„...mert jobb neked, ha egy testrészed vész el, mint ha egész tested vettetik a gyehennára” Mt 5,27–32
„...mert jobb neked, ha egy testrészed vész el, mint ha egész tested vettetik a gyehennára" (29). A gondolataink, hamis vágyaink, kísértéseink „lefaragása" megelőzhetné a későbbi fájdalmasabb beavatkozást, vagy a végérvényes elveszettséget. Jézus egyértelműen arra tanít, hogy akkor kell felvenni a harcot a kísértéssel, amikor az még csak vágyként, gondolatként születik meg bennünk (28). Legyünk őszinték önmagunkkal, és tegyük le Jézus elé a félrevezető, kísértő gondolatokat.
RÉ 220 MRÉ 300
„Isten azonban nem feledkezett meg Nóéról…” (1Mózes 8) 1Mózes 8
1) „Isten azonban nem feledkezett meg Nóéról…” (1Mózes 8) ISTEN NEM FELEDKEZIK MEG RÓLUNK (Ézsaiás 49,15), senkiről sem, aki a bárkában van (1–14). – 1. Isten nem feledkezik meg népéről! Mi ezt a kijelentést kaptuk, ez az ígéret lett világossá Jézus Krisztusban, ezért ehhez ragaszkodjunk, – de ne fájjon nekünk, ha Isten kegyelme, gondoskodó szeretete mégis túlárad azon, amit nekünk kijelentett. Mi nem léphetünk túl az Ő kijelentésén, de Ő igen, illetve Ő nem „mindent” jelentett ki nekünk (5Mózes 29,28). – 2. Nóé mindenekelőtt oltárt épített az Úrnak, hálát adott megtartó Istenének (20). Nóé megköszönte, hogy az Úr nem feledkezett meg róluk. Minden más ezután következhetett! – 3. Isten tudta, hogy az ember nem lesz más. Bizonyosan azt is tudta, hogy a Jézus Krisztusban újjászületett ember sem lesz tökéletes, ebben a világban. Isten nem ringatta magát illúzióban az emberrel kapcsolatban. Mégis, sőt éppen ezért, árasztja ki ránk, teremtett világának teljességére az Ő kegyelmét, amíg csak meg nem szűnik ez a föld (21–22).