előző nap
következő nap

„...a bűn pedig csak magát a bűnöst terheli.” Ez 18,1–20

1 Így szólt hozzám az Úr igéje: 2 Hogy mondhattok ilyen közmondást Izráel földjéről: Az apák ettek egrest, és a fiak foga vásott el tőle?! 3 Életemre mondom – így szól az én Uram, az Úr –, hogy nem fogjátok többé ezt a közmondást mondogatni Izráelben! 4 Mert minden lélek az enyém: az apák lelke is meg a fiak lelke is az enyém. Annak a léleknek kell meghalnia, aki vétkezik. 5 Ha valaki igaz, ha törvény és igazság szerint él: 6 nem eszik a hegyeken bemutatott áldozatból, nem tekint föl Izráel házának bálványaira, nem teszi tisztátalanná felebarátja feleségét, és nem közeledik asszonyhoz tisztulása idején, 7 senkit sem nyomorgat, visszaadja adósának a zálogot, nem rabol el semmit, kenyeréből ad az éhezőnek, és a meztelent felruházza, 8 kamatot nem szed, uzsorát nem vesz, tartózkodik az álnokságtól, igazságosan ítélkezik a peres felek között, 9 rendelkezéseim szerint él, törvényeimet megtartja, és hűségesen teljesíti: az ilyen ember igaz, ő élni fog! – így szól az én Uram, az Úr. 10 Ha olyan fia születik, aki rabló és vérontó lesz, és csak egyet is elkövet ezekből, 11 bár apja mindezt nem követte el: eszik a hegyeken bemutatott áldozatból, tisztátalanná teszi felebarátja feleségét, 12 nyomorgatja a nincstelent és szegényt, mindenfélét rabol, a zálogot nem adja vissza, föltekint a bálványokra, és utálatos dolgokat követ el, 13 kamatot szed, és uzsorát vesz: az ilyen éljen? Nem fog élni! Mivel elkövette mindezeket az utálatos dolgokat, halállal lakoljon: vére őt terheli! 14 Ha azonban ennek olyan fia születik, aki látja apja vétkeit, amelyeket az elkövet, látja ugyan, de ő maga nem követ el olyanokat: 15 nem eszik a hegyeken bemutatott áldozatból, nem tekint föl Izráel házának bálványaira, nem teszi tisztátalanná felebarátja feleségét, 16 nem nyomorgat senkit, nem tartja vissza a zálogot, nem rabol el semmit, kenyeréből ad az éhezőnek, és felruházza a meztelent, 17 tartózkodik az álnokságtól, kamatot és uzsorát nem szed, törvényeimet teljesíti, és rendelkezéseim szerint él: az ilyen nem hal meg apja bűne miatt, hanem élni fog! 18 Apja azonban, mivel sanyargatta és kirabolta embertársát, és csak rosszat tett népe között, meg fog halni bűne miatt! 19 Ti ezt mondjátok: Miért nem bűnhődik a fiú is az apa bűne miatt? Ez a fiú törvény és igazság szerint él, minden rendelkezésemet megtartja és teljesíti, ezért élni fog. 20 Annak kell meghalnia, aki vétkezett. A fiú nem bűnhődik az apa bűne miatt, az apa sem bűnhődik a fia bűne miatt. Igazságáért csak az igaz kap jutalmat, a bűn pedig csak magát a bűnöst terheli.

A próféta kora előtt nemzedékek ismerték az idézett közmondást (2). A népi bölcsességek között bőven vannak könnyelmű kijelentések. Elég, ha a „Segíts magadon, Isten is megsegít!" szinte naponta hallható ostobaságát említjük. Tiltakoznunk kell a tétlenségre késztető, a sors vakságát Isten szeretete fölé emelő álbölcsességek ellen. Személyes felelőssége van mindenkinek. Az igaznak Krisztusban van igazsága, és ezért örök élet a jutalma.

RÉ 345 MRÉ 302

„Kövess engem!”(János 21,15–19) János 21,15–19

(19) „Kövess engem!”(János 21,15–19)* A FELTÁMADOTT JÉZUS KRISZTUS KÉRDÉSEI az Ő követésére hívnak bennünket. – 1. Ezek a kérdések bűnbánatra indítanak (15–17), hiszen az Ő irántunk való szeretete mindig megelőzi a miénket (1János 4,19), és mérhetetlenül nagyobb a mienknél. Péter joggal gondol a fogadkozása utáni csúfos tagadásra, amikor Jézus így teszi fel kérdését: … „jobban” szeretsz-e engem? A mi szeretetünkkel nem megy „jobban” (15), csak az Ő megváltó szeretetével. – 2. Ezek a kérdések szolgálatra hívnak, a legszentebb szolgálatra. Jézus, Péter válaszai után, háromszori megbízatást ad neki (15–17). Minden Őt követőre vonatkozik (19): az Ő egyházának ügyében szolgálhatunk, kik-ki a maga elhívása szerint. Bizony, más lenne a világ, ha egymásnak nem farkasai, hanem őrző, legeltető pásztorai lennénk. – 3. Ezek a kérdések nehéz időket ígérnek a közeljövőre, de örök reménységgel (18–19). Itt konkrétan arról van szó, hogy Jézus Krisztust a követői a szenvedésben is követik. Nagy pofon ez a mai egyénre kihegyezett öröm–keresztyének számára, akik Jézus követésétől csak azt várják, hogy nekik „jó” legyen. Majd jó lesz: odaát!

___

*A FELTÁMADOTT JÉZUS KRISZTUS KÉRDÉSEI az Ő követésére hívnak bennünket.

– 1. Ezek a kérdések bűnbánatra indítanak (15–17), hiszen az Ő irántunk való szeretete mindig megelőzi a miénket (1János 4,19), és mérhetetlenül nagyobb a mienknél.

Péter joggal gondol a fogadkozása utáni csúfos tagadásra, amikor Jézus így teszi fel kérdését: … „jobban” szeretsz-e engem?

Az evangélista a három kérdésből kétszer is az isteni szeretet görög szavát, az „agapét” használja, miközben Péter válaszában mindig csak a „kedvellek” kifejezés („filosz”) szerepel, jelezve, hogy Jézus Krisztus mindent tud (17), ismeri a mi gyarló, hullámzó emberi szeretetünket, amivel az Ő ügyét is szeretjük, hacsak megváltó szeretete át nem jár bennünket.

A mi szeretetünkkel nem megy „jobban” (15), csak az Ő szeretetével.

– 2. Ezek a kérdések szolgálatra hívnak, a legszentebb szolgálatra.

Jézus, Péter válaszai után, háromszori megbízatást ad neki (15–17).

Minden Őt követőre vonatkozik (19): az Ő egyházának ügyében szolgálhatunk, kik-ki a maga elhívása szerint; – de mindenki „valamiben pásztor”, valamit rá bízott az Úr, a látható egyházban.

Ezen túl van egy fontos, általános értelme is ennek: Bizony, más lenne a világ, ha egymásnak nem farkasai, hanem őrző, legeltető pásztorai lennénk.

Ez mindenkire, az éppen ügyeletes elégedettekre és elégedetlenekre, minden kultúrára, vallásra, nemre, fajra vonatkozik!

– 3. Ezek a kérdések nehéz időket ígérnek a közeljövőre, de örök reménységgel (18–19).

Nemcsak azt vetítik előre, hogy amikor az ember megöregszik, mások öltöztetik fel, és tehetetlenségében már nem rendelkezik az ember saját magával.

Itt konkrétan arról van szó, hogy Jézus Krisztust a követői a szenvedésben, a hitvalló halálban is követik majd.

Nagy pofon ez a mai, egyénre kihegyezett öröm–keresztyének számára, akik Jézus követésétől csak azt várják, hogy nekik „jó” legyen.

Majd jó lesz: odaát!

Ebben a világban nyomorúságunk lesz; – de bízzunk, Ő legyőzte a világ urát (1János 3,8).