1 hanem ezt mondta Dávid: Itt lesz Istennek, az Úrnak a háza, és itt lesz Izráel égőáldozati oltára! 2 Dávid ekkor megparancsolta, hogy gyűjtsék össze a jövevényeket Izráel területén, és kőfejtésre rendelte őket, hogy kőtömböket fejtsenek Isten házának az építéséhez. 3 Bőven szerzett Dávid vasat a kapuszárnyakhoz való szegeknek és sarokvasaknak meg rezet is mérhetetlenül sokat, 4 továbbá tömérdek cédrusfát, mert a szidóniak és a tírusziak bőségesen szállítottak Dávidnak cédrusfát. 5 Dávid ugyanis ezt gondolta: Az én fiam, Salamon még tapasztalatlan ifjú, az Úrnak pedig olyan házat kell építeni, hogy hírneve és ékessége mindent fölülmúljon az egész földön. Ezért én mindent megszerzek neki. Meg is szerzett Dávid mindent bőven még halála előtt. 6 És hívatta a fiát, Salamont, és megparancsolta neki, hogy építsen házat az Úrnak, Izráel Istenének. 7 Ezt mondta Dávid Salamonnak: Fiam, én magam szándékoztam házat építeni Istenem, az Úr nevének tiszteletére. 8 De az Úr igéje így szólt hozzám: Sok vért ontottál, nagy háborúkat viseltél. Nem építhetsz házat az én nevem tiszteletére, mert sok vért ontottál ki színem előtt a földre. 9 De fiad fog születni, ő a nyugalom embere lesz, mert mindenfelől nyugalmat adok neki ellenségeitől. Salamon lesz a neve, mert békességet és nyugalmat adok Izráelnek az ő idejében. 10 Ő épít majd házat nevem tiszteletére. Ő fiam lesz, és én atyja leszek, és örökre megszilárdítom királyi trónját Izráelben. 11 Most hát, fiam, az Úr legyen veled, hogy sikeresen fölépíthesd Istenednek, az Úrnak a házát, ahogyan kijelentette rólad. 12 Adjon neked az Úr értelmet és bölcsességet, amikor Izráel fölé rendel, hogy megtartsd Istenednek, az Úrnak a törvényét! 13 Akkor jársz sikerrel, ha megtartod és végrehajtod azokat a rendelkezéseket és törvényeket, amelyeket az Úr Mózes által parancsolt Izráelnek. Légy erős és bátor, ne félj, és ne rettegj! 14 Látod, én nagy fáradsággal szereztem az Úr házához százezer talentum aranyat, egymillió talentum ezüstöt; a rezet és vasat már meg sem lehet mérni, olyan sok van. Épületfát és követ is szereztem; te gyarapítsd ezeket! 15 Bőven van munkásod: kőfejtő, kőfaragó és ács meg számos, egyéb munkához értő mester. 16 Az aranynak, az ezüstnek, a réznek és a vasnak se szeri, se száma. Láss munkához, az Úr legyen veled! 17 Izráel összes főemberének pedig megparancsolta Dávid, hogy segítsenek a fiának, Salamonnak: 18 Bizony, veletek volt Istenetek, az Úr, és nyugalmat adott nektek mindenfelől! Mert kezembe adta az ország lakóit, és meghódolt az ország az Úr előtt és az ő népe előtt. 19 Most azért keressétek szívvel-lélekkel Isteneteket, az Urat! Lássatok hozzá, és építsétek föl Istennek, az Úrnak a szentélyét, hogy bevihessétek az Úr szövetségládáját és az Isten szentélyének az edényeit abba a templomba, amely az Úr nevének tiszteletére épül.
„Az egyháznak…békessége volt: eközben épült…” (Apostolok cselekedetei 9,31–43)
Apostolok cselekedetei 9,31–43
(31) „Az egyháznak…békessége volt: eközben épült…” (Apostolok cselekedetei 9,31–43)
– István megkövezése után, a jeruzsálemi gyülekezet üldözése a hívek javát szolgálta, mert a szétszóródott hívek több gyülekezetben, „egyházban” élve benépesítették egész Júdeát, Galileát, Samáriát (31). Jusson eszünkbe, hogy javunkat szolgálja a nyomorúság is! (Zsoltárok 138,8; Ézsaiás 38,17)
– A gyülekezetek javát szolgálta az üldözés utáni békesség, mert eközben épült, gyarapodott Jézus Krisztus népe. A gyarapodás az Úr félelmében való erősödést jelentette, látható jelekkel (33–40), amit számbeli növekedés igazolt. Ez a gyarapodás az Úr cselekvése volt. Nagy áldás, kegyelmi állapot, ha a hosszú békesség és jólét is, hitünk és látható egyházunk gyarapodására lehet (31).
– A gyülekezetek javát szolgálta, hogy Péter valamennyi gyülekezetet végiglátogatta. Nem Péter személye a lényeges itt, hanem az a tény, hogy Istennek mindig vannak olyan eszközei, akik pásztorolják a gyülekezetet és a gyülekezeteket, ezáltal munkálják az Úrhoz és egymáshoz tartozás örömét (32).
– „…akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál…” (Róma 8,28)