előző nap következő nap

„Így gyülekezett össze együttesen, egy emberként minden izráeli férfi a város alá.” Bír 20,1–28

1 Izráel fiai valamennyien kivonultak, és összegyülekezett az Úrhoz Micpába egy emberként az egész közösség, Dántól Beérsebáig, meg Gileád földjéről is. 2 Az egész népnek, Izráel valamennyi törzsének a vezetői előálltak Isten népének a gyülekezetében, amelyben négyszázezer kardforgató gyalogos volt. 3 Meghallották a benjáminiak is, hogy Izráel fiai fölvonultak Micpába. Izráel fiai ekkor azt mondták: Beszéljétek el, hogyan történt ez a gaztett! 4 Megszólalt a lévita, a megölt asszony férje, és ezt mondta: Bementem a benjámini Gibeába, én és a másodfeleségem, hogy megszálljak ott éjszakára. 5 A gibeai polgárok azonban rám támadtak, és éjjel körülvették miattam a házat. Engem akartak meggyilkolni, aztán másodfeleségemmel erőszakoskodtak úgy, hogy belehalt. 6 Ezért fogtam a másodfeleségemet, földaraboltam, és szétküldtem Izráel örökségének egész területére, mert fajtalan és gyalázatos dolgot követtek el Izráelben. 7 Ti mindnyájan Izráel fiai vagytok, tartsatok tehát nyomban tanácsot ebben az ügyben! 8 Erre az egész nép egy emberként felállt, és azt mondta: Senki se menjen sátrába, és senki se térjen haza! 9 Mert most ez a teendőnk Gibea dolgában: sorsot vetünk ellene. 10 Megbízunk tíz embert száz közül, százat ezer közül, ezret tízezer közül Izráel mindegyik törzséből, hogy szerezzenek útravalót a hadinépnek. Azután megtámadjuk a benjámini Gibeát, és elbánunk vele, amiatt a gyalázatos dolog miatt, amelyet elkövetett Izráelben. 11 Így gyülekezett össze együttesen, egy emberként minden izráeli férfi a város alá. 12 Izráel törzsei embereket küldtek Benjámin egész törzsébe ezzel az üzenettel: Micsoda gaztett történt tinálatok! 13 Most azért adjátok ki azokat az elvetemült gibeai férfiakat, hogy megöljük őket, és így takarítsuk ki a gonoszt Izráelből! De a benjáminiak nem akartak hallgatni Izráel fiainak, testvéreiknek a szavára. 14 A benjáminiak összegyűltek városaikból Gibeába, hogy fölvegyék a harcot Izráel fiaival. 15 Azon a napon huszonhatezer kardforgató embert számoltak össze a benjáminiak a városokból, Gibea lakosain kívül, ahonnan hétszáz válogatott embert számoltak össze. 16 Ebből az egész hadinépből hétszáz válogatott ember balkezes volt. Ezek mindnyájan hajszálpontosan tudtak parittyázni, sohasem hibáztak. 17 Az izráeli férfiakat is összeszámolták: Benjáminon kívül négyszázezer kardforgató embert, csupa harcedzett férfit. 18 Azután elindultak Izráel fiai, elmentek Bételbe, és ezt kérdezték Istentől: Ki vonuljon föl közülünk elsőnek, hogy megütközzék a benjáminiakkal? Az Úr ezt felelte: Először Júda! 19 Másnap reggel elindultak tehát Izráel fiai, és tábort ütöttek Gibeával szemben. 20 Kivonultak az izráeli férfiak, hogy megütközzenek Benjáminnal, és csatarendbe álltak velük szemben az izráeli férfiak Gibeánál. 21 A benjáminiak is kivonultak Gibeából, és leterítettek azon a napon huszonkétezer izráeli embert. 22 Akkor a nép, az izráeliek összeszedték erejüket, és újra csatarendbe álltak azon a helyen, ahol az első napon sorakoztak föl. 23 Fölmentek ugyanis Izráel fiai, és sírtak az Úr színe előtt egész estig, és ezt kérdezték az Úrtól: Harcba szálljak-e újból a testvéremmel, Benjáminnal? Az Úr azt felelte: Vonuljatok föl ellene! 24 Amikor Izráel fiai a második napon a benjáminiak ellen indultak, 25 kivonult ellenük Benjámin Gibeából a második napon is, és leterítettek Izráel fiai közül újabb tizennyolcezer embert, akik a kardforgatásban mind jártasak voltak. 26 Ekkor elvonultak Izráel fiai mindnyájan, az egész nép; elmentek Bételbe, és ott ültek sírva az Úr színe előtt. Böjtöltek azon a napon egész estig, és égőáldozatokat meg békeáldozatokat mutattak be az Úr színe előtt. 27 És megkérdezték Izráel fiai az Urat, mert abban az időben ott volt az Isten szövetségének a ládája, 28 és Fineás, Áron fiának, Eleázárnak a fia szolgált előtte abban az időben. Ezt kérdezték: Kivonuljak-e még egyszer harcolni a testvérem, Benjámin ellen, vagy abbahagyjam? Az Úr azt felelte: Vonuljatok föl, mert holnap a kezetekbe adom!

A közösség egy tagját ért sérelem az egész közösséget érinti. A szolidaritás nem passzív együttérzés csupán, hanem aktív kiállás a segítségre szoruló mellett. Izráel a lévita mellett, Benjámin törzse a vétkes, de megtámadott városa, Gibea mellett vonult harcba. A történet rámutat arra, hogy még az Isten által támogatott harcaink sem feltétlenül folyamatos győzelmekből állnak, de a vereségek, az alulmaradás nem tántoríthat el az Istentől kapott feladat végrehajtásától.

RÉ 133 MRÉ 133

„…ez az, amiről Jóel így prófétált…” (Apostolok cselekedetei 2,14–28) Apostolok cselekedetei 2,14–28

(16) „…ez az, amiről Jóel így prófétált…” (Apostolok cselekedetei 2,14–28)

AZ IGEHIRDETÉSRŐL.

– 1. A mi Urunk is textust vett fel beszédéhez a szent könyvekből, amikor a názáreti zsinagógában prédikált, majd ezt alkalmazta a mára, mégpedig magára alkalmazta azt a mában (Lukács 4,15–17). Péter pünkösdi igehirdetése is ugyanezt „a módszert alkalmazta”: textust vett az őskeresztyénség Bibliájából, az Ószövetségből, Jóel próféta könyvéből, és a 16. zsoltárból, majd Jézus Krisztusra alkalmazta a magyarázatot.

– 2. Sokan tudnak „szépen”, értelmesen, okosan, hatásosan, megragadóan beszélni, minden időben. Az igehirdetés egy teljesen más műfaj. Ma is csak az nevezhető igehirdetésnek, amely a Biblia egy szakasza alapján szól, azt magyarázza, hűséggel követve az akkori gondolatmenetet, és közben alkalmazza azt a mában, Jézus Krisztusra, hirdetve a megváltás örömhírét (22–24).

– 3. Hisszük, hogy igehirdetés közben megtörténik a pünkösdi csoda: nem mi szólunk, hanem a mi Urunk szól általunk. Majd Ő szólít meg általunk sok halandót, akik a Szentlélek által hallanak, látnak, „jókedvűek” lesznek, de nem a bortól, hanem Isten megváltó hatalmától és csodáitól (16–21), amely kiemelete őket az elmúlásból (25–28).