„...és ott eszedbe jut, hogy testvérednek valami panasza van ellened...” Mt 5,17–26
„...és ott eszedbe jut, hogy testvérednek valami panasza van ellened..." (23). Pontosan számontartjuk azokat a sérelmeket, bántásokat, amiket mások okoztak nekünk. Isten elé is odavisszük ezeket, tőle remélve gyógyulást sebeinkre. Jézus ennek a fordítottját hozza most elő: Nem lehet, hogy valakit te bántottál meg? A „nagyvonalúan általános" bűnvallásod személyesebb lesz, ha szembenézel valakivel, aki ellen elkövetted azt, ami neked is fájna.
RÉ 212 MRÉ 304
„…csak téged látlak igaznak…” (1Mózes 7) 1Mózes 7
1) „…csak téged látlak igaznak…” (1Mózes 7) NOÉ KEGYELMET NYERT, EZÉRT IGAZNAK TARTOTTA ŐT AZ ISTEN (Róma 1,16–17). – 1. A bárkába bevitt állatok számában olvasható különbözőségek a szentírót dicsérik, aki mindent igyekezett átadni, amit ő maga is úgy vett másoktól (1Korinthus 15,1–3). Ez a hűség: az elődöktől vett örökség megbecsülése, majd újragondolása, – amely áldássá lesz (1–4). – 2. A tiszta és nem tiszta itt még nem kultuszi értelemben olvasható, hanem úgy, hogy az ember komolyan vette azt, ami számára valami oknál fogva félelmetesnek, vagy veszélyesnek tűnt. Nem kacérkodott egy határon túl azzal, ami aggasztóan titokzatos. Hol a szent kíváncsiság és a szent félelem közötti határvonal? Mindenesetre, az ember szemében „tisztátalannak” tűnő is kap helyet a mentőbárkán. Ez a kegyelem: Isten kegyelme másként gondolja... (1–4). – 3. Noé kegyelmet nyert Istennél, de ez a kegyelem megváltoztatta őt. Ez az „igazság”éltet, megújít, üdvözít (5–13).* – Az egyetlen „igaz” által mi is kegyelmet nyertünk, igazak és hűek lehetünk.
___
Noé igaz volta az egész családja számára szabadulást jelent, amikor a teremtéskor szétválasztott vizek „fent” és „alant” újra összecsapnak (5–13).