„Úgy cselekedtek Izráel fiai, ahogyan Mózesnek megparancsolta az Úr.”
4Móz 5
1 Azután így beszélt Mózeshez az Úr: 2 Parancsold meg Izráel fiainak, hogy küldjenek ki a táborból mindenkit, akinek kiütése vagy folyása van, vagy aki holttest miatt tisztátalan. 3 Akár férfi, akár asszony, küldjék ki. A táboron kívülre küldjék őket, hogy tisztátalanná ne tegyék táborukat, ahol én közöttük lakozom. 4 Izráel fiai eszerint jártak el: kiküldték őket a táboron kívülre. Úgy cselekedtek Izráel fiai, ahogyan Mózesnek megparancsolta az Úr. 5 Azután így beszélt Mózeshez az Úr: 6 Mondd meg Izráel fiainak: Ha egy férfi vagy egy nő bármilyen vétket követ el egy másik ember ellen, az az Úr ellen követ el hűtlenséget, és így kártérítéssel tartozik. 7 Az ilyenek vallják meg vétküket, amelyet elkövettek, térítsék meg az okozott kárt teljes értékében, és tegyék még hozzá annak ötödrészét, úgy térítsék meg annak, akinek tartoznak vele. 8 De ha nincs annak az embernek örököse, és így nincs kinek megtéríteni a kárt, akkor az Úrnak kell a kárt megtéríteni: legyen az a papé, az engesztelési koson kívül, amellyel elvégzi érte az engesztelést. 9 Minden felajánlás, amelyet Izráel fiai szent adományként odavisznek a paphoz, a papé legyen. 10 Ha valaki azt, ami az övé, szent adományként odaadja a papnak, az a papé legyen. 11 Azután így beszélt Mózeshez az Úr: 12 Szólj Izráel fiaihoz, és mondd meg nekik: Ha valakinek a felesége eltévelyedik, és hűtlenséget követ el ellene, 13 és valaki vele hál, és közösül vele, de férje előtt titokban marad, hiszen az asszony titkolja, hogy tisztátalanná vált, tanú pedig nincs ellene, mert nem érték tetten, 14 de a férjben féltékenység támad, és féltékeny lesz a feleségére, mert az tisztátalanná lett; vagy ha féltékenység támad benne, és féltékeny lesz a feleségére, holott az nem lett tisztátalanná, 15 akkor vigye el a férj a feleségét a paphoz. Vigye el az érte járó áldozatot is: egytized véka árpalisztet, de olajat ne öntsön rá, se tömjént ne tegyen rá, mert féltékenységi áldozat az, emlékeztető áldozat, bűnre emlékeztet. 16 Vezesse oda a pap az asszonyt, és állítsa az Úr színe elé. 17 Öntsön a pap egy cserépedénybe szent vizet, azután vegyen a pap a hajlék földjén levő porból, és tegye a vízbe. 18 Állítsa a pap az asszonyt az Úr színe elé, bontsa ki az asszony haját, és tegye annak a tenyerébe az emlékeztető áldozatot: féltékenységi áldozat az. A keserű, átokhozó víz azonban maradjon a pap kezében. 19 Azután eskesse meg őt a pap, és mondja ezt az asszonynak: Ha nem hált veled senki, ha nem tévelyedtél el tisztátalanul férjedtől, ne ártson neked ez a keserű, átokhozó víz, 20 csak akkor, ha eltévelyedtél férjedtől, és tisztátalanná váltál, mert férjeden kívül más is hált veled. 21 Eskesse meg a pap az asszonyt az átokhozó esküvel, és ezt mondja neki a pap: Adja az Úr, hogy a te neveddel mondjanak majd átkot és tegyenek elrettentő esküt néped körében! Tegye az Úr medencédet koraszülővé, méhedet dagadttá! 22 Hatoljon be ez az átokhozó víz a belső részeidbe, dagadjon meg a méhed, és legyen koraszülővé a medencéd! Az asszony pedig mondja rá: Ámen! Ámen! 23 Azután írja föl a pap ezeket az átkokat egy lapra, mossa bele a keserű vízbe, 24 és itassa meg az asszonnyal a keserű, átokhozó vizet, hadd hatoljon bele az átokhozó víz, keserves fájdalmat okozva. 25 Azután vegye ki a pap az asszony kezéből a féltékenységi áldozatot, mutassa fel az áldozatot az Úr színe előtt, és vigye az oltárhoz. 26 Vegyen a pap egy marokkal az áldozatból az asszony emlékeztető áldozatául, és füstölögtesse el az oltáron. Azután itassa meg az asszonnyal a vizet. 27 Miután megitatta vele a vizet, az fog történni, hogy ha az asszony csakugyan tisztátalanná vált, mert hűtlenséget követett el férje ellen, belehatol az az átokhozó víz, keserves fájdalmat okozva, megdagad a méhe, és koraszülővé válik a medencéje. Akkor majd annak az asszonynak a nevével mondanak átkot népe körében. 28 De ha nem vált tisztátalanná az asszony, hanem tiszta maradt, akkor a víz nem árt neki, és továbbra is képes lesz gyermeket szülni. 29 Ez a féltékenység törvénye. Ha egy asszony eltévelyedik férjétől, és tisztátalanná válik, 30 vagy ha valakiben féltékenység támad, féltékeny lesz a feleségére, és ezért az Úr színe elé állítja az asszonyt, akkor a pap mindenben e szerint a törvény szerint járjon el. 31 A férj mentesül a bűntől, az asszonynak pedig bűnhődnie kell, ha bűnös.
(3) „Akkor bement a Sátán Júdásba…” (Lukács 22,1–6) Júdás történetét olvasva, az egyik legnagyobb titok előtt állunk, ezért itt nem magyarázunk semmit, hanem „csak” leborulva imádkozni tudunk. Urunk, arra kérünk, hogy a legszentebb ügy, a Te ügyed, amely valójában a mi ügyünket, javunkat, üdvösségünket szolgálja, azaz a feltámadott Jézus Krisztus ügye határozza meg életünk minden elemét: gondolatainkat, szavainkat, tetteinket! Urunk, különösen kérünk erre akkor, ha valahol vezetők vagyunk, felelős vezetők, amikor hatványozottan kísért az árulások rengetege és rettenete! (1–2) Urunk, még inkább kérünk erre, ha elhívott tanítványaid vagyunk, ha hivatalos tanítványaid vagyunk; ha tanítványokként vagyunk vezetők! Urunk, ne engedd, hogy belénk menjen a Sátán! (3) Egyedül Te vagy hatalmasabb a gonosznál, e-világ uránál! Urunk, ne engedd, hogy a legszentebb ügyet bármiért is elárulhassuk, hogy halálos, kárhozatos paktumokat kössünk! (4–5). Urunk, éppen ezért, mivel a Te követségedben járhatunk, mindenben Téged képviselve, ne engedd, hogy bármiben is hűtlen árulók lehessünk. Tudjuk, a tideid vagyunk, és Te nem engeded el választottaidat!
___
Hozzáfűzés az igemagyarázathoz
Ebben a bonyolult világban sokféle árulás és hűtlenség kísérthet meg bennünket. Akár konkrétan is árulóvá tehetnek bennünket: érdekek, félelmek, zsarolások, próbatételek, kínzások... Az árulás negatív fogalom, joggal. Mégis az a kérdés, hogy milyen ügy szolgái vagyunk?
Jézus nem bujkált. Ismerték már Őt jól a főpapok és az írástudók. De egy páskaünnepen százezer ember is tartózkodhatott Jeruzsálemben, sokan a szabad ég alatt, vagy a szomszédos falvakban szálltak meg (1). Mivel Jézus ismertsége és befolyása rohamosan nőtt, a zsidó vallási vezetők még az ünnepek előtt végezni akartak Jézussal. Egyre nagyobb sokaság vette körül Jézust, ezért a vezetők dühe csak fokozódott, de először féltek az Őt követők miatt rátenni a kezüket Jézusra (1–2). Ezért, valamint az ünnepi nagy tömeg miatt is szükségük volt olyan valakire, aki segíti őket, valamint biztosan tudja, hol tartózkodik Jézus az ünnepre készülve akkor, amikor nem veszik Őt körül a követői.