„...mennyei Atyátok sem akarja, hogy elvesszen egy is e kicsinyek közül.” Mt 18,11–14
Mi alapján dönt a pásztor, hogy őrizze a megmaradt 99-et, vagy elinduljon az elveszett megkeresésére? Mi alapján dönti el a gyülekezet, hogy mi a feladata? Vajon gyülekezetünk Isten missziója mentén halad, vagy az egyházi hagyomány, az átvállalható állami feladatok, a pályázati lehetőségek és az emberek igényei által kijelölt nyomvonalakon?
RÉ 103 MRÉ 103
„…mi történik vele.” (2Mózes 2) 2Mózes 2
(4) „…mi történik vele.” (2Mózes 2) MI LESZ VELÜNK? – 1. Egy szorongatott élet–halál helyzetben a kis Mózest nem rejtegethetik tovább, kiteszik és a sorsára bízzák; – hiszen, ha otthon marad, az üldözés miatt biztos a halála; – „kitéve” még talán van remény. Hit nélkül nagyjából ennyit mondhatunk: megszülettünk, „kitettek” bennünket,bele a világba, és majd történnek velünk a dolgok (1–4).* – 2. Hitben járva változik a szemlélet: Isten a történelem ura, úgy is, hogy kezében tartja az eseményeket, az övéi életében. Így vette észre a fáraó lánya a kitett Mózest, megszánta, majd nénjén keresztül éppen a saját anyjához juttatta vissza, később pedig a fiává fogadta (5–10). – 3. Mi lesz velünk? Egy biztos, bármi történik: „Velünk az Isten” (Máté 1,23; Róma 8,31), aki indulatos, durva, igazságosztó ó–emberi, mózesi természetünk tévútjaiból kiemelve (11–14) tekint le ránk (23–25), összetöri önhittségünket, hogy elhívhasson bennünket (15–22). Őneki szolgálva nyer értelmet az életünk! Ennél azonban sokkal többet ajándékoz: kihúz az elnyelni akaró vízből, megvált, szabadítót küld (10).
___
* Egy híres rendező egyik filmje kezdődik így: a teniszlabda, a döntő játszmában megakad a hálón, és mitől függ, hogy erre, vagy arra a térfélre esik, miszerint nyersz, vagy veszítesz? (Woody Allen, Match Point)