előző nap
következő nap

„Miért vagyunk hát hűtlenek egymáshoz, meggyalázva az atyáinkkal kötött szövetséget?” Mal 2,10–16

10 Hiszen egy atyánk van mindnyájunknak, egy Isten teremtett bennünket! Miért vagyunk hát hűtlenek egymáshoz, meggyalázva az atyáinkkal kötött szövetséget? 11 Hűtlenné vált Júda, utálatos dolgokat követtek el Izráelben és Jeruzsálemben. Meggyalázta Júda az Úr szent helyét, mert idegen isten leányait szerette meg, és velük házasodott össze. 12 Irtson ki az Úr mindenkit Jákób sátraiból, aki ilyet követ el, a csábítót, és aki hallgat rá, még ha áldozatot visz is a Seregek Urának! 13 Továbbá ezt teszitek: könnyel öntözitek az Úr oltárát, sírtok és sóhajtoztok, mert nem tekint már az áldozatra, és nem fogadja kegyelmesen tőletek. 14 Ezt kérdezitek: Miért nem? – Azért, mert az Úr a tanúja annak, hogy hűtlen lettél ahhoz, akit ifjúkorodban feleségül vettél, pedig ő a társad, a feleséged, akivel szövetség köt össze. 15 Egy ember se tesz ilyet, akiben maradt még lélek. De mire is törekszik az ember? Arra, hogy utódot kapjon Istentől. Vigyázzatok azért magatokra, és ne legyetek hűtlenek ahhoz, akit ifjúkorotokban feleségül vettetek! 16 Gyűlölöm azt, aki elválik feleségétől – mondja az Úr, Izráel Istene –, mert erőszak tapad a ruhájához – mondja a Seregek Ura. Vigyázzatok magatokra, ne legyetek hűtlenek!

A szövetség hűséget kíván. Ezért olvasunk arról végig a Szentírásban, hogy Isten hűséget kíván népétől. Ennek a hűségnek azonban nemcsak az Isten–ember kapcsolatban kell megjelennie, hanem az emberek közötti kapcsolatokban is, így például a házassági szövetségben. Az ige arra irányítja a figyelmet, hogy a hűség döntés kérdése, éppen ezért az Istennel, a házastársunkkal és az emberekkel való kapcsolatainkban felelősek vagyunk döntéseinkért. Ki vagy mi határozza meg ezeket a döntéseinket? Kérjük Istent, hogy ő tanácsoljon bennünket igéje által.

RÉ 143 MRÉ 143

„De új eget és új földet várunk az Ő ígérete szerint, amelyben igazság lakik.” (2Péter 3,1–13) 2Péter 3,1–13

(13) „De új eget és új földet várunk az Ő ígérete szerint, amelyben igazság lakik.” (2Péter 3,1–13)

– Igen, a mi gondolkodásunk számára szinte elhordozhatatlan ez az igeszakasz. Még azok számára is, akik jártasak a Biblia világában, üzenetében, szóhasználatában.

– Pedig nagy örömhírt olvashatunk a sorok mögött. Hittel olvasva halljuk meg ezt az evangéliumot. Az Úr időszámítása más, mint a miénk. Őelőtte egy nap ezer esztendő, és ezer esztendő egy nap (8). Ő nem késik az ígérettel. Ő türelmes hozzánk, mert Ő a megtérés és az élet Istene, nem pedig a pusztulásé. Most ne zavarjon minket, hogy mit jelent: mindenki megtér (9). Ő új eget és új földet teremt a mostani helyett, amelyben az Ő igazsága lakozik (13). Ez nagyon jó lesz, maradéktalan, hiánytalan (Filippi 1,23), ahol Ő letöröl minden könnyet (Ézsaiás 25,8; Jelenések 7,17). Ehhez ennek a „hasadt” világnak fel kell bomlani (10–12). Ez a bomlás nagy nyomorúság, de Jézus Krisztusban, hitben szemlélődve és élve itt, mi már az új világot munkáljuk, éljük.

– Kipakoltunk egy régi épületet, amely már beázott, belül szétrohadt a berendezés, értékes könyvek vesztek oda. Mi azonban azzal a reménységgel munkálkodtunk, hogy az új már garantált, így a régire az új reménységével tekintettünk (Róma 5,5)