1 Mózes összehívta egész Izráelt, és ezt mondta nekik: Halld meg, Izráel, azokat a rendelkezéseket és törvényeket, amelyeket ma elmondok nektek. Tanuljátok meg, tartsátok meg és teljesítsétek azokat! 2 Az Úr, a mi Istenünk, szövetséget kötött velünk a Hóreben. 3 Nemcsak atyáinkkal kötötte meg az Úr ezt a szövetséget, hanem mivelünk is, mindnyájunkkal, akik itt és most életben vagyunk. 4 Szemtől szemben beszélt hozzátok az Úr azon a hegyen a tűz közepéből. 5 Én ott álltam akkor köztetek és az Úr között, mert ti féltetek a tűztől, és nem mertetek felmenni a hegyre. Így mondtam el nektek az Úr igéit: 6 Én, az Úr vagyok a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptom földjéről, a szolgaság házából. 7 Ne legyen más istened rajtam kívül! 8 Ne csinálj magadnak semmiféle bálványszobrot azoknak a képmására, amik fenn az égben, lenn a földön vagy a föld alatt a vízben vannak. 9 Ne imádd és ne tiszteld azokat, mert én, az Úr, a te Istened, féltőn szerető Isten vagyok! Megbüntetem az atyák bűnéért a fiakat is három, sőt négy nemzedéken át, ha gyűlölnek engem. 10 De irgalmasan bánok ezer nemzedéken át azokkal, akik szeretnek engem, és megtartják parancsolataimat. 11 Ne mondd ki hiába Istenednek, az Úrnak a nevét, mert nem hagyja az Úr büntetés nélkül azt, aki hiába mondja ki a nevét! 12 Tartsd meg a nyugalom napját, és szenteld meg azt, ahogyan megparancsolta neked Istened, az Úr. 13 Hat napon át dolgozz, és végezd mindenféle munkádat,14 de a hetedik nap a te Istenednek, az Úrnak a nyugalomnapja. Semmiféle munkát ne végezz azon, se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se ökröd, se szamarad és semmiféle állatod, se a lakóhelyeden élő jövevény. Hadd pihenjen szolgád és szolgálóleányod hozzád hasonlóan! 15 Emlékezz arra, hogy szolga voltál Egyiptomban, de erős kézzel és kinyújtott karral kihozott onnan téged Istened, az Úr. Ezért parancsolta meg neked Istened, az Úr, hogy tartsd meg a nyugalom napját. 16 Tiszteld apádat és anyádat, ahogyan megparancsolta neked Istened, az Úr, hogy hosszú ideig élhess, és jó dolgod lehessen azon a földön, amelyet Istened, az Úr ad neked! 17 Ne ölj! 18 Ne paráználkodj! 19 Ne lopj! 20 Ne tanúskodj hamisan felebarátod ellen! 21 Ne kívánd felebarátod feleségét, ne kívánd felebarátod házát, se mezejét, se szolgáját, se szolgálóleányát, se ökrét, se szamarát és semmit, ami a felebarátodé!
„Tanuljátok meg, tartsátok meg és teljesítsétek azokat!" (1). Nagy öröm lehet számunkra az, hogy Isten nemcsak atyáinkkal kötött szövetséget, hanem Jézus kereszthalála által velünk is, „...akik itt és most életben vagyunk" (3). Isten a legtöbbet akarja adni: „Én, az Úr vagyok a te Istened..." (6). Ha ez igaz, akkor tudunk nem imádni idegen isteneket, meg tudjuk tartani a nyugalom napját, tudjuk tisztelni azokat, akiket tisztelnünk kell, tudunk nem ölni, nem paráználkodni, nem lopni, és nem kívánni azt, ami a másé!
RÉ 23 MRÉ 23
„Odament hozzá egy leprás…” (Márk 1,40–45)
(40) „Odament hozzá egy leprás…” (Márk 1,40–45)
JÉZUS KRISZTUS SZABADÍTÓ HATALMA.
– 1. Itt áll előttünk egy ember, akiről csak annyit olvasunk, hogy leprás. Ez egy sűrített, tragikus életrajz. Mindannyiónk életéről adható ilyen pár szavas sűrítmény, életének nyomorúságáról; – lehet „cifra”, vagy tényleges nyomorúság, lényegében mindegy (40).
– 2. Ez a történet egy sűrített szabadulás leírása is. Ez a leprás ugyanis kegyelmei állapotban van, mert tudtában van a saját totálisan reménytelen helyzetének, de tud Jézus páratlan hatalmáról is. Ezért a leprás önmagát megadva, kiszolgáltatva Jézus akaratára és szabadító hatalmára bízza magát (40).
– 3. Jézus haragja szabadító kegyelem nekünk.
– Az eredeti szöveg szerint, Jézus haragragerjedt, nem pedig megszánta a leprást. Ez Márk jellemző fordulata. Jézus az emberi életet megnyomorító, „leprásító” gonosz hatalma ellen gerjed haragra, miközben megérinti az érinthetetlent, meggyógyítja a gyógyíthatatlant (41–42).
– Ezután Jézus ugyanezzel a haraggal, indulattal parancsol a gyógyult embernek, hogy egyelőre ne szóljon senkinek, hanem mutassa meg magát a papnak, akik a mózesi törvények szerint gyógyultnak nyilváníthatták a leprást, és visszabocsáthatták a társadalomba (3Mózes 13,39).
– Jézus haragja is jelzi, hogy itt nem az a kiemelt üzenet: lám, Jézus komolyan vette a mózesi törvényt. Itt a hangsúly azon van, hogy ez a csoda bizonyságul szól Jézus korának hivatalos vallási vezetői ellen, akik ugyancsak világosan látták Jézus isteni hatalmát, és mégsem ismerték el azt.
– Mi is sokan látjuk, „élvezzük” ezt a szabadító hatalmat, és mégsem Őtőle várjuk a segítséget (43– 44).
Amit Lélekben kezdtetek el, most testben akarjátok befejezni?
„Tanuljátok meg, tartsátok meg és teljesítsétek azokat!" (1). Nagy öröm lehet számunkra az, hogy Isten nemcsak atyáinkkal kötött szövetséget, hanem Jézus kereszthalála által velünk is, „...akik itt és most életben vagyunk" (3). Isten a legtöbbet akarja adni: „Én, az Úr vagyok a te Istened..." (6). Ha ez igaz, akkor tudunk nem imádni idegen isteneket, meg tudjuk tartani a nyugalom napját, tudjuk tisztelni azokat, akiket tisztelnünk kell, tudunk nem ölni, nem paráználkodni, nem lopni, és nem kívánni azt, ami a másé!