előző nap következő nap

„Keresni kell a királynak szép termetű szűz leányokat." Eszt 2,1–18

1 Ezek után lecsillapodott Ahasvérós király haragja, és eszébe jutott Vasti: az is, hogy mit tett, meg az is, hogy mit határoztak róla. 2 A király szolgálatára álló ifjak pedig ezt mondták: Keresni kell a királynak szép termetű szűz leányokat. 3 Nevezzen ki a király megbízottakat birodalma minden tartományában, hogy gyűjtsenek össze minden szép termetű szűz leányt Súsán várába, az asszonyok palotájába. Bízzák rá őket Hégajra, a király udvarnokára, a háremőrök vezetőjére, és adjanak nekik szépítőszereket. 4 Az a leány legyen Vasti helyett a királyné, akit a király a legszebbnek talál. Tetszett ez a beszéd a királynak, és aszerint járt el. 5 Volt Súsán várában egy Mordokaj nevű zsidó ember, Jáír fia, aki Simí fia, aki Kís fia, benjámini ember volt. 6 Jeruzsálemből vitték fogságba azokkal a foglyokkal együtt, akiket Jekonjával, Júda királyával hurcoltak el, amikor Nebukadneccar, Babilónia királya fogságba vitte őket. 7 Ő volt a gyámja Hadasszának, azaz Eszternek, nagybátyja leányának, mert nem volt neki sem apja, sem anyja. A leánynak termete is, arca is szép volt. Amikor apja és anyja meghalt, Mordokaj a leányává fogadta. 8 Amikor kihirdették a király parancsát és rendeletét, sok leány gyűlt össze Súsán várában Hégaj felügyelete alatt. Eszter is bekerült a királyi palotába, Hégajnak, a háremőrök vezetőjének felügyelete alá. 9 Az szépnek találta a leányt, és megkedvelte. Buzgón ellátta őt szépítőszerekkel és megfelelő ételekkel, a királyi palota hét legkiválóbb szolgálóleányát adta mellé, és a szolgálóleányokkal együtt az asszonyok palotájának a legszebb részén szállásolta el. 10 Eszter azonban nem mondta meg, melyik népből való, és kik a rokonai, mert Mordokaj azt parancsolta neki, hogy ne mondja meg. 11 Mordokaj mindennap az asszonyok palotájának az udvara előtt járkált, hogy megtudja, jól van-e Eszter, és mi történik vele. 12 Egy-egy leányra akkor került sor, hogy bemenjen Ahasvérós királyhoz, ha letelt a nők számára előírt tizenkét hónap, mert ennyi ideig tartott a szépítésük. Hat hónapig mirhaolajjal szépítették őket, hat hónapig pedig balzsamokkal és más női szépítőszerekkel. 13 Amikor aztán a leány bement a királyhoz, mindent megadtak neki, amit csak kívánt, hogy abban mehessen át az asszonyok palotájából a király palotájába. 14 Este bement, reggel pedig átment az asszonyok másik palotájába Saasgaznak, a király udvarnokának, a másodfeleségek háremőrének a felügyelete alá. Többé nem mehetett a királyhoz, csak ha megkedvelte a király, és név szerint hívatta. 15 Amikor rákerült a sor Eszterre, Abíhajilnak, Mordokaj nagybátyjának a leányára, akit leányává fogadott, és be kellett mennie a királyhoz, ő nem kívánt mást, mint amit Hégaj, a király udvarnoka, a háremőrök vezetője mondott. Eszter mégis mindenkinek megtetszett, aki csak látta. 16 Így került Eszter Ahasvérós királyhoz a királyi palotába a tizedik hónapban, azaz tébét hónapban, a király uralkodásának hetedik évében. 17 És a király minden nőnél jobban megszerette Esztert; minden leánynál jobban megnyerte tetszését és szeretetét. Ezért az ő fejére tette a királyi koronát, és királynévá tette Vasti helyett. 18 Azután nagy lakomát rendezett a király minden vezető és udvari emberének Eszter tiszteletére. A tartományokban közkegyelmet hirdetett, és királyi bőkezűséggel ajándékokat osztogatott.

A királyi rendelet nyomán szűz lányokat visznek a palotába. Nem önkéntes szépségverseny ez, hiszen bár kiváltságnak minősült, de mégiscsak a király ágyasaivá lettek (14). Bekerül Eszter is az udvarba, akit még árvaként Mordokaj szerető rokonként vett magához (7), és akiért féltőn szeretve aggódik (11). Isten népe engedetlensége nyomán jutott fogságra (6), de az Úr még mindig törődik velük, még mindig szereti őket, és egy fiatal, árva, ott idegennek számító lánykán keresztül már készíti a szabadulást.

RÉ 237 MRÉ 283

„…ezentúl senkit sem ismerünk test szerint…” (2Korinthus 5,16-21) 2Korinthus 5,16-21

(16) „…ezentúl senkit sem ismerünk test szerint…”(2Korinthus 5,16-21) Van test szerinti ismeret. Ez lehet zseniális, átfogó, óriási távlatokat egybeölelő; - de soha nem teljes és tökéletes, hanem mindig csak egy szelet, és még tudományosságában is gyakran részrehajló, korlátozott (16). Pál azt hangsúlyozza, hogy a Jézus Krisztusba vetett hit által, ezt a régi, test szerinti ismeretet felváltotta egy új ismeret (17). Ez a hit-ismeret ettől kezdve az Úr szemével tekint mindenre: kedves-e ez Őneki, igaz-e ez Őelőtte? Amit mi test szerint dicsőnek és nagynak látunk, arról a hit szemével kiderül, hogy „repedezett nádszál” (Jeremiás 2,13). Valóban, nincs új a nap alatt, ahogy a Prédikátor könyvében olvassuk, mert minden részleges, töredezett, gyarló, múlandó (Prédikátor 1,10). Fiatal éveinkben arról álmodoztunk, hogy majd „mi” megmutatjuk, mi jobban csináljuk, mint a szüleink, mi új világot, új egyházat teremtünk. Aztán hol van? Egyetlen „újság” van ezen a világon: Jézus Krisztus meghalt és feltámadott.*

____

* Jézus Krisztusban megszűnt a régi, gyarló testi látás, és kaptuk a hit látását, amely az örök élet örök újdonságával, frissességével és bizonyosságával tekint a világra és él a világban. Ezért az ilyen ember mindig a békéltetés szolgálatát végzi (18-21). Minden böködés, kötekedés, bántás azt jelzi: vigyázz, Krisztus van az ajkadon, de Őbelőle kiestél a régibe, testi vagy! Áldott legyen Ő, hogy végleg nem engedi kiesni övéit!