előző nap
következő nap

„Nem feledkezik meg bűnükről, megbünteti őket vétkeik miatt:...” Hós 8

1 Kürtöt a szádhoz! Sasként tör az ellenség az Úr házára! Mert megszegték szövetségemet, ellene szegültek utasításaimnak. 2 Akkor majd így kiált hozzám Izráel: Istenem! Mi ismerünk téged! 3 Elvetette Izráel a jót, hát ellenség üldözi majd! 4 Királyt választottak, de nélkülem, és olyan vezért, akihez nincs közöm. Ezüstjükből és aranyukból bálványokat készítettek, de csak romlásukra. 5 Félredobom borjúdat, Samária! Haragra gyulladtam miatta, nem maradhat ez soká büntetés nélkül! 6 Izráelből való ez, mesterember csinálta, nem Isten ez. Bizony, ízzé-porrá törik Samária borjúja! 7 Ha szelet vetnek, vihart aratnak. A gabona nem hoz kalászt, nem lesz belőle liszt, vagy ha lesz is, idegenek emésztik föl. 8 Elpusztítják Izráelt! Olyan lett a népek között, mint egy ócska holmi, ami senkinek sem kell. 9 Hiszen ők Asszíriába jártak, mint a kóborló vadszamár; Efraim pénzen vásárolt szeretőket. 10 Ha pénzt fizetnek is a népeknek, én majd összegyűjtöm őket. Még egy kis idő, és vállukon érzik majd a fejedelmek királyának terhét. 11 Sok oltárt épített Efraim vétkesen: ezek az oltárok vitték őt a bűnbe. 12 Előírhatok nekik ezernyi törvényt, azt gondolják, nem tartozik rájuk. 13 Szeretik a véresáldozatot, mert ha bemutatják, ők maguk ehetik a húst. De nem is fogadja tőlük kedvesen az Úr! Nem feledkezik meg bűnükről, megbünteti őket vétkeik miatt: vissza fognak térni Egyiptomba. 14 Izráel elfelejtette alkotóját, és palotákat épített, Júda pedig számos erődített várost. De tüzet bocsátok városaira, és megemészti palotáit.

Érezted-e már, vagy hadd pontosítsak: tisztában vagy-e vele most, ma, hogy miben akar nevelni, hogy hogyan akar az életvezetésedben helyreigazítani az Úr? Igen, az Úr szól, ma is. De mi a te válaszod? Milyen „istentisztelet" az életed? Mit áldozol neki – és milyen lelkülettel? Az ige, az igében Isten ma is tanít. Milyen jó, hogy van lehetőséged rá, hogy megfogadd szavát!

RÉ 64 MRÉ 64

„… fogadjátok el az intést…” (2Korinthus 13,11-13) 2Korinthus 13,11-13

(11) „… fogadjátok el az intést…” (2Korinthus 13,11-13) Fontos intelmek zárják ezt a levelet. – 1. Örüljetek, mert a megváltott ember örvendező ember, Isten népe örvendező nép. Életének örömteli alaphangja másokat is örömre hangol. Megszomorodni is örömmel szomorodik meg. Nem vigad, mert ebben a világban még arat a halál; - de örül, mert feltámadott Ura már legyőzte a halál hatalmát (11). – 2. Vagyis a keresztyén ember örömére éppen az jellemző, hogy ez az öröm nem féktelen, hanem az isteni rendet helyreállító Jézus Krisztus hatalmából fakad. Ez az öröm ebben a világban mindig abból fakad, hogy rendben mennek a dolgok, Istennek kedves módon (12). Ez az öröm ezt a rendet szolgálja, élteti, reméli, helyreállítja. Ez a rend: egyetértés, békesség, szeretet, legalább a „hasonszőrűek” között, - miközben valamilyen formában mindig túllép a saját körein kívül is. Ez az öröm belső és külső rendet teremt, amibe a „szent csók”, vagyis a dolgok rendezésének külső, nem képmutató felvállalása is belefér (12). – 3. Éppen az emberlétünk legnagyobb nyomorúsága, hogy csak buli van, és nem öröm, mert nincs rend, sem vallásban, sem egyházban, sem világban. Nélkülözhetetlen az Úr Jézus Krisztus kegyelme, szeretete, Szentlelke (13).