előző nap
következő nap

„...életét adja váltságul sokakért” Mt 20,20–28

20 Akkor odament hozzá Zebedeus fiainak anyja a fiaival együtt, leborult előtte, és kérni akart tőle valamit. 21 Jézus megkérdezte tőle: Mit kívánsz? Ő így felelt: Mondd, hogy melletted üljön az én két fiam a te országodban, az egyik jobb kezed, a másik bal kezed felől. 22 Jézus így válaszolt: Nem tudjátok, mit kértek. Kiihatjátok-e azt a poharat, amelyet én fogok kiinni? Ők így feleltek: Kiihatjuk. 23 Erre ő ezt mondta nekik: Az én poharamat kiisszátok ugyan, de hogy ki üljön jobb és bal kezem felől, azt nem az én dolgom megadni. Azoké lesz, akiknek az én Atyám elkészítette. 24 Amikor ezt meghallotta a többi tíz, megharagudott a két testvérre. 25 De Jézus magához hívta őket, és ezt mondta: Tudjátok, hogy a népek felett zsarnokoskodnak fejedelmeik, és vezetőik hatalmaskodnak rajtuk. 26 De közöttetek ne így legyen, hanem aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen a szolgátok, 27 és aki közöttetek első akar lenni, az legyen a rabszolgátok. 28 Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.

„...életét adja váltságul sokakért" (28). A tanítványok azt hitték, a feltámadott és megdicsőült Krisztus majd egy világi birodalmat alapít itt a földön, amelyben lesznek különféle funkcionáriusok, parancsnokok, netán miniszterelnökök. De Jézus figyelmeztet, hogy a krisztuskövetők feladata az, hogy Krisztust kövessék abban is, ahogyan élt és szolgált.

RÉ 252 MRÉ 363

„Tudjátok meg ebből, hogy én vagyok az Úr!” (2Mózes 10) (2Mózes 10

(2) „Tudjátok meg ebből, hogy én vagyok az Úr!” (2Mózes 10) Mózes népe Egyiptomban, a tíz csapás idején MEGERŐSÖDÖTT ABBAN A BIZONYOSSÁGBAN, hogy Istenük az Úr (2). – 1. Ez a bizonyosság mindig Isten ajándéka, mindig kegyelmi állapot, hiszen csak az kaphatja, akinek Isten megnyitja és nem megkeményíti szívét. Lám, a fáraóét megkeményítette (1). – 2. Ennek a bizonyosságnak áldott tartalma, hogy a hívő nép nem vonakodik többé leborulni az Úr színe előtt (3), töredelmes szívvel megalázva magát, és mindenben csakis az Úrra hagyatkozik, Őhozzá igazodik, Őneki szolgál, örömteli, hálás és ünneplő élettel, és mindent Őtőle vár (7–9). – 3. Ezt a bizonyosságot Isten népe átadja gyermekeinek, valamint eléjük éli ezt a bizonyosságot, mind az istentiszteleten, mind a hétköznapokban (2). Csak ismeretet és példát adhatunk át, a ránk bízott örökséget, a drága kincset adhatjuk tovább; – de hitet nem adhatunk, az mindenestül az Úr ajándéka. – 4. E bizonyosság nélkül az emberi bűn sáskája és sötétsége elemészt mindent, miközben az ember félelmében csak láttatja a hitet (16–17), de valójában semmi köze az élő Istenhez, és világi döntései meg hitélete teljesen elválnak egymástól, akárcsak a fáraónál (20)