„A Pártfogó pedig, a Szentlélek... eszetekbe juttat mindent, amit én mondtam nektek” Jn 14,25–31
Jézus tudatosan fölkészíti övéit arra a minőségileg egészen más időszakra, amikor ő testileg nem lesz közöttük. Nincs bizonytalanság, kétség és talány, hanem gondoskodó és gondviselő szeretet van. „A Pártfogó pedig, a Szentlélek... eszetekbe juttat mindent, amit én mondtam nektek" (26). Figyeljünk a Lélek szavára, aki felerősíti, újra hallhatóvá, vigasztalóvá, bátorító üzenetté teszi azt, amit korábban Jézustól kaptunk, csak elfelejtettünk.
RÉ 371 MRÉ 382
„Dicsérjétek az Urat mind, ti népek…” (Zsoltárok 117) Zsoltárok 117
(1) „Dicsérjétek az Urat mind, ti népek…” (Zsoltárok 117)
LOMTALANÍTÁS közben gyakran találok olyan „kütyüket”, amikről nem tudom, hogy mik is valójában. Ezek letörtek, leszakadtak valahonnan, és így önmagukban – az „eredetük”, az „egész” nélkül – értelmetlen, kidobásra való szemétté lettek. Ilyen „rész”, ilyen „töredék” az ember, az élő Isten nélkül, „Eredete” nélkül.
– 1. Minden emberi élet ilyen értelmetlen, kidobásra való…, az Úr nélkül. Ez a bűn egyetemessége.
– 2. Töredéknek tartották ezt a zsoltárt, mert rövid. Pedig a töredék, a rész, Istent dicsőítve lesz egész. Ez a zsoltár is egész, mert minden népet az Úrhoz hív. Az Úr dicsérete az Ő egyetlen, tökéletes, szent valójának, hatalmának és rendjének elismerése. Ugyanakkor az Úr az egyetlen, aki hatalmát megváltó szeretetében és örök hűségében mutatta meg, amellyel megkeresett és megváltott bennünket (Lukács 19,10). A bűn egyetemességéből következik megváltásra szorultságunk egyetemessége.
– 3. Ravasz László szerint ez a zsoltár igazi egyetemes, „ökumenikus” zsoltár. Az egész lakott föld állapotát és egyetlen lehetőségét hirdeti meg.
___
LOMTALANÍTÁS közben gyakran találok olyan „kütyüket”, amikről nem tudom, hogy mik is valójában.
Ezek letörtek, leszakadtak valahonnan, és így önmagukban – az „eredetük”, az „egész” nélkül – értelmetlen, kidobásra való szemétté lettek.
Ilyen „rész”, ilyen „töredék” az ember, az élő Isten nélkül, „Eredete” nélkül.
– 1. Minden emberi élet ilyen értelmetlen, kidobásra való „szemét”, az Úr nélkül.
Minden „szemétkedésünk” is erre utal.
Ezt nevezi a Biblia bűnnek.
De a fentiek szerint, durvábban, hétköznapiasan fogalmazva talán jobban értjük, miről is van szó.
Minden ember ilyen az élő Isten nélkül; – kortól, nemtől, vallástól, kultúrától függetlenül ilyen.
Ez a bűn egyetemessége.
– 2. Töredéknek tartották ezt a zsoltárt, mert rövid.
Pedig a töredék, a rész, Istent dicsőítve lesz egész.
Ez a zsoltár is egész, mert minden népet az Úrhoz hív, meghív a tökéletes és egyetlen Isten dicséretére.
Az Úr dicsérete az Ő egyetlen, tökéletes, szent valójának, hatalmának és rendjének, „törvényének” elismerése: leborulás az Úr előtt.
Ugyanakkor az Úr az egyetlen, aki hatalmát megváltó szeretetében és örök hűségében mutatta meg, amellyel megkeresett és megváltott bennünket (Lukács 19,10).
A bűn egyetemességéből következik megváltásra szorultságunk egyetemessége.
– 3. Ravasz László szerint ez a zsoltár igazi egyetemes, „ökumenikus” zsoltár.
Az egész lakott föld állapotát és egyetlen lehetőségét hirdeti meg.
A megváltás szükségességének egyetemességéből nem következik a megváltás egyetemessége, de az „üdvegyetemesség” kérdése végképp az Úr szuverenitásának körébe tartozik.