„Egy szolga sem szolgálhat két úrnak… Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak” Lk 16,13–18
13 Egy szolga sem szolgálhat két úrnak, mert vagy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti, vagy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak. 14 Hallották mindezt a farizeusok is, akik pénzsóvárak voltak, és kigúnyolták őt. 15 Ő pedig ezt mondta nekik: Ti igazaknak tartjátok magatokat az emberek előtt, de Isten ismeri a szíveteket. Mert ami az emberek előtt magasztos, Isten előtt utálatos. 16 A törvényt és a prófétákat Jánosig hirdették, azóta Isten országát hirdetik, és mindenki erőnek erejével törekszik felé. 17 De hamarabb elmúlik az ég és a föld, mint hogy a törvényből egyetlen vessző is elveszne. 18 Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, házasságtörő, és aki férjétől elbocsátott asszonyt vesz el, szintén házasságtörő.
Bibliaolvasó Kalauz – Vad Zsigmond igemagyarázata
„Egy szolga sem szolgálhat két úrnak… Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak” (13). Miben bízol? A pénz, az anyagi javak látszólagos és viszonylagos biztonságában? Aki ezt teszi, szükségszerűen eltávolodik Istentől. Dönteni kell, hogy melyik úrnak akarunk szolgálni! Ne engedjük, hogy az anyagi javakhoz való ragaszkodás ha-tározza meg mindennapjainkat! Az anyagiak szolgáljanak minket, ne mi szolgáljunk nekik. Váljon „trónfosztottá” a mammon! Életünk trónján pedig üljön Isten, akié „minden hatalom mennyen és földön”!
RÉ 220 MRÉ 300
„Az igaz megfontolja szívében, hogy mit mondjon…” Példabeszédek 15,20–33
20 A bölcs fiú örömet szerez apjának, az ostoba ember pedig megveti anyját. 21 A bolondság az esztelen ember öröme, de az értelmes egyenes úton jár. 22 Meghiúsulnak a tervek, ha nincs tanácskozás, de megvalósulnak, ha van sok tanácsadó. 23 Örül az ember, ha válaszolni tud, és milyen jó az idején mondott szó! 24 Az értelmes ember életútja fölfelé visz, kikerülve a holtak hazáját odalent. 25 A gőgösök házát összedönti az Úr, de megszilárdítja az özvegyek határát. 26 Utálatosak az Úr előtt a gonosz gondolatok, de tiszták a kedves szavak. 27 Kárt okoz saját házának a nyerészkedő, de aki gyűlöli a vesztegetést, az élni fog. 28 Az igaz megfontolja szívében, hogy mit mondjon, a bűnösök szájából pedig árad a rossz. 29 Távol van az Úr a bűnösöktől, de az igazak imádságát meghallgatja. 30 A csillogó szemek megörvendeztetik a szívet, a jó hír felüdíti a testet. 31 Akinek a füle hallgat az életre való feddésre, az a bölcsek között marad. 32 Aki semmibe veszi az intést, önmagának árt, aki pedig hallgat a dorgálásra, értelmessé válik. 33 Az Úr félelme bölcsességre int, és aki tisztességet akar, előbb legyen alázatos!
Az Ige mellett – Steinbach József igemagyarázata
(28) „Az igaz megfontolja szívében, hogy mit mondjon…” (Példabeszédek 15,20–33)
– 1. A „beszéd témája”, az ezzel kapcsolatos tanítás és intés folyamatosan megjelenik a Példabeszédek könyvében. Az igaz, kegyelem alatt élő, hívő ember megfontolt, a beszédében is. A megfontoltság tehát itt nem átgondolt viselkedést, önuralmat jelent, hiszen az önuralom előbb-utóbb megadja magát, és váratlan helyzetekben robban, ha az nem újjászületett szívből fakad: hiszen a szív teljességéből szól a száj (Lukács 6,45); és a hit hiteles cselekedetekben ölt testet (Jakab 3,1–12); amelynek egyik fontos gyümölcse a gonosz gondolat nélküli, krisztusian kedves beszéd (26). A kedvesség itt nem művi, hanem valóságos, áldott…
– 2. Ez az igevers azonban most számomra egészen egyedi módon nyílt meg és lett üzenetté. Az igaz, kegyelem alatt élő, hívő ember úgy fontolja meg mondanivalóját, hogy Isten Igéjére imádságos szívvel figyelve, minden napra elkéri az üzenetet az Úrtól. A megfontolt beszéd a Szentlélek által vezetett, az Ige üzenetét, a Jézus Krisztus evangéliumát hordozó és továbbadó beszéd. Egyébként csak magunkat képviseljük, a magunkét szajkózzuk. Persze, Isten Igéjének igaz értelméért, az abban rejlő, megszólító üzenetért imádkozni, küzdeni kell. Akár az írásmagyarázati, szakmai kérdések is ide tartozhatnak: hogyan közeledhetek helyesen az Isten Igéjéhez.
– 3. A Példabeszédek könyve kimeríthetetlen tárháza az Isten üzenetének, mert ezekben a bölcs mondásokban megragadhatóan van jelen a krisztusi evangélium. Régóta magyarázom ezt a könyvet, vagy tizenöt éve, folyamatosan. Ezért erre a bibliai könyvre nézve hosszú évek alatt, imádsággal megfontoltam, hogy mit és hogyan mondhatok a Példabeszédek könyvéből kiindulva.
A Példabeszédek könyvének magyarázati lehetőségei, egészen konkrétan a következők.
A könyv fő üzenete: A valódi bölcsesség hitből fakad, istenfélelemből. A megszemélyesített bölcsesség Jézus Krisztus, aki Lelkének ajándéka által vezet az örök élet útján már e-világban, ami aztán minden életrezdülésünkben megmutatkozik.
Ahol szakaszolt egységek vannak a könyvben, ott jobban eligazodunk, mert több versen át ugyanaz a téma szólal meg (1–10. fejezetek, 30–31. fejezetek).
Ahol kétsoros, „párhuzamos” igeversek állnak előttünk, sok fejezeten át, ott minden versben egy külön, kimeríthetetlen világ áll előttünk. Ezeket egyenként megfontolva, lassan haladva juthatunk áldottan előre.
A Példabeszédek könyvének „anyaga” kiváló lehetőség az un. elbeszélő, példázatos, „narratív” igemagyarázati mód gyakorlására: egy aktuális történet világítja meg az igevers üzenetét (Gyökössy Endre: Mai példázatok). Erre a magyarázati módszerre a könyv maga is felhatalmazást ad (1,6).
Tehetjük azt is, a jobban eligazodás érdekében, hogy egy fejezetben kiemeljük a legjellemzőbb témákat, majd ezt a Példabeszédek könyvének egészére nézve is megfogalmazzuk.
Egy témára gyakran minden erőltetés nélkül felfűzhető az egész szakasz vagy fejezet, mint például a 15,1–19 szakaszt a higgadtság témájára, üzenetére fűzhettük fel.