előző nap
következő nap

„Megparancsoltam neked, hogy légy erős és bátor.” Józs 1

1 Mózesnek, az Úr szolgájának halála után ezt mondta az Úr Józsuénak, Nún fiának, Mózes szolgájának: 2 Mózes, az én szolgám meghalt. Most azért indulj, kelj át itt a Jordánon, te és ez az egész nép arra a földre, amelyet Izráel fiainak adok. 3 Nektek adok minden helyet, amelyre lábatokkal léptek, ahogyan megígértem Mózesnek. 4 A pusztától és a Libánontól a nagy folyamig, az Eufrátesz folyamig, nyugat felé pedig a Nagy-tengerig a ti területetek lesz a hettiták egész országa. 5 Senki sem állhat ellened egész életedben. Veled leszek, ahogyan Mózessel is vele voltam. Nem hagylak magadra téged, és nem hagylak el. 6 Légy erős és bátor, mert te teszed ezt a népet annak az országnak az örökösévé, amelyről megesküdtem atyáiknak, hogy nekik adom. 7 Csak légy erős és igen bátor, tartsd meg és teljesítsd mindenben azt a törvényt, amelyet Mózes, az én szolgám parancsolt neked. Ne térj el attól se jobbra, se balra, hogy boldogulj mindenütt, amerre csak jársz. 8 Ne hagyd abba ennek a törvénykönyvnek az olvasását, arról elmélkedj éjjel-nappal, őrizd meg és tartsd meg mindazt, ami ebben meg van írva. Akkor sikerrel jársz utadon, és boldogulsz. 9 Megparancsoltam neked, hogy légy erős és bátor. Ne félj, és ne rettegj, mert veled van Istened, az Úr mindenütt, amerre csak jársz. 10 Józsué ezt parancsolta a nép elöljáróinak: 11 Menjetek végig a táboron, és parancsoljátok meg a népnek: Készítsetek magatoknak útravalót, mert három nap múlva átkeltek itt a Jordánon, hogy bemenjetek arra a földre, és birtokba vegyétek azt, amelyet Istenetek, az Úr nektek ad birtokul. 12 A rúbenieknek, a gádiaknak és Manassé törzse felének ezt mondta Józsué: 13 Emlékezzetek arra, amit Mózes, az Úr szolgája parancsolt meg nektek: Istenetek, az Úr nyugalmat ad nektek, és nektek adja ezt a földet. 14 Feleségeitek, gyermekeitek és jószágaitok maradjanak ezen a földön, amelyet nektek adott Mózes a Jordánon túl. Ti pedig mindnyájan, akik vitéz harcosok vagytok, keljetek át harcra készen testvéreitek élén, és segítsétek őket, 15 amíg nyugalmat nem ad az Úr testvéreiteknek éppúgy, mint nektek, és birtokba nem veszik ők is azt a földet, amelyet nekik ad Istenetek, az Úr. Azután visszatérhettek birtokul kapott földetekre, hogy birtokba vegyétek azt, amit Mózes, az Úr szolgája nektek adott a Jordántól napkeletre. 16 Azok pedig így válaszoltak Józsuénak: Megtesszük mindazt, amit parancsoltál, és elmegyünk bárhová, ahová csak küldesz. 17 Mindenben hallgatunk majd rád, ahogyan Mózesre hallgattunk, csak legyen veled is Istened, az Úr, ahogyan Mózessel vele volt. 18 Halállal lakoljon mindenki, aki ellene szegül parancsodnak, és nem hallgat szavadra, bármit is parancsolsz neki. Csak légy erős és bátor!

Józsué Mózes helyébe lép. Így tölti be a Mózes által megkezdett isteni ígéretet, a föld birtokbavételét. Az eddigiek ismeretében elrettentő a feladat, Isten biztatása viszont erőt ad Józsuénak. „Veled leszek, ahogyan Mózessel is vele voltam. Nem hagylak magadra téged, és nem hagylak el" (5). Ez a buzdítás az Isten szolgálatába álló embert szólítja meg, erőt és bátorságot ad, oszlatja a félelmeket, és arról biztosít, hogy a küldő Isten mindig és mindenütt jelen van az életében! Az ő követése a feladat betöltésének a záloga.

RÉ 258 MRÉ 333

„Vigyázzatok tehát, hogyan hallgatjátok…” (Lukács 8,16–18) Lukács 8,16–18

(18) „Vigyázzatok tehát, hogyan hallgatjátok…” (Lukács 8,16–18) Csak egy, örök világosság van: Jézus Krisztus. – 1. Minden világosság forrása a feltámadott Úr. Csak Jézus Krisztus közelében rajzolódnak ki igazán életek, dolgok; – de akkor már örökkévaló tartalmukban (János 8,12; János 12,46). – 2. Jézus Krisztus nélkül sötétségben tapogatózunk, és beleveszhetünk abba. Jézus Krisztussal azonban legalább lámpássá lehetünk, amelyik világít, láthatóan utat mutat (16), miközben nem akar a nap helyére lépni (Máté 5,14). A lámpás világít, nem szabad eltakarni a sötétben, de azért gyújtunk lámpást, mert reméljük a napfelkeltét (Lukács 1,78-79). – 3. Ez a világosság azonban figyelmeztet is. Jézus Krisztus előtt minden titok napvilágra kerül. Ez a világosság megítél, mert sok rejtegetett dolgunk van (17). – 4. Mi tehát itt az üzenet? Reménységgel tölthet el, vagy félelmetes ez a krisztusi világosság? Vigyázzunk, hogyan hallgatjuk Jézus Krisztus szavát! Ez minden tekintetben döntő. Úgy ott rejlik az igehallgató személye, idegállapota, kegyessége az igeértésben. Jézus Krisztus Lelke legyen bennünk, amikor az Ő szavát hallgatjuk, hogy a kegyelem hangján érthessük azt (18).

___

CSAK EGY, ÖRÖK VILÁGOSSÁG VAN: JÉZUS KRISZTUS.

 

– 1. Minden világosság forrása a feltámadott Úr.

Csak Jézus Krisztus közelében rajzolódnak ki igazán életek, dolgok; – de akkor már örökkévaló tartalmukban (János 8,12; János 12,46).

 

– 2. Jézus Krisztus nélkül sötétségben tapogatózunk, és beleveszhetünk abba.

Jézus Krisztussal azonban legalább lámpássá lehetünk, amelyik világít, láthatóan utat mutat, miközben nem akar a nap helyére lépni (Máté 5,14).

A lámpás világít, nem szabad eltakarni a sötétben.

De azért gyújtunk lámpást, mert reméljük a napfelkeltét (Lukács 1,78-79).

Amikor ezeket a sorokat írhatom, február vége van, odakint hó, mínusz tizenöt fok, és éjszakai sötétség; – de remélem, mire olvassák, nyár lesz, ragyogó napsütés és meleg.

A „lámpás”: hit, alázat és reménység; – Jézus Krisztusra mutat, Őt várja, a világ világosságát (16).

 

– 3. Ez a világosság azonban figyelmeztet is.

Hiszen a világosságban kiderülnek azok a titkok, amik a sötétségben eltakarhatók voltak.

Jézus Krisztus előtt minden titok napvilágra kerül.

Ez a világosság megítél, mert sok rejtegetett dolgunk van (17).

 

– 4. Mi tehát itt az üzenet?

Reménységgel tölthet el, vagy félelmetes ez a krisztusi világosság?

Vigyázzunk, hogyan hallgatjuk Jézus Krisztus szavát!

Ez minden tekintetben döntő.

Úgy ott rejlik az igehallgató személye, idegállapota, kegyessége az igeértésben.

Jézus Krisztus Lelke legyen bennünk, amikor az Ő szavát hallgatjuk, hogy a kegyelem hangján érthessük azt.

Ilyenkor rádöbbenek, hogy mennyi mindenem van, még a legnyomorultabb helyzetben is.

A hálás szív örül, gazdag.

Az elégedetlen még azt sem veszi észre, amije van.

Jézus Krisztus kegyelme minden rejtett dolgunkat is megtisztítja, helyére teszi; – mert nem minden rejtett dolog ítéletre való! (18)