégis tartsd titokban ezt a látomást, mert a távoli jövendőről szól! 27 Akkor én, Dániel, összeroskadtam, és napokig beteg voltam. De azután fölkeltem, és végeztem teendőimet a király mellett. Ez az érthetetlen látomás azonban lenyűgözve tartott.

Az Úr nemcsak küldi az üzeneteket; számára nagyon fontos, hogy meg is értsük azokat! Ezért jön a magyarázó angyal, ezért csatlakozik Fülöp az etióp főemberhez, s ezért küldetett el a Szentlélek a mi számunkra! Az Úr nemcsak a múltunkat és a jelenünket ismeri, hanem a jövőnket is. Egészen a „végső időig". Lehet, hogy mi is beleborzadnánk ennek még a gondolatába is, de az Úr meg akarja velünk ezt is ismertetni, mert fel akar rá készíteni, hogy biztonságban érezzük magunkat, a harag ugyanis egyszer véget ér – az Úr határt szabott neki!

RÉ 345 MRÉ 302

„…jó és hű szolgám…” (Máté 25,14-30) Máté 25,14-30

(21) „…jó és hű szolgám…” (Máté 25,14-30) Minden az Úré, amiből Ő valamit ránk bízott. Az Úr, mindegyik szolgáját kitüntette, hiszen mindegyik az Ő vagyonából kapott egy kis részt, hűséges munkára. Nem elég a bölcsességünk ahhoz, hogy összevessük a különböző javakat, mert ez nem „mennyiségi” kérdés: különbözőek vagyunk, akiket azonban az Úr egyformán szeret (14-18). A számadás napján a gazda nem az eredményt, hanem a magam talentumaival, a magam helyén, az életem hűségét nézi majd, amelynek áldása mennyei öröm (19-23). Ezt az üzenetet erősíti meg a hűtlen szolga esete, aki szintén kapott talentumot, de azt az egyet ő kevesellte, nem használta, elásta, Urát kegyetlennek nevezte, ezért büntetése nagy, Isten visszaveszi tőle neki adott javait. Ez a kárhozat, amit lehet képekkel is lefesteni, külső sötétségnek nevezni, de lényegében arról van szó, hogy nem kiteljesednek rajtunk Isten örök, éltető javai, hanem Ő visszaveszi tőlünk azokat, mert visszaéltünk azokkal (24-30). A jutalmat nem tudjuk kiérdemelni, a hűség pedig felülről való ajándék, ezért így könyörögjünk: tégy hűségessé mindhalálig (Jelenések 2,10).*

___

* Beszédes a példázat másfajta megközelítése, amely a teológiai értelmezést teljesen lehántva a történetről; azt hangsúlyozza, hogy ez az elbeszélés a kegyetlen „vadkapitalizmus” leplezetlen kritikája, amelyik ott is aratni akar, ahol nem vetett, mégpedig mértéktelen haszonnal és kamattal.