előző nap következő nap

„Áldott legyen az Úr...” 2Krón 1,18–2,17

1,18 Salamon megparancsolta, hogy építsenek házat az Úr nevének tiszteletére, neki magának pedig egy királyi palotát. 2,1 Kirendelt Salamon a hegyekbe hetvenezer teherhordót és nyolcvanezer kőfejtőt, és melléjük háromezer-hatszáz felügyelőt. 2 Majd ezt üzente Salamon Hírámnak, Tírusz királyának: Apámnak, Dávidnak is megtetted, hogy küldtél neki cédrusfát palotája építésére, hogy abban lakjék. 3 Lásd, én meg templomot akarok építeni az én Istenem, az Úr nevének a tiszteletére, és azt neki szentelem, hogy jó illatú füstölőszereket áldozzanak neki, és a sorba rakott kenyerek állandóan ott legyenek előtte, és égőáldozatot mutassanak be reggel és este, minden szombaton, újholdkor és Istenünknek, az Úrnak az ünnepein. Örök kötelessége lesz ez Izráelnek. 4 A templomnak, amelyet építeni akarok, nagynak kell lennie, mert a mi Istenünk nagyobb minden istennél. 5 De kinek is lenne ereje ahhoz, hogy templomot építsen neki? Hiszen az ég és az egek egei sem tudják magukba fogadni őt! És ki vagyok én, hogy templomot akarok építeni? Csak azért teszem, hogy ott áldozhassanak neki. 6 Küldj azért hozzám egy olyan embert, aki ért az arany, az ezüst, a réz és a vas megmunkálásához, a piros bíborhoz, a karmazsinhoz és a kék bíborhoz, és el tudja készíteni a véseteket azokkal a mesterekkel együtt, akik nálam, Júdában és Jeruzsálemben vannak, akiket apám, Dávid alkalmazott. 7 Küldj cédrust, ciprust és ébenfát a Libánonról, mert tudom, hogy szolgáid értenek a libánoni fák kivágásához. Az én szolgáim is ott lesznek szolgáid mellett, 8 mert sok fát kell előkészíteniük, hiszen nagynak és csodálatosnak kell lennie annak a templomnak, amelyet építek. 9 Én viszont adok szolgáidnak, a favágóknak, akik a fákat kidöntik, húszezer kór csépelt búzát, húszezer kór árpát, húszezer bat bort és húszezer bat olajat. 10 Hírám, Tírusz királya így felelt erre abban a levélben, amelyet Salamonnak küldött: Mivel szerette népét az Úr, azért tett téged királyukká. 11 És Hírám így folytatta: Áldott legyen az Úr, Izráel Istene, aki az eget és a földet alkotta, hogy ilyen bölcs fiat adott Dávid királynak, aki okos és értelmes, aki az Úrnak templomot, magának pedig királyi palotát akar építeni. 12 Ezért küldök egy hozzáértő és értelmes mestert, Hírámot, 13 egy Dánból származó asszony fiát, akinek tíruszi az apja. Ő ért az arany, az ezüst, a réz, a vas, a kő, a fa, a piros és kék bíbor, a len és a karmazsin feldolgozásához, a különféle vésetek készítéséhez és mindenféle terv megvalósításához, amivel csak megbízzák, a te mestereiddel és az én uramnak, apádnak, Dávidnak a mestereivel együtt. 14 Most azért küldje el az én uram szolgáinak azt a búzát, árpát, olajat és bort, amelyet megígért, 15 mi pedig annyi fát vágunk a Libánonon, amennyire csak szükséged lesz, és tutajokon elszállítjuk azt a tengeren Jáfóba; te aztán vitesd el Jeruzsálembe! 16 Salamon számba vette mindazokat az embereket, akik jövevények voltak Izráel országában – miután apja, Dávid egyszer már számba vette őket –, százötvenháromezer-hatszáz ilyen embert találtak. 17 Hetvenezret teherhordónak tett meg közülük, nyolcvanezret kőfejtőnek a hegyekben, háromezer-hatszázat pedig felügyelőnek, hogy dolgoztassák a népet.

Salamon előkészíti a templomépítést. Hírám, Tírusz királya elfogadja kérését és ajánlatát. Itt azonban nem csupán üzleti ügyekről, egyezkedésről olvasunk, hanem egy áldott levelezésről is, melyben Isten áll előttünk, mint minden tiszta emberi üzlet fölött őrködő Úr. Bárcsak minden megegyezésünk, minden – kisebb vagy nagyobb – üzletünk megkötése során el tudnánk mondani: „Áldott legyen az Úr..." (11).

RÉ 9 MRÉ 9

„…Heródes felöltözött királyi ruhába…” (Apostolok cselekedetei 12,20–25) Apostolok cselekedetei 12,20–25

(21) „…Heródes felöltözött királyi ruhába…” (Apostolok cselekedetei 12,20–25)

„ABBAN AZ IDŐBEN HERÓDES KIRÁLY…” (12,1)

– 1. Ismerni kell az akkori kort, hogy értsük az akkori eseményeket, és jobban értsük azt is, ami saját korunkban történik velünk. Ismerni és értelmezni persze fontos, de többre van szükség. Hitre van szükség, nem „látásra” (2Korinthus 5,7).

– 2. Ki volt ez a Heródes király, aki abban az időben kegyetlenkedni kezdett a jeruzsálemi gyülekezettel? (12,1) Ki volt ez a Heródes király, aki nemcsak a keresztyének ellen támadt, hanem ellenséges indulattal volt mások irányában is, majd békét kötött azokkal, ha az érdekei úgy diktálták? (20) Ki volt ez a Heródes király, aki gyönyörű ruhába felöltözött, a trónjára ült, szép beszédeket mondott, a nép pedig istenként dicsérte őt gyarló félelmében? (21–22) Ki volt ez a Heródes király, aki szerelemes volt önmagába, mint ahogy sokan ma is?

– 3. Most hosszan felsorolhatnám a történelmi tényeket, hogy eligazodjunk a sokféle Heródes között. De itt most ez teljesen lényegtelen. A történelmi tények persze fontosak, mert azok mögött úgy hemzsegnek a bajok, mint a kövek mögött a férgek… (23).

– 4. Figyeljünk inkább Heródes Agrippa életének végére (23; Zsidókhoz írt levél 13,7), amely megtérésre, alázatra, ugyanakkor hívő, felelős vezetésre hív bennünket a magunk helyén. Heródes életének vége arra hív bennünket, hogy imádkozzunk Isten ügyéért és a vezetőinkért (1Timóteus 2,2).

*

Kortörténeti összegzés I. Heródes Agrippa királyról.

Nagy Heródesnek (Kr. e. 77 – Kr. e. 4; Máté 2,16), négy feleségétől öt fia született, Arisztobulosz, II. Heródes, Heródes Arkhelaosz (Máté 2,22), Heródes Antipász, Heródes Fülöp. Heródes Arkhelaosz és Heródes Antipász egy anyától születtek.

A mai Igében szereplő Heródes király I. Heródes Agrippa király (Kr. e. 10 – Kr. u. 44). Ő Nagy Heródes unokája volt; – annak Arisztobulosz nevű fiától és feleségétől, Berenikétől született.

I. Heródes Agrippa éveken keresztül Rómában élt  Tibériusz császár fiának barátjaként. Tibériusz rábízta unokája, Gájusz nevelését is.

37-ben Gájusz Kaligula néven császár lett, aki I. Heródes Agrippát, Heródes Fülöp utódaként (aki I. Heródes Agrippa apjának féltestvére volt) kinevezte negyedes fejedelemmé Palesztina északi részén; Iturea, Trakhónitisz, Bitinia tartományokban (Lukács 2,1).

Heródes Agrippa hamarosan árulással bevádolta apjának másik féltestvérét, Heródes Antipászt, ezért jutalmul megkapta területét, Galileát és Pereát is. Heródes Antipász szerette el féltestvére, Fülöp feleségét, Heródiást (Márk 6,17), és őhozzá küldte Pilátus Jézust (Lukács 23,6–12).

41-ben Klaudiusz császár neki adta a korábban római prokurátorok vezetése alatt lévő tartományokat, Júdeát és Samáriát is – így viszont 41-től, halálig, 44-ig Heródes Agrippa valóban Palesztina királya lett.

Heródes Agrippa életének summája: gátlástalan ambíciókkal, jelentős földi siker, karrier; áldás nélkül; csúfos bukással (23).