előző nap következő nap

„...hozd el a könyveket...” 2Tim 4,9–22

9 Igyekezz minél előbb hozzám jönni, 10 mert Démász elhagyott engem, mivel ehhez a világhoz ragaszkodott, és elment Thesszalonikába, Kreszcensz pedig Galáciába, Titusz meg Dalmáciába. 11 Egyedül Lukács van velem. Márkot vedd magad mellé, hozd el magaddal, mert hasznomra van a szolgálatban. 12 Tikhikoszt elküldtem Efezusba. 13 Köpenyemet, amelyet Tróászban Karposznál hagytam, hozd el, amikor jössz; hozd el a könyveket is, de főként a pergameneket. 14 Alexandrosz, a rézműves sok rosszat követett el ellenem. Megfizet majd neki az Úr cselekedetei szerint. 15 Te is őrizkedj tőle, mert igen hevesen ellenállt a mi beszédeinknek. 16 Első védekezésem alkalmával senki sem volt mellettem, mindenki elhagyott. Ne számítson ez bűneik közé! 17 De az Úr mellém állt, és megerősített, hogy elvégezzem az ige hirdetését, és a népek valamennyien meghallják azt. Azután megszabadultam az oroszlán szájából. 18 Meg is szabadít engem az Úr minden gonosztól, és bevisz az ő mennyei országába. Övé a dicsőség örökkön-örökké. Ámen. 19 Köszöntsd Priszkát és Akvilát meg Onésziforosz háza népét! 20 Erasztosz Korinthusban maradt, Trofimoszt pedig Milétoszban hagytam betegen. 21 Igyekezz a tél beállta előtt megjönni! Köszönt téged Eubulosz, Pudensz, Linosz, Klaudia és a testvérek mind. 22 Az Úr legyen a lelkeddel! Kegyelem veletek!

„...hozd el a könyveket..." (13). Szívszorító változásra utal az apostol hangja: sok a munka, alig maradt alkalmas szolgatárs. Egyedül Lukács van velem. Mindenki elhagyott. Gonoszság, árulás vesz körül. Nincs más örömöm csak a remény, hogy az Úr majd hazavisz innen. Egy másik börtönben, egy másik (a filippiekhez szóló) levél írásakor még minden egészen másként hangzott. De a könyvek még megvannak! Talán azok még segíthetnek. Siess, Timóteus!

RÉ 318 MRÉ 190

„Mindezek fölött az Úr dicsősége lesz…” (Ézsaiás 4,2–6) Ézsaiás 4,2–6

(5) „Mindezek fölött az Úr dicsősége lesz…” (Ézsaiás 4,2–6)

ISTEN VÉGSŐ SZAVA a megoldás, a megváltás, az üdvösség ígérete, az Ő dicsőségében.

– 1. A próféta is csak ennek a világnak a keretei között, itteni képekkel tudja kifejezni a kifejezhetetlent, noha amit szem nem látott, fül nem hallott, emberi értelem el sem gondolt, azt készítette el az Isten (1Korinthus 2,9). Ezért szerepel a látomásban Isten városának dicsősége, az itt lakók tisztasága, nappal és éjjel az Úr védelmében élve, pazar földi gyümölcsökkel táplálva (2–6). Isten országának kiteljesedése valóban Isten dicsőséges színe előtt megélt örök tisztaság, megelégíttetés, bőség és védelem lesz…

– 2. Mikor lesz mindez? Már van; Krisztusban már a miénk mindez, és egyre inkább a miénk lesz, maradéktalanul kiteljesedik mindez rajtunk (2). De jó lesz ez! (Filippi 1,23) Ahol az Úr dicsősége ragyog mindenek fölött, ott bizonyosan jó lesz minden! (5)

– 3. Kik részesülnek ebben? Ne megérteni akard… Azok részesülnek az üdvösségben, akiket az Isten „felírt” (3), akik Isten népéből megmaradtak (2–3), akiket az Úr megtartott, megváltott. Akinek megdobban a szíve a fenti igeverseket olvasva, és akinek fáj, hogy még mennyire messze vagyunk ettől, de aki mégis bizonyossággal reméli és részben már megélheti ezeket az ígéreteket, az megmarad… Istentől függünk, az Ő döntésétől, és Ő mindig jól dönt. Nincs ennél megnyugtatóbb tény. Nem embereknek, körülményeknek, helyzeteknek vagyunk kiszolgáltatva. Isten új sarjat támaszt, Őbenne új életet: menedéket, rejteket itt; teljes kibontakozást, az élet teljességét „ott” (János 10,10). Ahol az Úr dicsősége ragyog mindenek fölött, ott bizonyosan jó lesz minden!