előző nap
következő nap

„...a keresztről szóló beszéd... nekünk, akik üdvözülünk, Istennek ereje” 1Kor 1,18–31

18 Mert a keresztről szóló beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek, de nekünk, akik üdvözülünk, Istennek ereje. 19 Mert meg van írva: „Véget vetek a bölcsek bölcsességének, és az értelmesek értelmét semmivé teszem." 20 Hol a bölcs? Hol az írástudó? Hol e világ vitázója? Nem tette-e bolondsággá Isten a világ bölcsességét? 21 Mivel tehát a világ a saját bölcsessége útján nem ismerte meg Istent a maga bölcsességében, tetszett Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által üdvözítse a hívőket. 22 És miközben a zsidók jelt kívánnak, a görögök pedig bölcsességet keresnek, 23 mi a megfeszített Krisztust hirdetjük, aki a zsidóknak ugyan megütközés, a pogányoknak pedig bolondság, 24 de maguknak az elhívottaknak, zsidóknak és görögöknek egyaránt az Isten ereje és az Isten bölcsessége. 25 Mert az Isten „bolondsága" bölcsebb az emberek bölcsességénél, és az Isten „erőtlensége" erősebb az emberek erejénél. 26 Mert nézzétek csak a ti elhívatásotokat, testvéreim; nem sokan vannak köztetek, akik emberi megítélés szerint bölcsek, hatalmasok vagy előkelők. 27 Sőt azokat választotta ki Isten, akik a világ szemében bolondok, hogy megszégyenítse a bölcseket, és azokat választotta ki Isten, akik a világ szemében erőtlenek, hogy megszégyenítse az erőseket, 28 és azokat választotta ki Isten, akik a világ szemében nem előkelők, sőt lenézettek, és a semmiket, hogy semmikké tegye a valamiket, 29 hogy egyetlen ember se dicsekedjék az Isten színe előtt. 30 Az ő munkája az, hogy ti Krisztus Jézusban vagytok. Őt tette nekünk Isten bölcsességgé, igazsággá, megszentelődéssé és megváltássá, 31 hogy amint meg van írva: „Aki dicsekszik, az Úrral dicsekedjék."

„...a keresztről szóló beszéd... nekünk, akik üdvözülünk, Istennek ereje" (18). Igehirdetésünk alapja nem lehet más, mint Krisztus áldozata. Az evilági bölcsesség megvetheti, sőt egyenesen bolondságnak tarthatja a kereszt evangéliumát, de nem teheti semmissé Isten döntését, akinek úgy tetszett, hogy „...az igehirdetés bolondsága által üdvözítse a hívőket" (21). Ezért a kereszt Isten ereje, mert benne a bűnös ember iránti szeretete, és a bűn feletti ítélete találkozik. Ahol Isten szeretete és az emberi bűn találkozik, mindig ott van a kereszt. Ez a mi üdvösségünk ára, ne szégyelld!

RÉ 120 MRÉ 120

„Jól láthatja utaimat Isten…” (Jób 31,1–23) Jób 31,1–23

(4) „Jól láthatja utaimat Isten…” (Jób 31,1–23) ISTEN JÓL LÁTJA AZ ÉLETÜNKET. – 1. Ez azt jelenti, hogy Isten mindent lát, de jól látja életutunkat, vagyis megóv az Ő rendjének útján, nem enged letérni arról óvó tekintete; – miközben kegyelemmel látja, értékeli életutunkat, mert gyarló emberként szükségünk van az Ő irgalmára, hiszen sokat kanyarogva járunk az Úr útján. – 2. Jób tehát isteni kegyelemre szorul (33), de ez a kegyelem ahhoz is erőt adott neki, hogy látható, konkrét cselekedeteivel Istennek kedves, embertársainak hasznos életet élhessen: nem paráználkodott és még a kívánság ellen is küzdött (1–12), nem vette el senkiét, sőt segített szolgájának, a környezetében élő nincstelennek, özvegynek, árvának, szegénynek (13–23). Ha nem így lenne, méltó lenne a büntetésre (10–12, 22–23), de éppen ezért Jób nem érti mostani helyzetét. Jób hálás, hogy bűnös emberként is megmaradhatott mindeddig feddhetetlennek, de nyomorúságos, megfeddett állapotában Istenhez fellebbez válaszért, segítségért. Jób hálával könyörög azért a megváltásért, ami Jézus Krisztusban már a miénk. – 3. A feltámadott Úrra tekintve, jóbi hálás könyörgéssel élhetünk.*

___

* A magyarázatot elolvasva talán jobban értjük az alábbi példát. Egy neves tévés személyiség egy interjúban, kérdésre válaszolva, akként értékelte eddigi életét, hogy sok restanciája és tévedése van, de olyan hibákat nem követett el, ami miatt mások tartósan szenvedtek volna. Szerinte gyűlöletesen nem haragszik rá senki, nem hagy maga után áldozatokat, és ezért ő hálás...