előző nap következő nap

„...és ott eszedbe jut, hogy testvérednek valami panasza van ellened...” Mt 5,17–26

17 Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem a törvényt vagy a próféták tanítását. Nem azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem, hanem hogy betöltsem azokat. 18 Mert bizony mondom nektek, hogy amíg az ég és a föld el nem múlik, egy ióta vagy egy vessző sem vész el a törvényből, míg az egész be nem teljesedik. 19 Tehát ha valaki a legkisebb parancsolatok közül akár csak egyet is eltöröl, és úgy tanítja az embereket, az a legkisebb lesz a mennyek országában; ha pedig valaki ezeket megtartja és tanítja, nagy lesz az a mennyek országában. 20 Mert mondom nektek, ha a ti igazságotok nem múlja felül az írástudók és farizeusok igazságát, akkor semmiképpen sem mentek be a mennyek országába. 21 Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: „Ne ölj! Mert aki öl, megérdemli az ítéletet." 22 Én pedig azt mondom nektek, hogy aki haragszik testvérére, megérdemli az ítéletet, aki pedig azt mondja testvérének: Ostoba! – megérdemli, hogy a nagytanács elé kerüljön; aki pedig azt mondja: Bolond! – méltó a gyehenna tüzére. 23 Amikor tehát áldozati ajándékodat az oltárhoz viszed, és ott eszedbe jut, hogy testvérednek valami panasza van ellened, 24 hagyd ott ajándékodat az oltár előtt, menj el, békülj ki előbb testvéreddel, és akkor térj vissza, és vidd fel ajándékodat! 25 Békülj meg ellenfeleddel idejében, amíg együtt vagy vele az úton, hogy át ne adjon ellenfeled a bírónak, a bíró pedig a szolgának, és börtönbe ne kerülj! 26 Bizony mondom neked, ki nem jössz onnan, amíg meg nem adod az utolsó fillérig.

„...és ott eszedbe jut, hogy testvérednek valami panasza van ellened..." (23). Pontosan számontartjuk azokat a sérelmeket, bántásokat, amiket mások okoztak nekünk. Isten elé is odavisszük ezeket, tőle remélve gyógyulást sebeinkre. Jézus ennek a fordítottját hozza most elő: Nem lehet, hogy valakit te bántottál meg? A „nagyvonalúan általános" bűnvallásod személyesebb lesz, ha szembenézel valakivel, aki ellen elkövetted azt, ami neked is fájna.

RÉ 212 MRÉ 304

„…csak téged látlak igaznak…” (1Mózes 7) 1Mózes 7

1) „…csak téged látlak igaznak…” (1Mózes 7) NOÉ KEGYELMET NYERT, EZÉRT IGAZNAK TARTOTTA ŐT AZ ISTEN (Róma 1,16–17). – 1. A bárkába bevitt állatok számában olvasható különbözőségek a szentírót dicsérik, aki mindent igyekezett átadni, amit ő maga is úgy vett másoktól (1Korinthus 15,1–3). Ez a hűség: az elődöktől vett örökség megbecsülése, majd újragondolása, – amely áldássá lesz (1–4). – 2. A tiszta és nem tiszta itt még nem kultuszi értelemben olvasható, hanem úgy, hogy az ember komolyan vette azt, ami számára valami oknál fogva félelmetesnek, vagy veszélyesnek tűnt. Nem kacérkodott egy határon túl azzal, ami aggasztóan titokzatos. Hol a szent kíváncsiság és a szent félelem közötti határvonal? Mindenesetre, az ember szemében „tisztátalannak” tűnő is kap helyet a mentőbárkán. Ez a kegyelem: Isten kegyelme másként gondolja...  (1–4). – 3. Noé kegyelmet nyert Istennél, de ez a kegyelem megváltoztatta őt. Ez az „igazság”éltet, megújít, üdvözít (5–13).* – Az egyetlen „igaz” által mi is kegyelmet nyertünk, igazak és hűek lehetünk.

___

* Noé igaz voltát mutatja az, hogy mindent pontosan, engedelmesen elvégez, feleselés, kapkodás, ijedtség nélkül.

Noé igaz volta az egész családja számára szabadulást jelent, amikor a teremtéskor szétválasztott vizek „fent” és „alant” újra összecsapnak (5–13).