előző nap
következő nap

„Minden lehetséges annak, aki hisz” Mk 9,14–29

14 Amikor a tanítványok közelébe értek, nagy sokaságot láttak körülöttük, írástudókat is, akik vitatkoztak velük. 15 Amint meglátták Jézust, az egész sokaság felbolydult, és eléje futott, hogy köszöntse őt. 16 Ő pedig megkérdezte tőlük: Miről vitatkoztok velük? 17 A sokaságból így felelt neki valaki: Mester, elhoztam hozzád a fiamat, akiben néma lélek van; 18 és ahol hatalmába keríti, földhöz vágja őt, habzik a szája, és megmerevedik. Szóltam a tanítványaidnak, hogy űzzék ki, de nem tudták. 19 Jézus így válaszolt nekik: Ó, hitetlen nemzedék, meddig leszek még veletek? Meddig szenvedlek még titeket? Hozzátok őt elém! 20 Odavitték hozzá, és amikor meglátta Jézust a lélek, azonnal megrázta a fiút, úgyhogy az a földre esve fetrengett, és habzott a szája. 21 Jézus megkérdezte a fiú apjától: Mióta gyötri ez a betegség? Ő pedig ezt válaszolta: Gyermekkora óta. 22 Gyakran vetette tűzbe is meg vízbe is, hogy elpusztítsa. De ha valamit tehetsz, légy segítségünkre, könyörülj rajtunk! 23 Jézus pedig ezt mondta neki: Ha tehetsz?! Minden lehetséges annak, aki hisz. 24 A fiú apja azonnal felkiáltott: Hiszek! Segíts a hitetlenségemen! 25 Amikor látta Jézus, hogy összefut a sokaság, ráparancsolt a tisztátalan lélekre ezt mondva neki: Te néma és süket lélek, én parancsolom neked: menj ki belőle, és ne menj bele többé! 26 Az pedig felkiáltott, erősen megrázta őt, és kiment belőle. A gyermek olyan lett, mint a halott, úgyhogy sokan azt mondták: meghalt. 27 Jézus azonban kezét megragadva felemelte, és az felkelt. 28 Amikor azután Jézus bement egy házba, a tanítványai megkérdezték tőle maguk között: Mi miért nem tudtuk kiűzni? 29 Ő pedig ezt mondta nekik: Ez a fajta semmivel sem űzhető ki, csak imádsággal.

Bár életünk menetében feszültségek (14) és megoldhatatlannak tűnő problémák (18a.20.22. 26) vesznek körül, észrevehetjük a hozzánk közeledni kész Jézust (14), noha vegyes érzések ébrednek bennünk (15). Kapcsolatba, párbeszédbe kerülhetünk vele (17.22–24), teret engedhetünk neki (25.27), és dorgálásának jogosságát átérezve (19) is örömmel hallhatjuk ígéretét: „Minden lehetséges annak, aki hisz" (23).

RÉ 479 MRÉ 425

„…azt kend fel, akit én mondok neked!” (1Sámuel 16,1–13) 1Sámuel 16,1–13

(3) „…azt kend fel, akit én mondok neked!” (1Sámuel 16,1–13) Isten gazdagon megáldott embere volt Sámuel próféta. – 1. Sámuel engedelmes volt. Isten helyesen megértett akaratát képviselte, azt hirdette, aszerint cselekedett; – Saul királlyal kapcsolatban is. Meg sem kísértette a gondolat, hogy vitába szálljon az Úrral. – 2. Sámuel engedelmes, de emberséges volt, akit bántott Saul bukása. Nincs hiteltelenebb annál, mint amikor Isten gyermeke engedelmességében rideggé, embertelenné és kegyetlenné lesz. Áldott az olyan ember, aki tud a másik bukásán bánkódni, még akkor is, ha jogos és Isten akarata szerint való a büntetés. Sault csak a tisztségével kapcsolatosan vetette el az Isten. Isten gyermekei azonban bánkódnak minden elvetett miatt, noha Isten döntését soha nem vitatják, miközben alázattal mindenkor tudják, hogy ők is csak kegyelemből maradhattak meg (1). – 3. Sámuel engedelmes, de az Isten által készített jövő felé nyitottember volt, aki nemcsak azt nézte, amit a testi szemei láttak (7), hanem mindent alaposan megvizsgálva, kente királlyá Isai fiai közül Dávidot, aki a megváltó Jézus Krisztus „ősapja”, biztos jövőnk, reménységünk, boldog megmaradásunk egyetlen ajándékozója (13).*

___

* – Kevés, ha valaki csak engedelmes gyermeke az Úrnak.

– Emberség és a krisztusi jövő felé való nyitottság teszi Isten népét áldottá ebben a világban.

– Ebből a reményteli jövőből ember senki embertársát ki nem zárhatja, a maga példásan szigorú engedelmessége, és mások elkeserítő, pillanatnyi engedetlensége láttán sem.