előző nap
következő nap

„Az első... hónap tizennegyedik napján van az Úr páskája, és ennek a hónapnak a tizenötödik napján van az ünnep” 4Móz 28,16–31

16 Az első hónapban, a hónap tizennegyedik napján van az Úr páskája, 17 és ennek a hónapnak a tizenötödik napján van az ünnep. Hét napig kovásztalan kenyeret kell enni. 18 Az első napon tartsatok szent összejövetelt. Ne végezzetek semmiféle foglalkozáshoz tartozó munkát! 19 Tűzáldozatul mutassatok be égőáldozatot az Úrnak: két bikaborjút, egy kost és hét egyéves bárányt, amelyek hibátlanok legyenek. 20 A hozzájuk tartozó ételáldozat olajjal gyúrt finomliszt legyen: egy bikához háromtized, a koshoz kéttized vékával adjatok, 21 a hét bárányhoz pedig bárányonként egy-egy tizedet adjatok. 22 Vétekáldozatul mutassatok be egy bakot, hogy engesztelést szerezzen nektek. 23 Ezeket a reggeli égőáldozaton, az állandó égőáldozaton kívül készítsétek el. 24 Ugyanígy készítsétek el mindennap, hét napon át kedves illatú tűzáldozatként az Úr eledelét. Az állandó égőáldozaton kívül kell ezeket elkészíteni a hozzájuk tartozó italáldozattal együtt. 25 A hetedik napon is tartsatok szent összejövetelt. Ne végezzetek semmiféle foglalkozáshoz tartozó munkát! 26 Az első termés napján, amikor új ételáldozatot mutattok be az Úrnak, azaz a hetek ünnepén tartsatok szent összejövetelt. Ne végezzetek semmiféle foglalkozáshoz tartozó munkát, 27 hanem mutassatok be kedves illatú égőáldozatul az Úrnak két bikaborjút, egy kost és hét egyéves bárányt. 28 A hozzájuk tartozó ételáldozat olajjal gyúrt finomliszt legyen: mindegyik bikához háromtized vékával, a koshoz kéttized vékával, 29 a hét bárányhoz pedig bárányonként egy-egy tized vékával adjatok. 30 Egy kecskebakot is mutassatok be, hogy engesztelést szerezzen nektek. 31 Az állandó égőáldozaton és az ahhoz tartozó ételáldozaton kívül készítsétek el ezeket a hozzájuk tartozó italáldozattal együtt. Az állatok hibátlanok legyenek.

„Az első... hónap tizennegyedik napján van az Úr páskája, és ennek a hónapnak a tizenötödik napján van az ünnep" (16–17). Az ígéret földjének a határánál még sok minden bizonytalan: hol lesz felállítva az Úr sátora, hol lesz az istentisztelet, az áldozatok bemutatásának a helyszíne? Az ünnepek rendje azonban folytatódik. Semmi sem szakíthatja meg. Lehetnek szűkös feltételek és átmeneti állapotok az életünkben, de az istentisztelet, az Örökkévaló dicsőítése az egy igaz és tökéletes áldozatért, Jézus Krisztusért, sohasem szűnhet meg.

RÉ 436 MRÉ 267

„…váltattatok meg…” (1Péter 1,13–25) 1Péter 1,13–25

(18) „…váltattatok meg…” (1Péter 1,13–25)

A KLASSZIKUS HÁRMAS FELOSZTÁSBAN áll előttünk a mai igeszakasz.

– 1. Diagnózis: Minden dicsőség, hervadó virág! (24) Ezt ma intenzíven tapasztaljuk, miközben tevékenységmániába és ezernyi pótcselekvésbe menekülünk a hiábavalóság kínja elől (18).

– 2. Megoldás: Bizonyosságunk, hogy hiábavaló életünkből kiváltott, megváltott, kiválasztott emberek vagyunk. Nem romlandó ezüstön és aranyon, hanem drága véren vállaltak értünk kezességet (18–21). Minden elmúlik, elveszik, de a két pofával, szünet nélkül, lehengerlően dumáló világunkban is tudjuk, hogy az Úr és az Ő beszéde marad meg örökké (25), azokkal együtt, akik Őbenne hisznek.

– 3. Buzdítás: Törekedjünk „szentségre”, Isten erejével, az Ő megjelenéséig! Legyünk józanok, hittel, reménységgel, testvéri szeretettel teljesek az Úrban; – felvállalt, nem elfojtott, de Őáltala feltisztuló vágyakkal élve. Már kegyelem alatt állunk, ha félünk. Félelmünk istenfélelemmé érik, amellyel segítségül hívjuk az Úr nevét (13–17; 22–23).