„...ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, nem mentek be a mennyek országába" Mt 18,1–5
1 Abban az órában odamentek a tanítványok Jézushoz, és megkérdezték tőle: Ki a nagyobb a mennyek országában? 2 Ő odahívott egy kisgyermeket, közéjük állította, 3 és ezt mondta: Bizony mondom nektek, ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, nem mentek be a mennyek országába. 4 Aki tehát megalázza magát, és olyan lesz, mint ez a kisgyermek, az a nagyobb a mennyek országában. 5 És aki befogad egy ilyen kisgyermeket az én nevemben, az engem fogad be.
Bibliaolvasó kalauz – Futó Zoltán igemagyarázata
Jézus Krisztus megmutatta, hogy a földi világ fordított világ. Itt a nagyobb letapossa a másikat. Isten rendje szerint a nagyobb felemeli a másikat. Melyik rendet követjük? Istenét, vagy a felfordult földit? A földit nem lehet érvényesíteni a mennyben. Ezért a fő kérdés: Ott leszel-e a mennyek országában? Igen, ott leszel – ha visszatérsz Istenhez. Ott leszel – ha Krisztus az életed Ura. Ott leszel – ha befogadod életedbe a megváltó Úr Jézus Krisztust. Ott leszel – de egyedül Jézus Krisztus érdeméért. Ezért válaszd Őt és kegyelmét!
RÉ 131 RÉ21 131
Bűnbánati zsoltár | 6 | Uram, te nagy haragodban
„Éppen akkor érkezett a szekértáborhoz, amikor a sereg harci zaj közepette csatarendbe fejlődött.” 1Sám 17,1–25
1 A filiszteusok összevonták seregeiket a harcra. A júdai Szókónál gyülekeztek, és tábort ütöttek Szókó és Azéká között Efesz-Dammímnál. 2 Saul és az izráeliek is összegyűltek, tábort ütöttek az Élá-völgyben, és csatarendbe álltak a filiszteusok ellen. 3 Az innenső hegyen álltak a filiszteusok, a túlsó hegyen pedig az izráeliek, és közöttük húzódott a völgy. 4 Ekkor kilépett a filiszteusok seregéből egy kiváló harcos, név szerint Góliát, Gát városából. Magassága hat könyök és egy arasz volt. 5 Fején rézsisak volt, öltözete pikkelyes páncél, ötezer sekel súlyú rézből volt a páncélja. 6 Lábán rézvért és vállán rézdárda volt. 7 Lándzsájának a nyele olyan vastag volt, mint a szövőszék tartófája, lándzsájának a hegye pedig hatszáz sekel súlyú vasból volt, és egy pajzshordozó ment előtte. 8 Így állt ki, és odakiáltott Izráel csatasorainak: Miért vonultatok ki, és készültetek fel a harcra? Nézzétek, én filiszteus vagyok, ti pedig Saul szolgái! Válasszatok ki magatok közül egy embert, hogy kiálljon ellenem! 9 Ha le tud győzni, és megöl engem, akkor mi leszünk a ti szolgáitok; de ha én győzöm le, és én ölöm meg őt, akkor ti lesztek a mi szolgáink, és ti szolgáltok nekünk. 10 Ezt is mondta a filiszteus: Én itt most kigúnyolom Izráel csatasorait. Állítsatok hát ki ellenem valakit, hogy megvívjunk egymással! 11 Amikor meghallotta Saul és egész Izráel a filiszteusnak ezeket a szavait, megrettentek, és nagy félelem fogta el őket. 12 Dávid annak az efrátai embernek volt a fia, aki a júdai Betlehemben élt, és akit Isainak hívtak. Ennek az embernek nyolc fia volt, és Saul idejében már túl öreg volt ahhoz, hogy a többiekkel bevonuljon. 13 De Isai három legnagyobb fia elment, és követte Sault a harcba. Annak a három fiának, akik hadba vonultak, ez volt a neve: az elsőszülötté Elíáb, a másodiké Abínádáb, a harmadiké pedig Sammá. 14 Dávid volt a legkisebb. A három nagyobb elment Saullal. 15 Dávid időnként elment Saulhoz, de visszatért, hogy apjának juhait legeltesse Betlehemben. 16 A filiszteus pedig megjelent minden reggel és minden este, és kiállt negyven napon át. 17 Egyszer ezt mondta Isai a fiának, Dávidnak: Vidd el testvéreidnek ezt a véka pörkölt gabonát meg ezt a tíz kenyeret, és szaladj el a táborba testvéreidhez. 18 Ezt a tíz sajtot pedig vidd el az ezredesnek, és tudd meg, hogy jól vannak-e a testvéreid, és hozz tőlük valami jelet! 19 Az Élá-völgyben vannak, ahol Saul és az izráeli férfiak harcban állnak a filiszteusokkal. 20 Felkelt tehát Dávid korán reggel, rábízta a nyájat egy bojtárra, felszedelőzködött, és elment, ahogyan Isai parancsolta neki. Éppen akkor érkezett a szekértáborhoz, amikor a sereg harci zaj közepette csatarendbe fejlődött. 21 Csatarendbe állt Izráel is, meg a filiszteusok is: egyik csatasor a másikkal szemben. 22 Dávid rábízta holmiját arra, aki a fölszerelést őrizte, és a csatasor felé futott. Odaérve megkérdezte bátyjait, hogy jól vannak-e. 23 Miközben velük beszélgetett, előállt a filiszteusok csatasorából egy kiváló harcos: egy Góliát nevű filiszteus Gát városából, és most is ugyanúgy beszélt, Dávid pedig meghallotta. 24 Amikor az izráeli férfiak meglátták azt az embert, mindnyájan elfutottak előle, mert nagyon féltek. 25 Ezt mondták az izráeliek: Láttátok ezt az embert, aki előállt? Azért állt elő, hogy kigúnyolja Izráelt. Ha akadna valaki, aki megölné, azt gazdagon megajándékozná a király, még a leányát is hozzáadná, és fölmentené apjának a házát Izráelben minden szolgálat alól.
Az Ige mellett – Lányi Gábor igemagyarázata
(20) „Éppen akkor érkezett a szekértáborhoz, amikor a sereg harci zaj közepette csatarendbe fejlődött.” (1Sám 17,1–25)
Milyen csodálatos az, amikor az ember az életében meglátja, megérzi, hogy Isten gondviselő keze vezeti őt, alakítja körülötte az eseményeket, mozgatja a szálakat. Ez a mai történetrészlet is ezt példázza. A héten arról olvashattunk, hogy Saul hatalmi gőgjében elfordul Istentől, Isten pedig új vezetőt választ népének. Sámuel meglepődésére királlyá keneti fel vele a látszólag arra nem érdemes betlehemi pásztort, Dávidot, úgy intézi, hogy a fiú tehetsége révén az udvartartás tagja, Saul udvari zenésze legyen. Most pedig Dávid „éppen akkor” érkezik, amikor a vele kapcsolatos isteni terv következő fontos lépéséhez szükséges: tanúja lesz Góliát hetvenkedésének.
Mi meglátjuk-e, hogy Isten gondviselő kegyelme a mi életünket is igazgatja? A jó – és persze amit nehezebb elfogadni – a rossz is „éppen akkor” történik velünk, rajtunk, amikor annak Isten tervében helye van. Aki ezt meglátja, az a jóban ebből hitet, bizalmat és örömöt, a próbákban pedig erőt, tűrést és kitartást meríthet.