„...Szentlélekkel telve...” ApCsel 7,54–60
54 Amikor ezeket hallották, haragra gerjedtek szívükben, és fogukat csikorgatták ellene. 55 Ő azonban Szentlélekkel telve az égre függesztette tekintetét, és látta Isten dicsőségét és Jézust, amint Isten jobbja felől áll. 56 Ekkor így szólt: Íme, látom a megnyílt eget és az Emberfiát, amint Isten jobbja felől áll. 57 Akkor azok hangosan kiáltoztak, bedugták a fülüket, és egy akarattal rárohantak, 58 azután kiűzték a városon kívülre, és megkövezték. A tanúk pedig egy Saul nevű ifjú lába elé tették le felsőruháikat. 59 Amikor megkövezték Istvánt, az így imádkozott: Uram, Jézus, vedd magadhoz lelkemet! 60 Azután térdre esett, és hangosan felkiáltott: Uram, ne ródd fel nekik ezt a bűnt! És amikor ezt mondta, meghalt.
Ijesztő látni az Isten nevében elkövetett erőszakot, de annál is jobb látni István jézusi, megbocsátó, imádkozó búcsúzását ettől az élettől „...Szentlélekkel telve..." (55). Adjunk hálát Istennek a mi időnk békességéért és szabadságáért. Imádkozzunk krisztusi lelkű egyházért. Könyörögjünk azokért a testvéreinkért, akik szerte e világon üldözésnek és halálos fenyegetésnek vannak kitéve Krisztusba vetett hitükért. Fohászkodjunk a Szentlélekért és a békéért.
RÉ 426 MRÉ 470
„Ne vedd a szívedre ezt a dolgot!” (2Sámuel 13,20–39) 2Sámuel 13,20–39
(20) „Ne vedd a szívedre ezt a dolgot!” (2Sámuel 13,20–39) Gyakran bíztatjuk így a másikat: Ne vedd annyira a szívedre! Absolon is így bíztatta Támárt. Pedig éppen az ellenkezőjére lenne szükség! Vegyük a szívünkre azokat, amik történnek velünk! De ne úgy, mint Absolon, aki bosszút forralt, hanem úgy, hogy a mi megváltó Urunk elé visszük életünket, és benne a saját nyomorúságainkat. Csak így adatik bocsánat, megoldás, oltalom. Vegyük szívünkre azt, amit Isten bűnnek nevez! MILYEN A BŰN? – 1. Agyafúrt (3). Döbbenetes, ahogy a ravasz és agyafúrt unokatestvér, Jónádáb segít Amnónnak, hogy megerőszakolhassa Támárt (1–6). – 2. Testiségében lelketlen (15–19). Látjuk ezt Amnón vágyakozásában, féltestvére Támár után, majd annak eltaszításában.* – 3. Irgalmatlanul agresszív és erőszakos, ahogy Absolon megöli Amnónt, a féltestvérét, szintén csellel, rászedve az apját, Dávidot is, és kivárva a megfelelő pillanatot (23–29).** – 4. Rejtetten valós indítékok által mozgatott, hiszen az egész történet hátterében mégiscsak a Dávid utáni trónöröklés harcait látjuk a "királyfiak" között (30). Dávid sem lát még tisztán, és gyászolja az elsőszülött Amnónt, mert nem látja még az Úr valódi választottját (30–39).
___
Hozzáfűzés az igemagyarázathoz:
* – Érzékletes az ellenállhatatlanul feszítő testi vágy erejének leírása, és a kielégülés után a vágy tárgyának meggyűlölése és eltaszítása.
– Nem akadály az sem, hogy azt kívánom meg, aki nem lehet az enyém.
– Nem számít az sem, hogy utána nem válallom fel felelősen azt, akivel testben eggyé lettem.
– Pedig kitörölhetetlen nyomot hagyunk egymásban testileg is.
– Hányszor érhető tetten ez a lelketlen testiség mosolyban, tekintetben, röhögésben, megjegyzésben, pótszerek hatása alatt, munkahelyeken és bulikban, az élet minden színterén.
** Az erősebb kutya esete ez, és testi szemekkel azt látjuk, hogy erre épül a világ.