„Ha az alapokat is lerombolják..." (3) Zsolt 11
1 A karmesternek: Dávidé. Az Úrhoz menekülök. Hogyan mondhatjátok nekem: Menekülj a hegyre, mint a madár?! 2 Mert a bűnösök már feszítik az íjat, rátették a nyilat a húrra, hogy rálőjenek lesből a tiszta szívűekre. 3 Ha az alapokat is lerombolják, mit tehet az igaz ember? 4 Az Úr ott van szent templomában, az Úr, akinek trónja a mennyben van, lát a szemével, pillantása megvizsgálja az embereket. 5 Az Úr megvizsgálja az igazat és a bűnöst, szívből gyűlöli azt, aki az erőszakot szereti. 6 Hullasson a bűnösökre kénköves, tüzes parazsat, perzselő szél legyen osztályrészük! 7 Bizony, igaz az Úr, igaz tetteket szeret; a becsületes emberek meglátják arcát.
„Ha az alapokat is lerombolják..." (3). A szekularizált, magát nagykorúnak tartó európai, illetve európai eredetű ember komoly identitásválságba került. Gondolkodásának, erkölcsiségének alapjait sikeresen lerombolta, ám nem tudott helyette jobbat, de még azonos értékűt sem létrehozni. A mi feladatunk, küldetésünk: rámutatni az egyetlen lehetséges, biztos, igazi fundamentumra! „Mert más alapot senki sem vethet a meglevőn kívül, aki Jézus Krisztus" (1Kor 3,11).
RÉ 11 MRÉ 11
„… legyőztétek a gonoszt.” (1János 2,12-17) 1János 2,12-17
(14) „… legyőztétek a gonoszt.” (1János 2,12-17) Érdekes ellentét. Isten úgy szerette ezt a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte (János 3,16). Itt pedig azt olvassuk, hogy ne szeressük ezt a világot (15), mert minden, ami a világban van a test, a szem és a vagyon kívánsága (16). Tény, hogy ebben a világban mindent ez a háromfajta kívánság mozgat, ahogy Luther éneke vallja meg ugyanezt: „hírnév, nő, család, jószág, test, világ” (József Attila fordítása). Valljuk, az Igével és az énekkel együtt mindezekről: „veszhet, vihetik mulandó kincseit, miénk marad az Ország” (17). De értsük helyesen a mai igeszakaszt. Nem a világgal, nem az itteni lehetőségekkel van a baj, hiszen ezek Isten ajándékai, amelyekkel hálásan élhetünk, ide értve mindazokat is, amiket Luther éneke felsorol. A baj azzal van, hogy ez a világ a gonosz tombolásának a színtere. Nem tudunk olyan területre menni, olyanba kezdeni, ahol ne történne kettős magvetés (Máté 13,25); vagyis ahol a búzát hintik, ott azonnal megjelenik az ellenség, hogy elhintse a konkoly magvát. Jézus Krisztus azonban legyőzte a gonoszt, aki még tombol egy utolsót. Mi pedig nagyon szeretjük ezt a világot, mert ez a világ megváltott világ, ezért Isten erejével nem engedünk a gonosznak (12-14).