előző nap
következő nap

„Akkor megnyitotta értelmüket, hogy értsék az Írásokat,” Lk 24,36–49

36 Miközben ezekről beszélgettek, maga Jézus állt meg közöttük, és így köszöntötte őket: Békesség nektek! 37 Azok megrettentek, és félelmükben azt hitték, hogy valami szellemet látnak. 38 Ő azonban így szólt hozzájuk: Miért rémültetek meg, és miért támad kétség a szívetekben? 39 Nézzétek meg a kezeimet és a lábaimat, hogy valóban én vagyok! Tapintsatok meg, és nézzetek meg jól! Mert a szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok, nekem van. 40 És ezeket mondva, megmutatta nekik a kezeit és a lábait. 41 Amikor pedig még mindig hitetlenkedtek örömükben, és csodálkoztak, megkérdezte tőlük: Van itt valami ennivalótok? 42 Ők pedig adtak neki egy darab sült halat. 43 Elvette, és szemük láttára megette. 44 Majd így szólt hozzájuk: Ezt mondtam nektek, amikor még veletek voltam: be kell teljesednie mindannak, ami meg van írva rólam Mózes törvényében, a prófétáknál és a zsoltárokban. 45 Akkor megnyitotta értelmüket, hogy értsék az Írásokat, 46 és így szólt hozzájuk: Úgy van megírva, hogy a Krisztusnak szenvednie kell, de a harmadik napon fel kell támadnia a halottak közül, 47 és hirdetni kell az ő nevében a megtérést és a bűnbocsánatot minden nép között, Jeruzsálemtől kezdve. 48 Ti vagytok erre a tanúk. 49 És íme, én elküldöm nektek, akit Atyám ígért, ti pedig maradjatok a városban, amíg fel nem ruháztattok mennyei erővel.

Sokan megvetik, leértékelik a gyülekezet szerepét. Elég, hogy én megtértem, hogy hiszek Jézusban – mondják. Mintha a menyasszonynak nem lenne szüksége a vőlegényre a leánykérés után – pedig társ nélkül senki sem tud „jegyben járni". Jézus a gyülekezetben „jelent meg", ott mutatta meg magát, ott nyitotta meg az értelmüket, hogy értsék az Írásokat, és a gyülekezetnek adta feladatul, hogy hirdessék a megtérést és a bűnbocsánatot. Ha nem tartozol a gyülekezethez, akkor hogyan végezhetnéd azt, ami a gyülekezet feladata? Hagyj fel a „gyülekezeti kapcsolat nélküli Istennel való kapcsolat" lázálmával, és épülj be a gyülekezet közösségébe!

RÉ 350 MRÉ 231

„A nép továbbra is romlott volt.”(2Krónikák 27) 2Krónikák 27

(2) „A nép továbbra is romlott volt.”(2Krónikák 27) Mindig Isten értékelése számít. A többi lényegtelen. Ki kell mondani, hogy az örökkévaló értékelés mellett az emberek rólunk alkotott értékelése nem számít. A krónikás szinte minden királyt, már az első versekben értékel, mégpedig az örökkévaló szempont szerint: Isten útján járt-e, azt tette-e, amit helyesnek tart az Úr, vagy sem. Ez az igazán lényeges, Isten útján maradni. Olyan ez, mint ahogy a vezetésben az a fontos, hogy balesetmentesen „az úton” maradjunk. Néha életmentés okán elkerülhetetlen az ütközés, de csak azért, hogy tovább mehessünk a kijelölt úton, és ne történjen halálos ütközés. Jótám király (Kr. e. 740-736) azt tette, amit helyesnek tartott az Úr, és apjával (26,5), valamint nagyapjával (25,7) ellentétben, ő az élete végén sem hajlott el. Jótám királyt megáldotta az Úr. Éppen ezért rövid ez a fejezet, mert nincs mit, egyebet említeni: minden rendben volt körülötte. A krónikás utal azonban arra, hogy Isten népe továbbra is romlott maradt körülötte. Jótám király az Úr útján járt, de saját népét nem sikerült megújítania. A megújulás mindig azt jelenti, hogy könyörgünk azért, hogy az Úr aktivizálja kiválasztó kegyelmét az Ő népén, és használja őket mások életében is.*

___

* Tehát a megújulás nem annyi, hogy az előzőkhöz képest, valami öncélúan mást létrehozni. Ez káros és istentelen. Mindig az élő, krisztusi hit hiánya okozza a bajt; Istent emlegetve is. Jézus Krisztusra van szükség.