előző nap
következő nap

„Keresni fognak, de nem találnak meg soha többé! – így szól az én Uram, az Úr” Ez 26

1 A tizenegyedik évben, a hónap elsején így szólt hozzám az Úr igéje: 2 Emberfia! Tírusz ezt mondta Jeruzsálemről: Haha! Összetört a népek kapuja, feltárult előttem! Gazdag leszek, mert romhalmazzá vált! 3 Ezért így szól az én Uram, az Úr: Én ellened fordulok, Tírusz, sok népet hozok ellened, ahogyan a tenger hozza hullámait. 4 Lerombolják Tírusz várfalait, ledöntik bástyáit. Még a port is lesöpröm róla, kopár sziklává teszem. 5 Hálók szárítóhelye lesz a tenger közepén. Megmondtam – így szól az én Uram, az Úr –: a népek zsákmánya lesz! 6 A szárazföldön levő falvait fegyverrel irtják ki. Akkor majd megtudják, hogy én vagyok az Úr! 7 Ezt mondja az én Uram, az Úr: Elhozom Tírusz ellen Nebukadneccart, Babilónia királyát, a királyok királyát északról, lovakkal, harci kocsikkal, lovasokkal és nagy tömegű hadinéppel. 8 A szárazföldön levő falvaidat fegyverrel irtja ki. Ostromgépeket állít veled szemben, sáncot emel ellened, és pajzsok alatt tör ellened. 9 Faltörő kost szegez falaidnak, bástyáidat pedig csákányaival rombolja le. 10 Belep a por, amelyet felver tömérdek lova; megrendülnek várfalaid a lovasok és a kerekeken gördülő harci kocsik zajától, amikor betör kapuidon, ahogy betörnek egy ostromlott városba. 11 Lovainak patái utcáidon tipornak, népedet fegyverrel gyilkolja le, hatalmas oszlopaid a földre zuhannak. 12 Elragadják zsákmányként gazdagságodat, elrabolják áruidat; ledöntik várfalaidat, gyönyörű házaidat lerombolják, a köveket, a gerendákat, még a port is a tenger közepébe szórják. 13 Véget vetek hangos éneklésednek, citerád hangja sem hallatszik majd többé. 14 Kopár sziklává teszlek, hálók szárítóhelye leszel; nem építenek fel többé. Én, az Úr, megmondtam! – így szól az én Uram, az Úr. 15 Ezt mondja az én Uram, az Úr Tírusznak: Megrendülnek a szigetek összeomlásod hallatára, amikor nyögnek a halálra sebzettek, és ott tombolnak a gyilkosok. 16 Leszáll majd trónjáról a tengeri országok összes fejedelme, leteszik palástjukat, és levetik tarka ruháikat. Rémületbe öltöznek, a földre ülnek, nem múlik remegésük, úgy szörnyülködnek rajtad. 17 Siratóénekbe kezdenek, és ezt mondják majd rólad: Jaj, de elpusztultál, te dicsőített város, amely a tenger közepén lakott! A tenger volt az erőssége, neki és lakóinak, rettegésben tartottak minden környékükön lakót! 18 Most, amikor elbuktál, remegés tör a szigetekre, megrémülnek a tenger szigetei, hogy ilyen véged lett. 19 Ezt mondja az én Uram, az Úr: Amikor romvárossá teszlek, amilyenek az elhagyatottá lett városok, amikor rád zúdítom a mélység árját, és elborítanak a nagy vizek, 20 akkor letaszítalak a sírba roskadókhoz, a hajdan élt emberekhez, és ott kell laknod a föld mélyében, az ősidők óta puszta helyen, a sírba roskadóknál; lakatlan leszel, bár ékessé tettelek az élők földjén. 21 Rettenetes véget hozok rád, többé nem leszel! Keresni fognak, de nem találnak meg soha többé! – így szól az én Uram, az Úr.

„Keresni fognak, de nem találnak meg soha többé! – így szól az én Uram, az Úr" (21). A büszke Tírusz kigúnyolja Jeruzsálemet, Isten viszont a tírusziakról mondat gyászéneket. Nemzetek zsákmányává teszi őket Urunk (5). Megvetették Istent, ezért ez válik ítéletükké. Lejárt a kegyelem ideje. Isten idejében szól hozzánk is: „Eltörlöm hűtlenségedet, mint a felleget, vétkeidet, mint a felhőt. Térj meg hozzám, mert megváltottalak!" (Ézs 44,22).

RÉ 502 MRÉ 486

„Krisztus szabadsága szabadított meg minket…” (Galata 5,1–6) Galata 5,1–6

(1) „Krisztus szabadsága szabadított meg minket…” (Galata 5,1–6) JÉZUS KRISZTUS SZABADSÁGRA SZABADÍTOTT MEG minket (1). – 1. Ez a szabadság nem szabadosságot jelent, hanem azt, hogy nem külső feltételek, hanem egyedül az Úr kegyelme ad üdvösséget és maradandó megoldást Isten népe számára. Nincs ennél nagyobb örömhír. – 2. Ennek ellenére mindig megjelentek olyanok, akik félreértették, túl felelőtlennek, könnyűnek tartották ezt a szabadságot, vagy éppen irigyelték azt, ezért újból a szolgaság igájába akarták kényszeríteni Krisztus gyülekezetét. Ezek a tévtanítók többek között azt hangsúlyozták, hogy először zsidóvá kell lenni ahhoz, hogy valaki jó keresztyén lehessen, körül kell metélkedni, és meg kell tartani az ószövetségi törvény egészét (2–3). – 3. Az evangélium szabadsága,és ennek nyomán Pál igehirdetése pont az ellenkezőjét hirdette, hiszen Jézus Krisztusban csak a szeretet által munkálkodó hit számít (6). Mindig vannak olyanok, akik irigykedve tekintenek arra a szabadságra, amely Jézus Krisztusban adatik, ingyen kegyelemből, és örömteli, hálás élettel ajándékozza meg Isten népét.*

___

* – 4. Ez a szabadság Isten üdvözítő rendjének keretei között élhető meg.

Ez a szabadság nemcsak a bűntől, betegségtől, haláltól, gonosztól szabadít meg bennünket; – hanem minden olyan emberi gáncsoskodást és kárhozatos rosszindulatot hatástalanít, valamint nem vesz figyelembe; – amelyekkel egyébként megnyomorítanánk egymás életét.