„Mondd meg nekem: csakugyan római polgár vagy?” ApCsel 22,22–30
A hit és az Istenhez fűződő személyes kapcsolatunk nem magánügy. Akik önteltségükben kisajátítják maguknak Istent, istentelenné és embertelenné, gyilkolásra is késszé válhatnak. Pál életében azonban Isten egy újabb lehetőséget is felhasznál: római polgárjoga megmenti őt a kínvallatástól. Az Úrnak sok útja és eszköze van. Ami azonban Pálhoz hasonlóan minden embert leginkább meggazdagít, és az örök kárhozattól is megvéd: a mennyei polgárjog (Fil 3,20).
RÉ 7 MRÉ 7
„…fölém akartok kerekedni…” (Jób 19,1–20) Jób 19,1–20
(5) „…fölém akartok kerekedni…” (Jób 19,1–20) Megrendített egy fiatal, neves színész nyilatkozata: „Az emberi létezésnek semmi értelme nincsen!” Különösképpen próbatételek idején kísérthet meg bennünket ez a gondolat. HOL LELHETŐ FEL AZ ÉLET ÉRTELME A NAGY BAJBAN? – 1. Döbbenetes leírást ad Jób újabb panasza. Az ember egyszer leépül, és folyamatosan leírja őt mindenki; sőt, a legközvetlenebb hozzátartozói számára is, ha hosszú ez az állapot, egy idő után a legnagyobb szeretet ellenére is teherré lesz. Jób kendőzetlenül szól arról, ahogy utálatossá lesz a büdösödő test (17), iszonyatossá és félelmetessé lesz a látvány, és gyalázatosan megalázóvá az egész (13–20). – 2. Az egészben az a legkínosabb, hogy egy idő után az egészséges emberből nem szánalmat vált ki a másik szenvedése, hanem „fölényt”(5), vagyis azt a mindig letagadott lelkiállapotot, amit itt Jób barátai is képviselnek, de amit akár egy orvos beteg viszonyban, vagy egy nővér beteg viszonyban is folyamatosan érzékelünk, noha tudom, ez a viszony igen bonyolult. Az ott a megalázott, én meg a nyeregből nézem (2–5).* – 3. Jób azonban tele van reménységgel, még most is (6). Erről majd holnap…
___
* Az alaphelyzet eleve irgalmatlan, hiszen ehhez hozzájárul egy éppen akkor adott „tudásbeli, szakmai” fölény, és a másik oldalon ebből következő megalázó kiszolgáltatottság (9)…