„Mert Isten igéje élő és ható” Zsid 4,12–16
12 Mert Isten igéje élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál, mélyre hatol, az elme és a lélek, az ízületek és a velők szétválásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait. 13 Nincsen olyan teremtmény, amely rejtve volna előtte, sőt mindenki mezítelen és fedetlen az ő szeme előtt. Neki kell majd számot adnunk. 14 Mivel tehát nagy főpapunk van, aki áthatolt az egeken, Jézus, az Isten Fia, ragaszkodjunk hitvallásunkhoz. 15 Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, de nem vétkezett. 16 Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk.
Bibliaolvasó Kalauz – Sándor Balázs igemagyarázata
Isten igéje nem a mi uralmunk alatt áll, hanem nekünk kell alávetnünk magunkat az ige kontrolljának. Isten igéje ugyanis megítéli a szív gondolatait és szándékait. Az engedelmes szív Isten szavának, igéjének engedelmeskedik. Az igének való engedelmesség, és az ige ítélete soha nem lehet kényszer, és nem járhat félelemmel és rettegéssel. Ennek pedig éppen az a magyarázata, amit itt olvasunk, hogy mi Krisztus által a kegyelem trónusához mehetünk, s irgalmat nyerünk!
RÉ 217 RÉ21 186
Könyörgés | 386 | Jöjj, áldott, nagy Királyunk
„A nép, látva mindezt, remegni kezdett…” 2Móz 20,18–26
18 Az egész nép szemtanúja volt a mennydörgésnek és villámlásnak, a kürtzengésnek és a hegy füstölgésének. A nép, látva mindezt, remegni kezdett, és távolabbra húzódott. 19 És így szóltak Mózeshez: Te beszélj velünk, és mi hallgatni fogunk rád, de Isten ne beszéljen velünk, mert akkor meghalunk! 20 Mózes azonban így felelt a népnek: Ne féljetek, mert azért jött Isten, hogy próbára tegyen benneteket, és hogy őt féljétek mindig, és ne vétkezzetek! 21 A nép tehát távolabbra állt, Mózes viszont közelebb ment a sötét felhőhöz, ahol Isten volt. 22 Az Úr akkor azt mondta Mózesnek: Így szólj Izráel fiaihoz: Láttátok, hogy én az égből beszéltem veletek. 23 Ne készítsetek azért ezüstisteneket, aranyisteneket se készítsetek magatoknak! 24 Földből készíts nekem oltárt, és azon áldozd fel égőáldozatodat és békeáldozatodat, juhodat és marhádat. Elmegyek hozzád, és megáldalak minden szent helyen, ahol emlékezetessé teszem a nevemet. 25 Ha pedig kőből készítesz nekem oltárt, ne faragott kőből építsd, mert ha vésővel nyúlsz hozzá, megszentségteleníted. 26 Lépcsőkön se menj föl az oltáromhoz, hogy ki ne lássék közben a szemérmed!
Az Ige mellett – Kustár Zoltán igemagyarázata
(18) „A nép, látva mindezt, remegni kezdett…” (2Móz 20,18–26)
Félelmetes külsőségek között mutatta meg hatalmát az Úr a népnek a Sínai-hegyen. Miért? Hogy elhiggye a nép, ő valóban ott van, valóban ő beszél Mózessel, és a parancsolatok, amiket a népnek meg kell majd tartania, valóban tőle jöttek. Abban a korban a népek ilyennek képzelték az isteneiket – az Úr pedig meg akarta mutatni, hogy ő az igazi Isten. Azt, hogy az Úr másképp is tud beszélni, Illés története is mutatja. A próféta ide, a Sínai-hegyhez tért vissza erőt meríteni a küldetéséhez. Előtte is elvonult a szélvihar, rengett a föld, és tűz támadt, de Isten a „szelíd és halk hangban” volt jelen, és innen adott bátorítást a prófétának (1Kir 19,9–14). Amikor pedig eljött „az idő teljessége”, Isten elküldte közénk a Fiát, hogy megváltson bennünket, és általa mi is Isten gyermekei legyünk (Gal 4,4k). Ő „szelíd és halk” szóval tanított. Nem parancsolt le tüzet az égből, ha nem fogadták szívesen, és szamárcsikóra ült, nem harci paripára. A kereszten sem kiáltott angyali seregekért, hanem imádkozott a kínzóiért, és odaadta értük, értünk az életét. Az Atya pedig akkor nem tűzben és füstben, hanem a Megváltó feltámasztásával mutatta meg: ő az Úr, akin kívül nincsen más igazi Isten.