„...sikeresen folytatták az építkezést...” Ezsd 6,13–22
13 Akkor Tattenaj, a Folyamon túli tartomány helytartója és Setar-Bóznaj meg hivatalnoktársaik pontosan végrehajtották azt a rendeletet, amelyet Dárius király kiadott. 14 Így a júdai vének sikeresen folytatták az építkezést Haggeus prófétának és Zakariásnak, Iddó fiának a próféciái szerint. Be is fejezték az építkezést, ahogyan Izráel Istene megparancsolta, és Círus, Dárius meg Artahsasztá perzsa királyok elrendelték. 15 Dárius király uralkodásának hatodik évében, adár hónap harmadik napjára készítették el a templomot. 16 Akkor Izráel fiai, a papok, a léviták meg a többiek, akik a fogságból hazatértek, örvendezve megünnepelték Isten házának a fölszentelését. 17 Isten házának a fölszentelésekor száz bikát, kétszáz kost és négyszáz bárányt mutattak be áldozatul, tizenkét kecskebakot pedig vétekáldozatul egész Izráelért, Izráel törzseinek a száma szerint. 18 Azután Isten szolgálatába állították Jeruzsálemben a papokat rendjeik szerint és a lévitákat osztályaik szerint, ahogyan meg van írva Mózes könyvében. 19 A fogságból hazatértek ezután megtartották a páskát az első hónap tizennegyedik napján. 20 Mert a papok és a léviták egy emberként megtisztították magukat, mindnyájan tiszták lettek, és levágták a páskabárányt mindazoknak, akik a fogságból hazatértek, szolgatársaiknak, a papoknak és önmaguknak. 21 És megették azt a fogságból hazatért izráeliek meg mindazok, akik hozzájuk csatlakozva elkülönültek az ország pogány népeinek a tisztátalanságától, és az Úrhoz, Izráel Istenéhez folyamodtak. 22 Megtartották a kovásztalan kenyerek ünnepét is hét napon át örvendezve, mert megörvendeztette őket az Úr azzal, hogy hozzájuk fordította Asszíria királyának a szívét, az pedig támogatta őket, hogy dolgozhassanak Istennek, Izráel Istenének a házán.
Bibliaolvasó Kalauz – Fodor Ferenc igemagyarázata
Nem elég valamit lelkesen elkezdeni, be is kell fejezni. A száműzetésből hazatelepültek „...sikeresen folytatták az építkezést...” (14). Megérthetjük igénkből, hogy nem a saját elképzeléseik szerint zajlott tovább az építkezés, hanem Isten két prófétájának biztatása alapján. Amit korábban elkezdtünk, ma folytassuk. Közben figyeljünk arra, hogy Istennek van-e útmutatása arra, amit teszünk.
RÉ 163 RÉ21 182
Könyörgés énekben | 716 | Jézus, téged kereslek
„… ragaszkodsz…” Jel 2,12–17
12 A pergamoni gyülekezet angyalának írd meg: ezt mondja az, akinél a kétélű éles kard van: 13 Tudom, hol van a lakóhelyed: ahol a Sátán trónja van, de ragaszkodsz a nevemhez, és nem tagadtad meg az én hitemet Antipász napjaiban sem, aki hű tanúm, akit megöltek nálatok, ahol a Sátán lakik. 14 De egy kevés panaszom van ellened; mert vannak nálad olyanok, akik Bálám tanításához ragaszkodnak, aki arra tanította Bálákot, hogy tőrbe csalja Izráel fiait, hogy bálványáldozati húst egyenek és paráználkodjanak. 15 Így nálad is vannak olyanok, akik szintén a nikolaiták tanításához ragaszkodnak. 16 Térj meg tehát, különben elmegyek hozzád hamar, és harcolok ellenük számnak a kardjával. 17 Akinek van füle, hallja meg, amit a Lélek mond a gyülekezeteknek! Aki győz, annak adok az elrejtett mannából, adok neki fehér kövecskét is, és a kövecskére írva új nevet, amelyet senki sem tud, csak az, aki kapja.
Az Ige mellett – Bogárdi Szabó István
(13) „… ragaszkodsz…” (Jel 2,12–17)
A pergamoni gyülekezet folytonos döntéshelyzetben élt. Ha megtartja tiszta hitét, elszigetelődik, ha igazodik a korszellemhez, elveszti hitének lényegét. Maga a város, ahol éltek, birodalmi kultuszhely, a Sátán trónja (13), ezerféle vallás indázott itt. Krisztus követői nem tagadták meg a Mester nevét (vö. Mt 10,33), még akkor sem, amikor a közösségük vezetőjét meggyilkolták. De kötötte őket egy másféle ragaszkodás. Egybekeverték a bálványimádást és az igaz Isten tiszteletét (2,6), tehát „kétfelé sántikáltak” (1Kir 18,21), és engedtek a tévtanítóknak, akik egybeszerkesztették a Krisztus imádatát és a császárkultuszt. Mi több, ragaszkodtak is ehhez a megoldáshoz (14), tehát nem sodródtak, hanem döntöttek. Közismert alku ez: hódolni Istennek, és engedni hamis szentségeknek; hangzatos indokok is vannak hozzá. Krisztus azonban az ige harcát indítja ellenük (16), nála a kétélű éles kard, a megkülönböztetés hatalma (Zsid 4,12). Egyértelműségre szólít fel, végleges és visszavonhatatlan döntésre: térj meg! A győzelem jutalma naponkénti erőmegújítás (rejtett manna) és eljegyzési zálog (fehér kövecske és ráírva új név). Ez az új szövetség, melynek Jézus a kezese (Zsid 7,22).