„…a felséges Isten trónusának jobbjára ült…” Zsid 8,1–5
1 Az elmondottakban pedig ez a legfontosabb: olyan főpapunk van, aki a felséges Isten trónusának a jobbjára ült a mennyekben; 2 annak a szentélynek és igazi sátornak szolgájaként, amelyet az Úr épített, nem pedig ember. 3 Mert minden főpap ajándékok és áldozatok bemutatására rendeltetett, ezért szükséges, hogy ő is vihessen valamit áldozatul. 4 Ha tehát a földön volna, nem is lehetne pap, mert már vannak olyanok, akik a törvény szerint bemutatják az áldozati ajándékokat. 5 Ezek a papok a mennyei dolgok képmásának és árnyékának szolgálnak, ahogyan Isten parancsolta Mózesnek, amikor el akarta készíteni a sátort. Mert így szólt: „Vigyázz, mindent aszerint a minta szerint készíts el, amelyet a hegyen megmutattam neked.”
Bibliaolvasó Kalauz – Némethné Balogh Katalin igemagyarázata
Jézus „…a felséges Isten trónusának jobbjára ült…” (1), ezért tudjuk, hogy minden földi csak árnyéka, nyomába se ér a személyének. Mit jelent ez a hétköznapokban, amikor öröm vagy próbák, kísértések, nehézségek érnek? Gondoljuk meg, micsoda lehetőség, hogy olyan főpaphoz lehet emberként közünk, aki teljességgel gyakorolja a hatalmat, nincs korlátok közé szorítva. Segítsen Isten, hogy szorongásainkat, félelmeinket ez a bizonyosság szabadítsa fel.
RÉ 135 RÉ21 135
Napi dicséret | 614 | Az élet nékem Krisztus
„Készíts szarvakat a négy sarkára…” 2Móz 27
1 Készíts oltárt akáciafából, öt könyök hosszúra és öt könyök szélesre: négyzet alakú legyen az oltár, a magassága pedig legyen három könyök! 2 Készíts szarvakat a négy sarkára, vele egy darabból legyenek a szarvak, és vond be az egészet rézzel! 3 Készíts hozzá fazekakat a hamunak, lapátokat, hintőedényeket, villákat és szenesserpenyőket: az egész fölszerelést rézből készítsd el! 4 Készíts hozzá rostélyszerű rézrácsozatot, és a rostély négy sarkára készíts négy rézkarikát! 5 Erősítsd ezt az oltár pereme alá úgy, hogy a háló az oltár közepéig érjen le! 6 Készíts az oltárhoz rudakat, akáciafa rudakat, és vond be azokat rézzel! 7 Dugják a rudakat a karikákba, és legyenek a rudak az oltár két oldalán, amikor viszik! 8 Deszkákból készítsd azt, belül üresre! Úgy készítsék el, ahogyan a hegyen láttad! 9 Készítsd el a hajlék udvarát is! A déli oldalon legyen szőnyegfala az udvarnak sodrott lenfonálból! Száz könyök hosszú legyen ezen az oldalon! 10 Húsz oszlopa és húsz réztalpa legyen, de az oszlopok kampói és kapcsai ezüstből legyenek! 11 Így legyen az északi oldalon is: hosszában száz könyök hosszú szőnyegfal, húsz oszloppal és húsz réztalppal, de az oszlopok kampói és kapcsai ezüstből legyenek! 12 A nyugati oldalon ötven könyök széles szőnyegfala legyen az udvarnak; tíz oszlopa és tíz talpa legyen! 13 A keleti oldalon is ötven könyök széles legyen az udvar! 14 Tizenöt könyök szőnyegfal legyen az egyik oldalon, ennek három oszlopa és három talpa legyen, 15 és a másik oldalon is tizenöt könyök szőnyegfal legyen, ennek is három oszlopa és három talpa legyen! 16 Az udvar kapuja húsz könyök hosszú függöny legyen kék és piros bíborból, karmazsin fonálból és sodrott lenfonálból, művészi módon kihímezve! Négy oszlopa és négy talpa legyen! 17 Az udvar összes oszlopa körös-körül ezüsthuzallal legyen összekötve, kampóik ezüstből legyenek, talpaik pedig rézből! 18 Az udvar hossza száz könyök, szélessége ötven könyök legyen, kerítése öt könyök magas szőnyegfalból álljon, sodrott lenfonálból! A talpak rézből legyenek! 19 A hajlék egész fölszerelése, ami a benne végzett szolgálathoz szükséges, de minden cöveke és az udvar összes cöveke is rézből legyen! 20 Te pedig parancsold meg Izráel fiainak, hogy hozzanak neked olajbogyóból ütött tiszta olajat a mécstartóhoz, hogy mindig tehessenek rá égő mécsest. 21 Áron és fiai gondoskodjanak arról, hogy a kijelentés sátrában, a kárpiton kívül, amely a bizonyság ládája előtt van, estétől reggelig égjen az az Úr előtt! Örök rendelkezés legyen ez nemzedékről nemzedékre Izráel fiainál!
Az Ige mellett – Tatai István igemagyarázata
(2) „Készíts szarvakat a négy sarkára…” (2Móz 27)
Az udvaron található, rézzel bevont égőáldozati oltár négy sarkára egy-egy szarv került. Az esztétikai szemponton kívül a szarvaknak gyakorlati és szellemi mondanivalójuk is volt. Elképzelhető, hogy e szarvakhoz kötötték oda bizonyos esetekben az áldozatokat (Zsolt 118,27), ugyanehhez az „elköteleződéshez” felszólítást igen, de példát sajnos nem találunk a Szentírásban. Ahhoz azonban egyértelmű gyakorlat fűződött, hogy az oltár szarvait vérrel kellett megkenni a papok felszentelésekor (29,1) és az engesztelés napján (3Móz 16,18). Átvitt értelemben a felfele mutató szarv utalhatott Isten erejére, sőt ismeretes a „szabadulás szarva” kifejezés is Izrael költészetében (1Sám 2,10). Tehát az oltár legszentebb része a négy szarv volt. Ide került a megszentelő vér, de ez volt Isten prófétai ítéletének „panasztáblája” is, ahol nem a bűnbocsánat, hanem a bűn megtartása történt (Jer 17,1). Az újszövetségi Zakariás pap a Messiásról, mint az üdvösség szarvának felemeléséről szól a Dávid házában (Károli-fordítás, Lk 1,69). Mi ebbe az üdvösségszarvba kapaszkodhatunk meg váltságunkat keresve, hiszen a hét szarvú Bárány ereje mindenekfelett való (Jel 5,6). Ő adta vérét értünk.
