„Azután megtérnek Izráel fiai, keresni fogják Istenüket,..." Hós 3
Izráel idegen országban, királyától, vallásos szokásainak gyakorlásától megfosztva úgy érzi, kicsúszott lába alól a talaj. Elveszettségében végre keresni kezdi Istenét, megtér hozzá. Isten megengedi, hogy összedőljenek azok a stabilnak hitt támaszok, amelyekre építettük az életünket. Amikor úgy érezzük, összedől a világunk, ő vár, hogy forduljunk végre hozzá. Ő az egyetlen biztos támaszt. Csak ő tud megtartani minden helyzetben, mindörökké.
RÉ 13 MRÉ 13
„… féltelek titeket…” (2Korinthus 11,1-15) 2Korinthus 11,1-15
(1) „… féltelek titeket…”(2Korinthus 11,1-15) Pál félti a korinthusiakat. Az apostol a jegyesség képét használja a gyülekezet és Jézus Krisztus kapcsolatára. Félti őket, de az általa használt képből kiindulva azt is mondhatnám, hogy féltékeny rájuk (1-2). Sok a kísértés ebben a világban, a jegyességben, a házasságban ugyanúgy, mint a vallásokkal, a hitélettel kapcsolatosan is (3). Mert sokan jönnek a Jézus Krisztus nevében, és valójában az történik, hogy egymástól csábítgatjuk el az embereket. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint az összlakosságnak majdnem fele válaszolt valamilyen formában elutasítóan a felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdésre. Ezt az óriási embertömeget sem a történelmi egyházak, sem a kisegyházak nem tudják megszólítani. Egymástól halászgatunk. Ez pedig nem lehet az Úr Jézus Krisztus akarata (4).* Egyfajta „lelki prostitúció” történik, szabad versenyben, ahol az újabb, a látványosabb a nyerő. A hit terén sokan paráznák vagyunk: lelkészt, gyülekezetet, felekezetet váltogatunk „élvezetünknek” megfelelően (5-6). Akik pedig nem ilyenek, azok minimum eltűrik a többiek hűtlenségét, vagy beállnak a felekezetek, vallások „piaci versenyébe” (4). Csoda, ha az apostol féltékeny? Jól van ez így?
___
* Ha mégis ez történik, akkor itt valaki más Jézust, más evangéliumot hirdet, más Lélek által.