„...kiment a hegyre imádkozni, és Istenhez imádkozva virrasztotta át az éjszakát” Lk 6,12–19
„...kiment a hegyre imádkozni, és Istenhez imádkozva virrasztotta át az éjszakát" (12). Az elmélyült imádságot éppen azok a körülmények segítik, amelyekből ma a legkevesebb van: egyedüllét, amikor senki sem zavar; csend, amelyben felerősödhetnek a belső hangok; elég nyugodt idő, ami nem ér véget sürgős teendők miatt. Istentől vezetett ember szeretnél lenni? Legyen helye az elmélyült imádságnak a napjaidban!
RÉ 395 MRÉ 477
„Ezeket állította be Dávid az Úr házába…” (1Krónikák 6) 1Krónikák 6
(16) „Ezeket állította be Dávid az Úr házába…” (1Krónikák 6)* – 1. Itt leszármazáshoz kötött a szolgálat, ma pedig hithez és elhíváshoz. Lévia fiai Gérsón, Kehát és Merári voltak. Ezeknek fiait olvassuk a felsorolásokban (1-15). – 2. Akkor is, ma is ékes rendhez kötött a szolgálat. A krónikás leírja Lévi fiainak szolgálati rendjét, név szerint is kiemelve őket (18-32). – 3. Amikor pedig az egyik konkrét szolgálatunk letelik, az Úr ad helyette máshol, mást. Amikor Dávid a szövetségládát Jeruzsálembe vitte; a léviták, akik eddig a ládát is hordozták, az éneklés mellett szabadokká váltak más feladatokra (16-32). – 4. A szolgálat lényege ugyanaz minden hívő számára, de a szolgálat területe elhíváshoz és kegyelmi ajándékokhoz kötött. Rövid összefoglalás határolja el a léviták és az ugyanazon törzshöz tartozó papok szolgálatait (33-34). – 5. Aki az Úrnak szolgál, az Isten népe között él. A léviták lakóhelyének felsorolása kapcsán kiderül, hogy e léviták szétszórva éltek a testvéri törzsek között (49-66).
___
*
Az Úr házában szolgálni a legnagyobb kitüntetés. Aki nem az Úr házában szolgál, az pedig úgy végezheti munkáját, mintha istentiszteletet végezne, mert az egész világ is az Úr háza, Isten dicsőségének színtere. Ugyanakkor a látható szolgálatra, csak erre, Isten ma is, konkrétan elhívja övéit.
– 1. Itt leszármazáshoz kötött ez a szolgálat, ma pedig hithez és elhíváshoz. Lévia fiai Gérsón, Kehát és Merári voltak. Ezeknek fiait olvassuk a felsorolásokban (1-15). Itt találjuk Elkánát, Sámuel apjának nevét, aki Efraim törzséből származott, amit a krónikás úgy magyaráz, hogy Efraim törzsének területén is voltak lévita városok. Érezhető a törekvés, hogy Sámuelt a Lévi utódok között tüntesse fel a krónikás, mivel Sámuel és apja olykor papi tisztet is ellátott, áldozatot mutatott be (10-13). Mindhárom lévita csoport közül, megneveznek Dávid idejéből egy vezetőt, és mindegyik családfáját Léviig vezetik vissza (16-32).
– 2. Akkor is, ma is ékes rendhez kötött a szolgálat. A krónikás leírja Lévi fiainak szolgálati rendjét, név szerint is kiemelve őket (18-32). A léviták hordozták a szövetség ládáját, a sátor körül vezették a gyülekezet éneklését, majd pedig a kőből épült templomnál végeztek mindenféle szolgálatokat, ékes és szép rendben (16-17). Az éneklésnél a felállás sorrendje is meghatározott volt (16-32).
– 3. Amikor pedig az egyik konkrét szolgálatunk letelik, az Úr ad helyette máshol, mást. Amikor Dávid a szövetségládát Jeruzsálembe vitte, a léviták, akik eddig a ládát is hordozták, szabadokká váltak más feladatokra, az éneklés mellett (16-32).
– 4. A szolgálat lényege ugyanaz minden hívő számára, de a szolgálat területe elhíváshoz és kegyelmi ajándékokhoz kötött. Rövid összefoglalás határolja el a léviták és az ugyanazon törzshöz tartozó papok különböző szolgálatait. A főpapok sorának megismétlése annak igazolásául szolgált, hogy Cádók utódai az egyedül jog szerinti főpapok. Áron és fiai az áldozatokat mutatták be az égőáldozati és illatáldozati oltáron, valamint végezték a szentek szentjének minden teendőjét, hogy engesztelést szerezzenek Isten népének (33-34).
– 5. Aki az Úrnak szolgál, az Isten népe között él. A léviták lakóhelyének felsorolása kapcsán kiderül, hogy e léviták szétszórva éltek a testvéri törzsek között (49-66).