előző nap
következő nap

„Barátodat és apád barátját ne hagyd cserben!” Péld 27,1–10

1 Ne dicsekedj a holnapi nappal, mert nem tudod, mit hoz az a nap! 2 Más dicsérjen téged, ne a te szájad, az idegen, és ne a te ajkad! 3 Súlyos a kő, és nehéz a homok, de a bolond bosszantása mindkettőnél nehezebb. 4 Kegyetlen indulat a túláradó harag, de ki állhat meg a féltékenységgel szemben? 5 Jobb a nyílt feddés a titkolt szeretetnél. 6 Jó szándékúak a baráttól kapott sebek, de csalárd a gyűlölködő csókja. 7 Az, aki jóllakott, a lépes mézet is eltapossa, de az éhes embernek még a keserű is édes. 8 Mint a madár, amely elhagyja fészkét, olyan az az ember, aki elhagyja lakóhelyét. 9 Az olaj és a jó illat vidámít, de a jó barát lélekből jövő tanácsa is. 10 Barátodat és apád barátját ne hagyd cserben! Ne menj testvéred házába, mikor bajban vagy! Többet ér a közeli szomszéd a távoli testvérnél.

„Barátodat és apád barátját ne hagyd cserben!” (10). Senkit, aki közel áll házad és hazád népéhez. Ne hagyd cserben a lelki házhoz tartozókat, gyülekezetedet, egyházadat, az evangélium ügyét! Tartsunk ki mindvégig Urunk mellett. Ő mondta, hogy „Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját” (Jel 2,10).

RÉ 196 MRÉ 365

„Aki az én kenyeremet eszi, az emelte fel ellenem a sarkát.” (János 13,12–20) János 13,12–20

(17) „Aki az én kenyeremet eszi, az emelte fel ellenem a sarkát.” (János 13,12–20) JÉZUS, AZ ÚR MEGMOSTA TANÍTVÁNYAI LÁBÁT… – 1. Tehát a tanítványoknak is ezt kell tenniük egymással, mert a szolga nem tehet másként, mint ahogy Ura cselekedett: Szeretetben szolgálunk egymásnak (Galata 5,14), legalább a családban, gyülekezetben, egyházban (12-16). – 2. Boldog az, aki így cselekszik (17). Még boldogabb az, aki annak ellenére tud szeretetben szolgálni, hogy szeretetével ebben a világban mindig visszaélnek, és aki a kenyerünket eszi, az belénk mar (Zsoltárok 41,10). Ez része a szolgálatnak. – 3. Egyetlen esetben kárhozatos ez a „visszaélés”, egyébként ne lázadozzunk ellene; – ha azzal a Jézus Krisztussal tesszük ezt, aki drága vérén megváltott, naponta táplál és éltet minket; – mi pedig miközben bőséges asztalát elfogadjuk, Őt magát pedig hitetlenül elutasítjuk, megtagadjuk, káromoljuk. Ez júdási bűn (18).*

___

* – 4. Egyébként hordozzuk alázattal a visszaéléseket, mert az Úr intézi a „többit”, miközben ez is, meg a júdási is része tökéletes, számunkra felfoghatatlan tervének, Igéje beteljesedésének (17), ami bennünket csak hitre indíthat (19-20).

– 5. Megismétlem, hogy a szeretetben való szolgálat egymás között kezdődik, de folytatódik a világban, és mindig elégtelen, mert több kell: megváltás kell, újjászületés kell, Krisztus kell!