„...nem azért kerestek engem, mert jeleket láttatok, hanem azért, mert ettetek a kenyerekből és jóllaktatok.” Jn 6,22–27
A legtöbb embernek Jézus elsősorban a csodái miatt volt érdekes. Olyan látványosságban volt részük, amely ráadásul még a gyomrot is megtöltötte. Vajon nekünk mi a fontosabb? Jelen életünk állandó kiéhezettségének ideig-óráig való kielégítése, vagy az örök élet megelégedettsége? Jézus egyértelművé teszi, hogy a veszendő étel mellett mindig hiányérzetünk lesz, míg az Emberfia, akin Isten pecsétje van, olyan eledelt kínál, melynek elfogyasztásával az isteni teljességet élhetjük meg.
RÉ 172 MRÉ 162
„Bizony, az Úr haragja miatt történt ez…” (Jeremiás 52) Jeremiás 52
(3) „Bizony, az Úr haragja miatt történt ez…” (Jeremiás 52)
ISTEN IGÉJE BETELJESEDIK.
– 1. Isten Igéje beteljesedik, mint ítélet. Jeremiás könyvéhez, később (Kr. e. 561-ben) fűzték hozzá ezt a záró fejezetet, hogy hirdessék, igazolják, Isten Igéjének beteljesedését, amit Jeremiáson keresztül üzent.
– 2. Isten beteljesedett Igéje, mint ítélet, rettenetes. Cidkijjá király fellázadt Babilon ellen, mert nem vette komolyan a prófétai intést, miszerint most engedelmesen az Isten büntetésének adják meg magukat, mert éppen ez az Isten akaratának való engedés jelentheti majd a megoldást. Ezért a babiloni király megkezdte Jeruzsálem ostromát Kr. e. 588-ban, és kiéheztetve a várost, Kr. e. 586-ban bevonult Jeruzsálembe. A rettenet részleteit olvassuk el az Igéből…
– 3. Isten beteljesedett Igéje, mint elfogadott és megtisztító ítélet, majd megoldássá lehet. Nehezen megy nekünk ennek belátása. Nehezen megy nekünk a „megadás”, Isten jogos, de megtisztító ítéletének alázatos elfogadása. Ehelyett ellent állunk Istennek, embereknek, küzdünk, erőlködünk, feleselünk, perlekedünk. De Istennel nem lehet vitatkozni.
– 4. Isten Igéje azonban beteljesedik, mint kegyelem, az Őneki mindenkor engedők életében (31–34). Ez már az eljövendő, krisztusi kegyelem ígérete.
____
ISTEN IGÉJE BETELJESEDIK.
– 1. Isten Igéje beteljesedik, mint ítélet.
Jeremiás könyvéhez, később (Kr. e. 561-ben) fűzték hozzá ezt a záró fejezetet, hogy hirdessék, igazolják, Isten Igéjének beteljesedését, amit Jeremiáson keresztül üzent:
– Júda saját erejében bízó, engedetlen királyának halálról (1–11);
– Jeruzsálem pusztulásáról (12–16);
– a templom lerombolásáról (17–23);
– a hűtlen nép fogságáról (28–30).
– 2. Isten beteljesedett Igéje, mint ítélet, rettenetes.
Cidkijjá király fellázadt Babilon ellen, mert nem vette komolyan a prófétai intést, miszerint most engedelmesen az Isten büntetésének adják meg magukat, mert éppen ez az Isten akaratának való engedés jelentheti majd a megoldást.
Ezért a babiloni király megkezdte Jeruzsálem ostromát Kr. e. 588-ban, és kiéheztetve a várost, Kr. e. 586-ban bevonult Jeruzsálembe.
Babilon királya Cidkijja jeruzsálemi helytartót elfogta, a fiait a szeme előtt végeztette ki, őt magát megvakította, és így vitte fogságba, ahol börtönben halt meg.
Isten népe is rettenetesen megszenvedte ezt az engedetlenséget.
Jaj, az isteni büntetés túlmutat ezen az életen.
– 3. Isten beteljesedett Igéje, mint elfogadott és megtisztító ítélet, majd megoldássá lehet.
Nehezen megy nekünk ennek belátása.
Nehezen megy nekünk a „megadás”, Isten jogos, de megtisztító ítéletének alázatos elfogadása.
Ehelyett ellent állunk Istennek, embereknek, küzdünk, erőlködünk, feleselünk, perlekedünk.
De Istennel nem lehet vitatkozni.
Az el nem fogadott ítélet rettenetes büntetéssé lesz.
– 4. Isten Igéje azonban beteljesedik, mint kegyelem, az Őneki mindenkor engedők életében.
A Kr. e. 587-től eltelt 26 esztendő, amikor Kr. e. 561-ben a fogoly Jójákin király kegyelmet kapott Evíl-Meródak babiloni királytól (31–34).
Ez már az eljövendő kegyelem ígérete.
Isten Igéje kegyelmesen beteljesedett Jézus Krisztusban.