előző nap
következő nap

„Meddig tart az, amit a mindennapi áldozatról és a szörnyű bűnről láttál?" Dán 8,1–14

1 Bélsaccar király uralkodásának harmadik évében nekem, Dánielnek látomásom támadt, az után, amelyet először láttam. 2 Azt láttam a látomásban, hogy Súsán várában vagyok, Élám tartományában. A látomásban az Úlaj csatornánál láttam magamat. 3 Föltekintve láttam, hogy egy kétszarvú kos áll a csatorna mellett. Mind a két szarv nagy volt, de az egyik nagyobb volt a másiknál, és a nagyobbik később nőtt ki. 4 Láttam, hogy a kos szarvaival nyugat, észak és dél felé öklelt. Egy állat sem állhatott meg vele szemben, és nem lehetett megmenekülni tőle. Azt tette, amit akart, és felfuvalkodott. 5 Majd azt vettem észre, hogy egy kecskebak jön napnyugat felől az egész föld fölött, nem is érintve a földet. Ennek a baknak a két szeme közt egy hatalmas szarv volt. 6 Amikor odaért a kétszarvú koshoz, amelyet a csatorna mellett láttam állni, rárontott teljes erővel. 7 Láttam, hogy mikor a koshoz ért, nekivadulva felöklelte a kost, és letörte a két szarvát. A kosnak pedig nem volt annyi ereje, hogy megálljon vele szemben. A földre terítette, megtaposta, és nem volt, aki a kost megmenthette volna a hatalmától. 8 A kecskebak azután nagyon nagyra nőtt; de amint elérte hatalmának csúcsát, letört a nagy szarv, és helyette négy hatalmas szarv nőtt a négy égtáj felé. 9 Azok közül az egyiken egy kis szarv tűnt elő, és igen nagyra nőtt délen, keleten és az ékes földön. 10 Felnőtt egészen az ég seregéig, és a földre dobott néhányat ebből a seregből, a csillagokból, és összetaposta őket. 11 Még a sereg vezérével is szembeszállt, elvette tőle a mindennapi áldozatot, és feldúlta szentélyét. 12 Sereget rendelt bűnös módon a mindennapi áldozat ellen, és földre terítette az igazságot. Minden tette sikerült. 13 Azután hallottam, hogy egy szent beszélni kezdett, egy másik szent pedig válaszolt annak, aki ezt kérdezte: Meddig tart az, amit a mindennapi áldozatról és a szörnyű bűnről láttál? Meddig lesz kiszolgáltatva a szentély, és meddig tiporja azt a sereg? 14 Ezt válaszolta neki: Kétezer-háromszáz este és reggel; azután a szentély visszanyeri igazi rendeltetését.

Dániel látomásban látja az eljövendő kor istentelenségét – később a választott nép ezt a valóságban át is élte. Csakhogy ezzel még nem töltötte be Istentől rendelt küldetését ez az ige – hiszen mi is látjuk, átéljük, hogy a gonoszság nemcsak a választottak ellen támad, hanem az egekig hatol, s még magával Istennel is szembeszáll! Mi sem kérdezhetünk mást, Istenhez fohászkodva: Meddig tart ez? S reménykedhetünk, hogy az Úr minket is azzal biztat, ő rövid időn belül helyreállítja szentségét a földön!

RÉ 331 MRÉ 212 

„…lámpásukkal együtt olajat is vittek korsóikban.” (Máté 25,1-13) Máté 25,1-13

(4) „…lámpásukkal együtt olajat is vittek korsóikban.” (Máté 25,1-13) Urunk segíts: vinni a lámpást, benne az olajjal; - segíts világítani, és még bőven vinni magunkkal tartalék olajat is, hogy a legvégsőkig világíthasson a lámpásunk, hiszen nem tudjuk, meddig kell fénylenünk (13). Persze a lámpásba való elegendő olaj mennyisége nem balgaság, vagy bölcsesség (2-4), hanem kegyelmi állapot kérdése. Ezért imádságos lehetőségünk így felkiáltani: Urunk, köszönjük, hogy a tieid vagyunk, köszönjük azt a bizonyosságot, hogy adsz nekünk a „vigyázáshoz” elegendő olajat, szívünk utolsó dobbanásáig, vagy eljöveteledig: elegendő hitet, reményt, szeretetet, türelmet, erőt. Ámen. Vannak ugyanis olyan nyomorúságos helyzetek, amikor a legnagyobb emberi szeretet és jóindulat sem tud segíteni a másikon, amikor már csak a saját „olajunkra” számíthatunk, hogy világítsunk, kitartsunk, megálljunk (7-12). Köszönjük Urunk, hogy a Te eljöveteledre való várakozás olyan, mint ahogy a menyasszony várja a vőlegényt (1), az ezzel járó örömöt és beteljesedést (6). Jöjj. virágvasárnapi Krisztus-király.