„...mielőtt a kakas megszólal, háromszor tagadsz meg engem..” Mt 26,30–35
30 Miután elénekelték a zsoltárokat, kimentek az Olajfák hegyére. 31 Akkor így szólt hozzájuk Jézus: Mindnyájan megbotránkoztok bennem ezen az éjszakán, mert meg van írva: „Megverem a pásztort, és elszélednek a nyáj juhai.” 32 De miután feltámadtam, előttetek megyek Galileába. 33 Ekkor Péter így szólt hozzá: Ha mindenki megbotránkozik is benned, én soha meg nem botránkozom. 34 Jézus ezt mondta neki: Bizony mondom neked, hogy ezen az éjszakán, mielőtt a kakas megszólal, háromszor tagadsz meg engem. 35 Péter így válaszolt: Ha meg is kell halnom veled, akkor sem tagadlak meg. Ugyanígy beszélt a többi tanítvány is.
Bibliaolvasó Kalauz – Fónagy Miklós igemagyarázata
A páskavacsora „liturgiája” az Olajfák hegyén folytatódott. Az Úr Jézus a tanítványok tudtára adja, hogy mi fog most következni. Nem kényszerből, hanem önként vállalja az út előtte lévő szakaszát is. Péter igyekezik bizonyítani Jézushoz való ragaszkodását, de tudjuk, hogy árulás és tagadás lett a nagy szavakból. Vigyázzunk a nagy szavakkal, és helyette szívleljük meg, amit a feltámadott Jézus mond a Jelenések könyvében: „Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját!” (Jel 2,10).
RÉ 338 RÉ21 715
Zsoltár vasárnapra | 98 | Énekeljetek új éneket
„De az Úrnak nem tetszett, amit Dávid elkövetett.” 2Sám 11,14–27
14 Reggel azután levelet írt Dávid Jóábnak, melyet Úriással küldött el. 15 Ezt írta a levélben: Állítsátok Úriást az arcvonalba, ahol a leghevesebb a küzdelem, azután húzódjatok vissza, hogy levágják, és halálát lelje! 16 Így történt a város ostrománál, hogy Jóáb Úriást arra a helyre állította, amelyről tudta, hogy ott kemény harcosok állnak. 17 Amikor kitörtek a városbeli férfiak, és megütköztek Jóábbal, néhányan elestek a hadinépből Dávid szolgái közül. Meghalt a hettita Úriás is. 18 Jelentést küldött azért Jóáb Dávidnak az ütközet egész lefolyásáról. 19 Ezt parancsolta a küldöncnek: Ha elbeszéled az ütközet egész lefolyását a királynak, 20 és ha a király haragra lobban, és ezt mondja neked: Miért mentetek harc közben olyan közel a városhoz? Hát nem tudtátok, hogy a várfalról lőni fognak rátok? 21 Ki ütötte agyon Abímeleket, Jerubbeset fiát? Egy asszony dobott rá a várfalról egy malomkövet, és ezért halt meg Tébécben! Miért mentetek olyan közel a várfalhoz? Akkor így válaszolj: Szolgád, a hettita Úriás is meghalt. 22 A küldönc tehát elment, és amikor megérkezett, jelentette Dávidnak mindazt, amit rábízott Jóáb. 23 A küldönc ezt mondta Dávidnak: Először erősebbek voltak nálunk azok az emberek, ránk törtek a mezőn, de mi visszaszorítottuk őket a kapu bejáratáig. 24 A várfalról azonban lövöldözni kezdtek szolgáidra az íjászok, és meghaltak néhányan a király szolgái közül. Szolgád, a hettita Úriás is meghalt. 25 Akkor ezt parancsolta Dávid a küldöncnek: Mondd meg Jóábnak: Ne tekintsd ezt olyan nagy bajnak, mert a fegyver hol ezt, hol azt pusztítja el. Harcolj még erősebben a város ellen, és rombold le! Így biztasd őt! 26 Amikor meghallotta Úriás felesége, hogy meghalt a férje, Úriás, elsiratta az urát. 27 A gyász letelte után érte küldött Dávid, palotájába vitette; az pedig a felesége lett, és fiút szült neki. De az Úrnak nem tetszett, amit Dávid elkövetett.
Az Ige mellett – Vladár Gábor igemagyarázata
(27) „De az Úrnak nem tetszett, amit Dávid elkövetett.” (2Sám 11,14–27)
Dávidnak egyetlen lehetősége maradt Betsabé feleségül vételére: az Úriás eltávolítása. Levelet ír tehát Jóáb parancsnoknak (14): Úriásnak el kell esnie a harcban. A levelet Úriás viszi magával a táborba, Jóáb pedig gondolkodás nélkül teljesíti a királyi hadúr parancsát (16k.; 24). Az Úriás halálhírét hozó küldönc szavait Dávid példátlan cinizmussal fogadja (25): terve elől elhárult az akadály, a harcok folytatódhatnak. Amikor Betsabé a gyászidő letelte után (ez az ókori Izráelben mintegy három hónap) a Dávid felesége lett (27), már nyilvánvaló, az asszony várandós. A fiúgyermek a királyi palotában, királyfiként születik.
E drámai történet előtt Dávid végig az Úr kedveltje volt (Zsolt 21,2.3; 89,21k). Különösen visszataszító e háttér ismeretében e hidegvérrel kitervelt gyilkosság (2Móz 20,12), amely Dávidot kitaszítja az Isten által adott törvényes rendből. Nem véletlen, hogy az egész történetben egyszer sincs szó Istenről. Dávid ravasz terve és annak kivitelezése ugyanis „istentelenség”, a szó legteljesebb értelmében. A Betsabé-történet utolsó mondata viszont jelzi, hogy amit Dávid Istentől távol vagy nélküle gondolt megtenni, azt Isten látta, és megítélte (27).