„jobbat gondolunk” Zsid 6,1–12
1 Ezért elhagyva a Krisztusról szóló elemi tanítást, térjünk rá a nagykorúaknak szóló tanításra. Ne kezdjük újra lerakni az alapját a holt cselekedetekből való megtérésnek és az Istenbe vetett hitnek, 2 a mosakodásokról, a kézrátételekről, a halottak feltámadásáról és az örök ítéletről szóló tanításnak. 3 Így is fogunk tenni, ha Isten megengedi. 4 Lehetetlen ugyanis, hogy akik egyszer megvilágosíttattak, és megízlelték a mennyei ajándékot, és részeseivé lettek a Szentléleknek, 5 akik megízlelték Isten felséges beszédét és az eljövendő világ erőit, 6 de elestek, hogy azok ismét megújuljanak és megtérjenek; hiszen újra megfeszítik önmaguknak az Isten Fiát, és meggyalázzák őt. 7 Mert az a föld, amely beissza a gyakran ráhulló esőt, és hasznos növényt terem azoknak, akik számára művelik, áldást nyer Istentől; 8 amelyik pedig tüskebokrot és bogáncskórót terem, az megvetett, átok vár rá és végül megégetés. 9 Felőletek azonban, szeretteim, jobbat gondolunk, hogy közel vagytok az üdvösséghez, még ha így beszélünk is. 10 Mert nem igazságtalan az Isten, hogy elfeledkeznék cselekedeteitekről és arról a szeretetről, amelyet az ő nevében tanúsítottatok, amikor a szenteknek szolgáltatok és most is szolgáltok. 11 De kívánjuk, hogy közületek mindenki ugyanazt az igyekezetet tanúsítsa mindvégig, amíg a reménység egészen be nem teljesedik, 12 hogy ne legyetek restek, hanem kövessétek azokat, akik hit és türelem által öröklik az ígéreteket.
Bibliaolvasó Kalauz – Némethné Balogh Katalin igemagyarázata
Hogyan élem a keresztyén életemet? A mai világban könnyű elbizonytalanodni, vagy mások kérdőjeleit magunkra venni. Isten szeretetében azonban „jobbat gondolunk” (9). Ami az életünkben történt a Krisztussal való találkozásban, az ma is valóság, és erre építhetjük a folytatást az ígéretek beteljesedésének a reménységével. Így válhatunk felnőtté a hitben, és adatik a lehetőség a józanságra azoknak is, akik Krisztusban keresik a szenvedélyükből a szabadulást.
RÉ 123 RÉ21 123 • IÉ Énekek 8,6b–7 • Zsolt 123
Zsoltárdicséret | 591 | Erős vár a mi Istenünk
Heti zsoltárének | 123 | Tehozzád szemeimet
„Vesztegetésre szánt ajándékot ne fogadj el…” 2Móz 23
1 Hazug hírt ne terjessz! Ne segítsd a bűnöst azzal, hogy hamisan tanúskodsz mellette! 2 Ne állj a rosszat akaró többség mellé, és ne vallj peres ügyben a többséggel tartva, nehogy elferdítsd az igazságot. 3 A nincstelennek se kedvezz peres ügyében! 4 Ha ráakadsz ellenséged eltévedt marhájára vagy szamarára, hajtsd vissza hozzá! 5 Ha látod, hogy összeroskad terhe alatt annak a szamara, aki gyűlöl téged, ne hagyd magára, hanem segíts neki felállítani! 6 A szegény ember igazságát ne ferdítsd el peres ügyében! 7 A hamis ügytől maradj távol! Az ártatlant és igazat ne öld meg, mert én nem adok igazat a bűnösnek! 8 Vesztegetésre szánt ajándékot ne fogadj el, mert az ilyen ajándék vakká teszi a világosan látókat, és vesztét okozza az igaznak. 9 Ne sanyargasd a jövevényt, hiszen ti ismeritek a jövevény életét, mert ti is jövevények voltatok Egyiptomban. 10 Hat éven át vesd be a földedet, és takarítsd be a termését! 11 A hetedikben azonban hagyd parlagon, bevetetlenül, hadd egyenek róla néped szegényei! Ami pedig még rajta marad, egyék meg a vadállatok! Így cselekedj szőlőddel és olajfáiddal is! 12 Hat napon át végezd munkádat, de a hetedik napon pihenj meg, hogy nyugta legyen ökrödnek és szamaradnak, és lélegzethez jusson szolgálóleányod gyermeke és a jövevény. 13 Tartsátok meg mindazt, amit mondtam nektek! Más istenek nevét ne is említsétek, hallani se lehessen a szádból! 14 Háromszor szentelj nekem ünnepet évenként! 15 Tartsd meg a kovásztalan kenyerek ünnepét! Hét napig egyél kovásztalan kenyeret, ahogyan megparancsoltam neked, az ábíb hónap megszabott idején, mert akkor jöttél ki Egyiptomból. Senki se jelenjék meg előttem üres kézzel! 16 Azután az aratás ünnepét, amikor meződ vetésének első termését takarítod be. És a betakarítás ünnepét az esztendő végén, amikor a termést betakarítod a mezőről. 17 Évente háromszor jelenjék meg minden férfi az Úristen színe előtt! 18 Ne áldozd nekem az áldozati vért kovászos étellel együtt, és ne maradjon meg a nekem szentelt ünnepi áldozat kövérje másnap reggelig! 19 Földed első termésének legjavát vidd el Istenednek, az Úrnak házába! Ne főzz gödölyét anyjának tejében! 20 Íme, én angyalt küldök előtted, hogy megőrizzen az úton, és bevigyen arra a helyre, amelyet kijelöltem. 21 Vigyázz magadra előtte, és hallgass a szavára! Ne szegülj ellene, mert nem bocsátja meg hitszegéseteket, hiszen az én nevem van jelen benne. 22 De ha engedelmesen hallgatsz a szavára, és teljesíted mindazt, amit parancsolok, akkor ellensége leszek ellenségeidnek és szorongatója szorongatóidnak. 23 Mert az én angyalom előtted megy, és bevisz az emóriak, a hettiták, a perizziek, a kánaániak, a hivviek és a jebúsziak közé, én pedig kiirtom őket. 24 Ne imádd isteneiket, és ne tiszteld azokat: ne cselekedj úgy, ahogyan ők cselekszenek! Sőt rontsd le azokat, és törd össze szent oszlopaikat! 25 Ha az Urat, a ti Isteneteket tisztelitek, akkor megáld kenyérrel és vízzel. És eltávolítom tőled a bajokat. 26 Nem vetél el, sem meddő nem lesz senki a földeden, és hosszú életet ajándékozok neked. 27 Rémületet küldök előtted, és megzavarok minden népet, amely közé mégy. Minden ellenségedet megfutamítom. 28 Rettenetes félelmet küldök előtted, amely kiűzi előled a hivvieket, a kánaániakat és a hettitákat. 29 De nem egy év alatt űzöm ki őket előled, hogy ne váljon pusztává a föld, és ne szaporodjanak el károdra a vadállatok. 30 Apránként űzöm ki őket előled, amíg elég sokan nem lesztek ahhoz, hogy birtokba vehessétek az országot. 31 Kiterjesztem határodat a Vörös-tengertől a filiszteusok tengeréig és a pusztától az Eufrátesz folyóig. Mert kezetekbe adom az ország lakóit, és kiűzöd őket magad elől. 32 Ne köss szövetséget se velük, se isteneikkel! 33 Ne lakjanak országodban, hogy vétekbe ne vigyenek téged ellenem! Mert ha azoknak isteneit szolgálod, bizony tőrbe ejtenek téged.
Az Ige mellett – Kustár Zoltán igemagyarázata
(8) „Vesztegetésre szánt ajándékot ne fogadj el…” (2Móz 23)
Olyan rosszul esik, ha esélyt sem kapunk, hogy megmutassuk, mire vagyunk képesek, vagy hogy bizonyíthassuk, ha nekünk van igazunk! Máskor meg mi bánunk ugyanígy másokkal. Mert részrehajlók lehetünk azok iránt, akiket szeretünk. Vagy félelemből, esetleg kényelemből elfogadjuk, amit a többség mond, pedig mi mást gondolunk. És nem csak a most olvasott törvényekből tudjuk, hogy anyagi érdekből is tanúskodhat valaki az igazság ellen. Vagy bosszúból, hogy árthasson annak a rokonának, barátjának, akit nem kedvel. Máskor meg a szegényebbhez és az elesetthez húzunk. Pedig a szegénység sem garancia az őszinteségre vagy a tisztességre, csak hát szívesen állunk „Góliáttal” szemben a „Dávidok” pártjára… Tárgyilagosnak lenni vagy vállalni a véleményünket: nem könnyű. Nehéz szeretteinkkel nem elfogultnak lennünk. Talán a legnehezebb mégis kiállni az igazság mellett, ha mást diktál is a saját érdekünk. Összeroskadt szamárral mi már aligha találkozunk. Ám érezzük, milyen bölcsek ezek a törvények, és isteni igazság lakozik bennük. Tisztesség, együttérzés, önzetlenség és emberszeretet. Krisztus ezekre és a hasonló rendelkezésekre gondolt, amikor ezt mondta: „Nem azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem (a törvényt), hanem hogy betöltsem” (Mt 5,17).