„Milyen hatalommal cselekszed ezeket?” Mk 11,27–33
27 Ismét bementek Jeruzsálembe. És amikor Jézus a templomban volt, odamentek a főpapok, az írástudók és a vének, 28 és így szóltak hozzá: Milyen hatalommal cselekszed ezeket, és ki adta neked ezt a hatalmat, hogy ilyeneket tegyél? 29 Jézus pedig így válaszolt nekik: Kérdezek tőletek valamit, feleljetek rá, és akkor megmondom nektek, milyen hatalommal cselekszem ezeket. 30 Vajon János keresztsége mennyből való volt-e vagy emberektől? Válaszoljatok nekem! 31 Azok pedig így tanakodtak egymás között: Ha azt mondjuk, a mennyből, azt fogja mondani, akkor miért nem hittetek neki? 32 Vagy talán mondjuk azt: emberektől? De féltek a sokaságtól, mert Jánosról mindenki úgy gondolta, hogy valóban próféta volt. 33 Ezért így feleltek Jézusnak: Nem tudjuk. Jézus pedig ezt mondta nekik: Én sem mondom meg nektek, milyen hatalommal cselekszem ezeket.
RÉ 204 MRÉ 422
„Hát nem látjátok, hogy ez az ember bolond?”(1Sámuel 21,11–16) 1Sámuel 21,11–16
(15) „Hát nem látjátok, hogy ez az ember bolond?”(1Sámuel 21,11–16)* Bolond ez a Dávid! Saul elől menekülve más ellenséget kap, megalázó helyzetbe kerül (11). Dávidnak bolondnak kellett tetetnie magát, hogy ne bántsák, hogy életben maradhasson. Menekülés, kard, idegen környezet, hazugság... (14) Van itt bolond elég! (15–16) Dávid is azzá lett. Van, aki bolond. Van, aki tetteti „bolondságát”, hogy túléljen, vagyis beadja a derekát a körülményeknek, és ügyeskedik a maga érdekében. Valójában bolond dolgot tesz az ember, ha az Úr nélkül él; – aztán először csak bolondozik, viccelődik; – közben ügyeskedik; – majd szép lassan megbolondul, és már régen beteg, miközben még mindig azt hiszi, hogy csak szerepet játszik. Mennyi mindenért csorog a nyálunk. Bolond itt mindenki! Megváltás kell. Jézus Krisztus kell!!!
___
* – 1. Bolond ez a Dávid!
Dávid felfegyverkezve indult el (10–12).
Pedig Góliát fegyvere nem véletlenül állt a szentélyben.
Az igazi győzelmet ugyanis soha nem fegyverrel, erőszakkal szerezzük meg.
Az igazi, egyetlen győzelem Jézus Krisztusé, aki isteni hatalmával és irgalmával a gonosz és a halál felett diadalt aratott.
Dávid sem karddal, de nem is parittyával, hanem az Úr erejével győzhetett.
Amikor azonban kardot kért, egyre mélyebbre jutott.
A kard a félelem és a gyarló emberi erőlködés jele volt, az Istenbe vetett bizalom helyett.
– 2. Bolond ez a Dávid, mert ennek nyomán menekült idegen helyre, a filiszteus Gát városának királyához, Ákishoz (11).
Idegenben azonban az ember mindig idegen marad.
Ez a dolgok rendje, mert nem azon a helyen vagyunk, ahová az Úr rendelt minket.
A félelem nem vezethet életutunkon, és nem is hoz megoldást (13).
– 3. Bolond ez a Dávid!
Saul elől menekülve más ellenséget kap, megalázó helyzetbe kerül.
Dávidnak bolondnak kellett tetetnie magát, hogy ne bántsák, hogy életben maradhasson.
Menekülés, kard, idegen környezet, hazugság... (14)
– 4. Van itt bolond elég!
Dávid is azzá lett.
Van, aki bolond.
Van, aki tetteti „bolondságát”, hogy túléljen, vagyis beadja a derekát a körülményeknek, és ügyeskedik a maga érdekében.
Valójában bolond dolgot tesz az ember, ha az Úr nélkül él; – aztán először csak bolondozik, viccelődik; – közben ügyeskedik; – majd szép lassan megbolondul, és már régen beteg, miközben még mindig azt hiszi, hogy csak szerepet játszik.
Mennyi mindenért csorog a nyálunk.
Bolond itt mindenki! (14–16)
Megváltás kell. Jézus Krisztus kell!!!