előző nap következő nap

„...azonnal elengedi azokat” Mt 21,1–11

1 Amikor közeledtek Jeruzsálemhez, és Bétfagéba, az Olajfák hegyéhez értek, Jézus előreküldte két tanítványát, 2 és ezt mondta nekik: Menjetek az előttetek lévő faluba, és ott mindjárt találtok egy megkötött szamarat a csikójával együtt. Oldjátok el, és vezessétek hozzám! 3 Ha valaki szólna nektek, mondjátok meg, hogy az Úrnak van szüksége rájuk, és azonnal elengedi azokat. 4 Ez pedig azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Úr mondott a próféta által: 5 „Mondjátok meg Sion leányának: Íme, királyod jön hozzád, aki alázatos, és szamárháton ül, igavonó állat csikóján." 6 A tanítványok pedig elmentek, és úgy cselekedtek, ahogy Jézus parancsolta nekik: 7 odavezették a szamarat a csikójával együtt, ráterítették felsőruhájukat, Jézus pedig felült rá. 8 A sokaság az útra terítette felsőruháját, mások ágakat vagdaltak a fákról, és az útra szórták. 9 Az előtte haladó és az őt követő sokaság pedig ezt kiáltotta: Hozsánna Dávid Fiának! Áldott, aki jön az Úr nevében! Hozsánna a magasságban! 10 Amint beért Jeruzsálembe, felbolydult az egész város, és ezt kérdezgették: Kicsoda ez? 11 A sokaság ezt mondta: Ő Jézus, a galileai Názáretből való próféta.

„...azonnal elengedi azokat" (3). Az idézett mondatot az eredetiben úgy is lehet érteni és fordítani, hogy nem az állatok gazdájára vonatkozik, hanem Jézusra, aki azonnal visszaengedi a szamarakat a gazdájának, mihelyst bevonult rajtuk Jeruzsálembe, és már nincs rájuk szüksége. Ha így értjük, a vers még világosabban utal Jézus fokozhatatlan alázatára és szelídségére. Olyan király ő, aki nemcsak hogy paripák helyett a harcra alkalmatlan szelíd szamáron utazik, de még a szamarat is csak rövid időre kéri kölcsön a gazdájától. Hol van a mi beteges dicsőségkeresésünk ettől a lelkülettől?

RÉ 330 MRÉ 211

„Ez a hónap lesz az első hónapotok…” (2Mózes 12,1–20) 2Mózes 12,1–20

(1) „Ez a hónap lesz az első hónapotok…” (2Mózes 12,1–20) ÚJ KEZDET EZ! – 1. Azért új kezdet ez, mert itt az Úr hatalmasan cselekszik népéért, megőrzi, megszabadítja őket a legrettenetesebb csapástól, az ítélettől; és kiszabadítja őket a sokféle szolgaság nyomorúságából. – 2. Azért új kezdet ez, mert itt Isten népe egy közösséggé lesz (2–4),* akik átélik saját nyomorúságukat, bűneiket, itteni életük „sietős”, „változó”, tévesztéseik miatt „keserű” és halálos voltát; – de ugyanakkor megtapasztalják az Úr szabadító kegyelmét (8–11); – aki más vére, a bárány vére által könyörül rajtuk (13). Erre örök hálával emlékezik, ebből éltetően részesedik Isten népe (14). – 3. Azért új kezdet ez, mert Jézus Krisztusra mutat, aki tökéletes áldozatával, vérével megszabadított bennünket, noha ugyanazt érdemelnénk, mint a többiek. Érthetetlen a kegyelem, nem érdem, és aki egyszer ebből részesült, az mindenki számára ezért a szabadító, újjászülő krisztusi kegyelemért könyörög. – 4. Ezt az új kezdetet új időszámítás jelzi, mert az év kezdete őszről átkerül tavaszra, a szabadulás napjára (1). Nekünk ez az új kezdet Jézus Krisztus feltámadása, vasárnap, új élet, új időszámítás.

___

*  Ezt az összetartozást és egységet elsősorban családonként, a „kis gyülekezetben” tapasztalják meg, majd utána a nagyobb közösségben.