előző nap
következő nap

„Szentek legyetek, mert én, az Úr, a ti Istenetek, szent vagyok”; „Szeresd felebarátodat, mint magadat!” 3Móz 19

1 Azután így beszélt Mózeshez az Úr:2 Szólj Izráel fiainak egész közösségéhez, és mondd meg nekik: Szentek legyetek, mert én, az Úr, a ti Istenetek, szent vagyok. 3 Anyját és apját mindenki tisztelje. Tartsátok meg szombatjaimat. Én, az Úr vagyok a ti Istenetek! 4 Ne forduljatok a bálványokhoz, és ne készítsetek magatoknak öntött istenszobrokat. Én, az Úr vagyok a ti Istenetek! 5 Ha békeáldozatot mutattok be az Úrnak, úgy áldozzatok, hogy ő kedvesen fogadja tőletek. 6 Az áldozás napján és másnap egyétek meg, ami pedig harmadnapra marad, azt égessétek el! 7 Ha mégis eszik valaki harmadnap belőle, az romlott húst eszik, így az nem talál kedves fogadtatásra. 8 Bűn terheli azt, aki abból eszik, mert meggyalázta az Úr szentségét. Ki kell irtani az ilyen embert népe közül. 9 Amikor földetek termését learatjátok, ne arassátok le egészen a mező széléig, és ami aratás közben elhullott, azt ne szedjétek föl. 10 Szőlődet se böngészd végig, és a szőlődben lehullott szemeket ne szedd föl. Hagyd ott azokat a nincsteleneknek és a jövevényeknek. Én, az Úr vagyok a ti Istenetek! 11 Ne lopjatok, ne hazudjatok, és csalással senki se károsítsa meg honfitársát! 12 Ne esküdjetek hamisan nevemre, mert meggyalázzátok Istenetek nevét. Én vagyok az Úr! 13 Felebarátodat ne sanyargasd és ne rabold meg! A napszámos bére ne maradjon nálad másnap reggelig! 14 A süketet ne szidalmazd, a vak elé ne vess gáncsot! Félj Istenedtől: Én vagyok az Úr! 15 Ne kövessetek el jogtalanságot az ítélkezésben! Ne légy elfogult a nincstelen javára, és ne kedvezz a hatalmasnak! Igaz ítéletet hozz honfitársad ügyében! 16 Ne terjessz rágalmakat néped között! Ne törj felebarátod életére! Én vagyok az Úr! 17 Ne gyűlöld szívedben embertársadat! Fedd meg bátran honfitársadat, hogy ne légy részes a vétkében. 18 Ne légy bosszúálló, se haragtartó néped fiaival szemben! Szeresd felebarátodat, mint magadat! Én vagyok az Úr! 19 Tartsátok meg rendelkezéseimet! Állatodat más fajtával ne párosítsd! Ne vesd be meződet kétféle maggal! Ne végy magadra kétféle anyagból szőtt ruhát! 20 Ha egy férfi egy nővel hál, vele közösül, és az a nő egy szolgálóleány, akit egy másik férfival eljegyeztek ugyan, de még nem váltottak ki, se szabadon nem bocsátottak, akkor büntessék meg őket, de ne haljanak meg, mert nem volt szabad a nő. 21 A férfi vigye el jóvátételi áldozatát az Úrnak, a kijelentés sátrának a bejáratához: egy jóvátételi áldozatra szánt kost. 22 Végezzen érte engesztelést a pap a jóvátételi áldozatra szánt kossal az Úr színe előtt vétkéért, amelyet elkövetett, és akkor bocsánatot nyer vétkéért, amelyet elkövetett. 23 Ha majd bementek arra a földre, és ültettek mindenféle gyümölcsfát, tartsátok a gyümölcsét körülmetéletlennek, három esztendeig legyen körülmetéletlen: ne egyetek belőle! 24 A negyedik esztendőben szenteljétek minden gyümölcsét ünnepi ajándékként az Úrnak, 25 az ötödik esztendőben pedig már megehetitek a gyümölcsét. Így bőven fog teremni nektek. Én, az Úr vagyok a ti Istenetek! 26 Ne egyetek semmit a vérével! Varázslást ne űzzetek, és ne jövendölgessetek! 27 Ne nyírjátok le halántékotokról a hajat, és ne csúfítsd el a szakállad végét! 28 Ne vagdossátok be testeteket halottért, és ne végezzetek magatokon tetoválást. Én vagyok az Úr! 29 Ne gyalázd meg leányodat azzal, hogy paráznaságra adod, hogy ne legyen paráznává a föld, és ne legyen tele a föld fajtalankodással! 30 Tartsátok meg szombatjaimat, tiszteljétek szentélyemet! Én vagyok az Úr! 31 Ne forduljatok halottidézőkhöz, és ne tudakozódjatok jövendőmondóknál, mert tisztátalanokká teszitek magatokat velük. Én, az Úr vagyok a ti Istenetek! 32 Az ősz ember előtt kelj fel, és becsüld meg az öregembert! Félj Istenedtől: Én vagyok az Úr! 33 Ha jövevény tartózkodik köztetek az országban, ne nyomorgassátok! 34 Olyan legyen a köztetek tartózkodó jövevény, mint a közületek való született izráeli! Szeressétek, mint magatokat, mert ti is jövevények voltatok Egyiptomban. Én, az Úr vagyok a ti Istenetek! 35 Ne kövessetek el jogtalanságot az ítélkezésben, sem a hosszmértékek, súlymértékek és űrmértékek használatában. 36 Hiteles mérleget, hiteles súlyokat, hiteles vékát és hiteles mérőedényt használjatok! Én, az Úr vagyok a ti Istenetek, aki kihoztalak benneteket Egyiptomból! 37 Tartsátok meg azért minden rendelkezésemet, minden törvényemet, és teljesítsétek azokat! Én vagyok az Úr!

Jézus evangéliuma nem eltörli, hanem kiteljesíti a törvény felszólítását: „Szentek legyetek, mert én, az Úr, a ti Istenetek, szent vagyok"; „Szeresd felebarátodat, mint magadat!" (2., ill. 18. vö. Mt 5,48; 1Pt 1,16, ill. Mk 12,31). Ahogyan Izráel életét minden részletre kiterjedően meghatározta az Isten személyéből és szabadító, kegyelmes tettéből fakadó szövetség törvénye, úgy a mi életünket is teljesen át tudja és akarja hatni Krisztus evangéliuma.

RÉ 495 MRÉ 277

„…kiválasztott közülük tizenkettőt…” (Lukács 6,12–16) Lukács 6,12–16

(13) „…kiválasztott közülük tizenkettőt…” (Lukács 6,12–16)* Jézus átvirrasztotta, végig imádkozta az éjszakát, mielőtt az Őt követő sokaságból kiválasztotta tizenkét tanítványát, akik Isten küldöttei lesznek az Ő országának építésében. Jézus azért imádkozott, hogy választása Isten akaratával találkozzon, megváltó küldetésével összhangban. Ha Őneki ennyit kellett imádkozni ezért, hát akkor nekünk, akik olyan gyakran hivatkozunk az Isten akaratára, miközben csak a saját gyarló akaratunkról van szó (12). Jézus sokféle ember közül választotta ki tanítványait (15). Nem az alkalmasságuk tette őket apostolokká (2Korinthus 3,5), hanem Isten kiválasztó kegyelme, valamint az az út, amelyet az Atya Jézus Krisztusnak kijelölt, az ember megváltása, üdvössége érdekében (16). Sokakból választotta ki „ezeket”, de nem azért mert „ezeket” jobban szerette, hanem hogy felhasználja őket sokakért. Az elkülönítés mindig azért történik, hogy megerősödve sokak felé nyithassunk, mint ahogy a szív azért húzódik össze, hogy aztán kilökhesse magából az éltető vért a test minden sejtje felé.

___

* 1. Jézus átvirrasztotta, végig imádkozta az éjszakát, mielőtt az Őt követő sokaságból kiválasztotta tizenkét tanítványát, akik Isten küldöttei lesznek az Ő országának építésében.

Jézus azért imádkozott, hogy választása Isten akaratával találkozzon, megváltó küldetésével összhangban.

Ha Őneki ennyit kellett imádkozni ezért, hát akkor nekünk, akik olyan gyakran hivatkozunk az Isten akaratára, miközben csak a saját gyarló akaratunkról van szó (12).

2. Jézus sokféle ember közül választotta ki tanítványait, mert volt ott tanultabb és tanulatlan, voltak halászok és vámszedők, de radikálisan hazafias pártból valók is (15).

Nem az alkalmasságuk tette őket apostolokká (2Korinthus 3,5), hanem Isten kiválasztó kegyelme, valamint az az út, amelyet az Atya Jézus Krisztusnak kijelölt, az ember megváltása, üdvössége érdekében; – és ebben még az áruló Júdás is kihangsúlyozott tanítvány (16).

3. Sokakból választotta ki „ezeket”, de nem azért mert „ezeket” jobban szerette, hanem hogy felhasználja őket sokakért, és azok is tanítványai lehessenek.

Az elkülönítés mindig azért történik, hogy megerősödve sokak felé nyithassunk, mint ahogy a szív azért húzódik össze, hogy aztán kilökhesse magából az éltető vért a test minden sejtje felé.

Az apostolság egy üdvtörténeti korszak ajándéka.

Mi más üdvtörténeti korszakban vagyunk.

Egykori és mai tanítványai csak azért vagyunk, hogy hirdessük és éljük Jézus Krisztus evangéliumát, vagyis azt, hogy Isten szereti az embert, és örök életet ajándékozott neki.

Ez a hír felülír minden mást, de ennek szolgálata is.