(7) „Legyen békesség falaidon belül…” (Zsoltárok 122)

Itt a zsoltáros szinte A MENNYEI JERUZSÁLEM KÉPÉT tárja elénk.

– 1. Itt öröm Isten népének együtt lenni az Úr színe előtt (1–2). Itt nemcsak a „templom”, hanem a „város” részei is áldottan illeszkednek egymáshoz (3). Itt a falak között az Isten békessége uralkodik, amely minden értelmet meghalad (Filippi 4,7). Itt együtt magasztaljuk majd az Urat (4).

– 2. Megnyugtató, hogy a bírói székek is itt állnak majd (5), vagyis lesz számadás, de az nem itt van fenntartva, nem most, és végérvényesen nem is a mi számunkra rendeltetett (Róma 12,19).

– 3. Imádkozzunk egymásért, falainkon belül békességért, boldogságért, minden jóért (6–9), a testvérek legyenek barátok is (8); – ugye értjük a kettő közötti minőségi többletet, a barátság javára. Az Úr házáért, ügyéért kérjük ezt a minden jót (9), azaz az üdvösséget (Filippi 1,23). Mert, ha a „templomot” nem járja át az üdvösség tetten érhető valósága, akkor a „palotát” (7) végképp szétfeszíti a pokol…

___

Hozzáfűzés az igemagyarázathoz

Megremegek, amikor egyik keresztyén képes a másikat kárhozatba gondolni és akár kimondva arra ítélni.

Különösen tanulságos, amikor a hitetlenné lett jóléti világban, a helyzetből következően érthető okokból megjelennek a szélsőséges keresztyén hitvallók, amelyen belül az egyes felekezetek is üdvösségkérdést formálnak a maguk felismert, bibliai igazságaiból vagy kegyességi gyakorlataiból, hagyományaikból: – Csak így, kizárólag így helyes, így jó, így és itt üdvösséges az Urat imádni!

Gyülekezeti tagjaim, munkahelyi tapasztalataik kapcsán is említik, hogy mit jelent, amikor a vadpogány környezetben megjelenik egy-egy hitvalló ember, csoport, netán a cégvezető és bizalmasai azok.

Ilyenkor nem lesz jobb, áldottabb a helyzet; – sőt, vadabb lesz; – mert a vad hitetlenség mellett megjelenik a „vad hitvalló”.