előző nap
következő nap

„...aszerint kedves Istennek, amitek van...” 2Kor 8,1–15

1 Hírt adunk nektek, testvéreim, Istennek arról a kegyelméről, amelyet Makedónia gyülekezeteinek adott. 2 Mert a nyomorúság sok próbája között bőséges az ő örömük, és nagy szegénységükből a tisztaszívűség gazdagsága lett. 3 Tanúskodom arról, hogy erejük szerint, sőt erejükön felül is önként adakoztak, 4 és erősen sürgetve kérték tőlünk, hogy a szentek iránti szolgálatban adakozással részt vehessenek. 5 És nemcsak azt tették, amit reméltünk, hanem először önmagukat adták az Úrnak, és aztán nekünk, az Isten akaratából. 6 Úgyhogy bátorítottuk Tituszt, hogy amint már előbb elkezdte, fejezze is be nálatok ennek az adománynak az összegyűjtését. 7 Ezért ahogyan mindenben bővelkedtek: hitben és igében, ismeretben és minden buzgóságban, és a tőlünk rátok áradó szeretetben, úgy ebben az adakozásban is legyetek bőkezűek. 8 Nem parancsként mondom, hanem azért, hogy mások buzgósága által a bennetek levő szeretet valódiságát is kipróbáljam. 9 Mert ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztus kegyelmét: hogy gazdag létére szegénnyé lett értetek, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok. 10 Tanácsot is adok ebben az ügyben, mert ez hasznos nektek, akik nemcsak a cselekvésben, hanem tavaly óta a szándékban is elöl jártatok. 11 Most pedig a cselekvést is vigyétek véghez, hogy amilyen készséges volt a szándékotok, olyan legyen a véghezvitele is, erőtökhöz mérten! 12 Mert ha megvan a szándék, az aszerint kedves Istennek, amitek van, nem aszerint, amitek nincs. 13 Ugyanis azért, hogy másoknak könnyebbségük legyen, nektek ne legyen nyomorúságotok. Ellenben az egyenlőségnek megfelelően 14 a mostani időben a ti fölöslegetek pótolja azok hiányát, hogy máskor azok fölöslege is pótolja majd a ti hiányotokat, hogy így egyenlőség legyen; 15 amint meg van írva: „Aki sokat szedett, annak nem lett többje, és aki keveset, annak nem lett kevesebbje."

„...aszerint kedves Istennek, amitek van..." (12). A tisztaszívűség gazdagságából fakadó buzgó adakozás dicsőíti Istent. Hiszen az ő gondviseléséről vallunk az adakozásunkkal is. Ha Isten elvenné tőlünk mindazt, amire azt mondjuk, nincs miből adni, akkor tudnánk meg, hogy mennyi ajándékot kaptunk eddig is tőle! Vegyünk részt erőnkhöz mérten a rászorulók gondozásában és az egyház fenntartásában!

RÉ 195 MRÉ 170

„A maga palotáját tizenhárom évig építette…” (1Királyok 7,1–22) 1Királyok 7,1–22

(1) „A maga palotáját tizenhárom évig építette…”(1Királyok 7,1–22)* SALAMON PALOTÁJA nem egy, hanem több épületet jelent, egy egész, egymással összefüggő épületcsoportot. – 1. Beszédes az a tény, hogy a palota fölépítése tovább tartott, mint a templomé, a palota tizenhárom évig épült, a templom fele idő alatt lett kész. Salamon palotája négyszer nagyobb épület volt, mint az Úr temploma (1–12). – 2. Azonnal úgy reagálhatunk a fenti adatokra, ahogy ma is tesszük: Lám, Salamon is a saját palotáját, a saját gazdagodását részesítette előnyben. Lám, minden szentnek maga felé hajlik a keze. Amikor ez felmerül bennünk, rossz tapasztalatainkat általánosítjuk, mert sok hívő ember is, igen ügyesen tudja a saját dolgait előtérbe helyezni, hogy közben az Úr ügye mögé rejtőzik. – 3. Ugyanakkor minden ilyen általánosítás rosszindulatú, gonosz, és nagyon sokszor aljas hazugság, rágalom, csúsztatás, igazságtartalom nélkül. Figyelmesen olvasva az igeszakaszt, világossá lesz, hogy Salamon ebből a nagy épületből csak egy kis részt használt, a többi az egész ország igazgatási feladatait szolgálta. Jól gondoljuk meg, mit beszélünk, mert számon kér rajtunk az Úr minden hiába kimondott szót (Efezus 4,29).

___

* SALAMON PALOTÁJA nem egy, hanem több épületet jelent, egy egész, egymással összefüggő épületcsoportot.

– 1. Beszédes az a tény, hogy a palota fölépítése tovább tartott, mint a templomé, a palota tizenhárom évig épült, a templom fele idő alatt lett kész.

Salamon palotája négyszer nagyobb épület volt, mint az Úr temploma, hiszen az adatok szerint alapterülete ezerkettőszázötven négyzetméter volt a templom háromszáz négyzetméterével szemben (1–6).

A palota palesztinai mészkőből készült (9–12), és libanoni cédrusfával borították, ebből készült a tetőzet, a mennyezet, az oszlopok, az ablakok és az ajtók (7–11).

A palota nagy udvarát fal védte (12).

– 2. Azonnal úgy reagálhatunk a fenti adatokra, ahogy ma is tesszük: Lám, Salamon is a saját palotáját, a saját gazdagodását részesítette előnyben; – lám a palota nagyobb, ékesebb, mint az Úr temploma: előbb is kezdték építeni (3,1).

Lám, minden szentnek maga felé hajlik a keze.

Amikor ez felmerül bennünk, rossz tapasztalatainkat általánosítjuk, mert sok hívő ember is, igen ügyesen tudja a saját dolgait előtérbe helyezni, hogy közben az Úr ügye mögé rejtőzik.

– 3. Ugyanakkor minden ilyen általánosítás rosszindulatú, gonosz, és nagyon sokszor aljas hazugság, rágalom, csúsztatás, igazságtartalom nélkül.

Figyelmesen olvasva az igeszakaszt, világossá lesz, hogy Salamon ebből a nagy épületből csak egy kis részt használt, a többi az egész ország igazgatási feladatait szolgálta.

Jól gondoljuk meg, mit beszélünk, mert számon kér rajtunk az Úr minden hiába kimondott szót, amely a másikat érdemben bántja és lehetetlenné teszi (Efezus 4,29; Kolossé 3,8).

Salamon palotája nagy volt, de közcélokat szolgált; – miközben a templom méltó imádsággal felépült és berendezéseivel együtt elkészült, az Isten dicsőségére (13–51).