előző nap
következő nap

„...feljön Babilónia királyának kardja...” Ez 21,23–37

23 Így szólt hozzám az Úr igéje: 24 Te, emberfia, rajzolj magad elé két utat, amelyen feljön Babilónia királyának kardja: egy országból induljon ki mindkettő! Azután faragj útjelzőt; a város felé vezető út elágazásához faragd! 25 Rajzolj utat, amelyen eljön a kard az ammóni Rabbá ellen meg Júda és az erődített Jeruzsálem ellen! 26 Mert odaáll Babilónia királya a válaszútra, a két út elejére, hogy jósoltasson, megrázza a nyilakat, megkérdezze a bálványokat, megnézze a májat. 27 A jóslat jobb felé mutat, Jeruzsálem felé. Faltörő kosokat helyez el, gyilkos parancsra nyitja száját, harsány harci kiáltást hallat, faltörő kosokat helyez el a kapukkal szemben, sáncot emel, és ostromgépeket épít. 28 De ezt ők üres jósolgatásnak tartják, esküvel is bizonygatják. De az Úr majd emlékezteti őket bűnükre, és megfogja őket. 29 Ezért így szól az én Uram, az Úr: Mivel bűnötöket nem tudjátok feledtetni, hisz lelepleződik hűtlenségetek, és kiderül, hogy minden tettetek csupa vétek: mivel nem tudjátok ezt feledtetni, kézre kerítenek titeket! 30 Neked pedig, te gyalázatos bűnös, Izráel fejedelme, akinek eljön a napja az utolsó bűntett idején, 31 ezt mondja az én Uram, az Úr: Félre a süveggel, le a koronával! Nem marad úgy semmi, ahogyan most van! Legyen a magas alacsony, és legyen az alacsony magas! 32 Rommá, rommá, rommá teszem a várost, amilyen még nem volt – míg el nem jön az, akié az ítélet, mert végül majd neki adom! 33 Te, emberfia, prófétálj, és mondd: Ezt mondja az én Uram, az Úr az ammóniakról és gyalázkodásukról...! Ezt mondd: Kard, kard! – amely ki van húzva, hogy öldököljön, ki van fényesítve, hogy megsemmisítsen, és villámokat szórjon! 34 Mivel téged hiábavaló látomásokkal és hazug jóslatokkal ámítanak, hogy odatesznek téged a gyalázatos bűnösök nyakára, akiknek eljön a napja az utolsó bűntett idején: 35 térjen vissza a kard a hüvelyébe! Teremtésed helyén, származásod földjén ítélkezem fölötted! 36 Kiárasztom rád bosszús haragomat, viharként török rád haragom tüzével; vad indulatú emberek kezébe adlak, akik mesterei a pusztításnak. 37 A tűz martaléka leszel, véredet fölissza a föld, nem is fognak rád emlékezni! – Én, az Úr, megmondtam!

„...feljön Babilónia királyának kardja..." (23). Az ellenség nem fogja megkímélni Júdát és Jeruzsálemet sem. Hiába gondolták azt, hogy Isten majd megvédi a „szent várost". Istennek a városban élő emberek hitbeli állapota számít. Az ellenséges katonák pedig egyrészt ismét Isten büntető eszközei lettek. Másrészt az ammóniak is (Izráel ősi ellenségei), és az országot ostromló babiloni seregek is ítélet alá kerültek. Komolyan vesszük-e Isten figyelmeztetését? Cidkijjá nem vette komolyan azt, amit Isten mondott, ezért elvesztette királyságát.

RÉ 143 MRÉ 143

„…képmutató módon viselkedett…” (Galata 2,11–14) (Galata 2,11–14

(13) „…képmutató módon viselkedett…” (Galata 2,11–14) A KÉPMUTATÁSRÓL… (Máté 23,13) – 1. Nem az a képmutatás, hogy a szerepeinknek megfelelünk, mert a „szerepek” áldott ügyeket szolgálhatnak. Nem is az a képmutatás, hogy bizonyos dolgokat nem osztunk meg bárkivel, illetve azokat magunkban tartjuk. Nem minden tartozik mindenkire. – 2. Hanem az a képmutatás, hogy lényegi ügyekben félelem, vagy érdekek okán visszahúzódunk, hallgatunk, nem cselekszünk. Ez a lényegi ügy számunkra az evangélium ügye. – 3. Pál soha nem lett képmutatóvá, hiszen akkor soha nem hallgatott, ha az evangélium ügyéről volt szó. Sőt, nyíltan szembeszállt a képmutató Kéfással (Péterrel) is, amikor az a tekintélyes Jakab jelenlétekor félelmében visszahúzódott a pogány testvérek közösségétől... – 4. Mi is gyakran esünk a képmutatás bűnébe. A mi folyamatos és nyílt vitáink, mindenféle fórumokon, nem hasonlíthatók a páli kiálláshoz. Pál először megtért, aztán alázattal szenvedést vállalt az Úr ügyéért (2Korinthus 10,21–31), majd a kellő időben szólt. Előszőr megtérés, gyümölcstermő, szolgáló hit, növekvő alázat. Ez majd megtermi „a jól időzített”, hiteles hitvallást.*

___

* A hitvallás nem kötekedő, nem öncélúan konfrontatív, hanem épít.