„Eltörölte a követeléseivel minket terhelő adóslevelet...” Kol 2,8–15
8 Vigyázzatok, hogy rabul ne ejtsen valaki titeket olyan bölcselkedéssel és üres megtévesztéssel, amely az emberek hagyományához, a világ elemeihez, és nem Krisztushoz igazodik. 9 Mert benne lakik az istenség egész teljessége testileg, 10 és benne jutottatok el ti is ehhez a teljességhez, mert ő a feje minden fejedelemségnek és hatalmasságnak. 11 Benne vagytok körülmetélve is, de nem kézzel végzett körülmetéléssel, hanem a Krisztus szerinti körülmetéléssel, a halandó test levetése által. 12 A keresztségben vele együtt voltatok eltemetve, és vele együtt fel is támadtatok az Isten erejébe vetett hit által, aki feltámasztotta őt a halottak közül. 13 Titeket is, akik halottak voltatok vétkeitekben és testetek körülmetéletlenségében, ővele együtt életre keltett, megbocsátva nekünk minden vétkünket. 14 Eltörölte a követeléseivel minket terhelő adóslevelet, amely minket vádolt, és eltávolította azt az útból, odaszegezve a keresztfára. 15 Lefegyverezte a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, nyilvánosan megszégyenítette őket, és Krisztusban diadalmaskodott rajtuk.
Bibliaolvasó Kalauz – Édes Árpád igemagyarázata
„Eltörölte a követeléseivel minket terhelő adóslevelet...” (14). Nagypéntek arra hív minket, hogy egészen személyes viszonyt alakítsunk ki Krisztus bűnért bemutatott áldozatával. A megfizethetetlen adósság terhe ma is átélhető kép, akárcsak a tiszta lapé, amikor a múlt hibái, kitörölhetetlennek hitt szégyene nem terhel tovább. A lelkünkben mindannyian érezzük a törvényszegés átkos súlyát. A kereszten pedig láthatjuk az egyetlent, aki ezt el tudta hordozni mindannyiunk helyett. Legyen áldott örökké!
RÉ21 487 RÉ 230 • IÉ Kol 1,13–20 • Zsolt 38
A Megváltó hét szava | 491 | Paradicsomnak te szép élő fája
„Testvéreikre, a lévitákra volt bízva mindenféle szolgálat az Isten házának hajlékánál.” 1Krón 6
1 Lévi fiai Gérsón, Kehát és Merárí voltak. 2 Név szerint ezek voltak Gérsón fiai: Libní és Simí. 3 Kehát fiai voltak: Amrám, Jichár, Hebrón és Uzzíél. 4 Merárí fiai Mahlí és Músí voltak. Ezek Lévi nemzetségei családjaik szerint. 5 Gérsón fia Libní, ennek a fia Jahat, ennek a fia Zimmá, 6 ennek a fia Jóáh, ennek a fia Iddó, ennek a fia Zerah és ennek a fia Jeotraj. 7 Kehát utódai voltak: az ő fia Ammínádáb, ennek a fia Kórah, ennek a fia Asszír, 8 ennek a fia Elkáná, ennek a fia Ebjászáf, ennek a fia pedig Asszír. 9 Ennek a fia Tahat, ennek a fia Úríél, ennek a fia Uzzijjá és ennek a fia Saul. 10 Elkáná fiai Amászaj és Ahímót voltak. 11 Ennek a fia Elkáná, ennek a fia Cófaj, ennek a fia Nahat, 12 ennek a fia Elíáb, ennek a fia Jeróhám, ennek a fia Elkáná, ennek a fia Sámuel. 13 Sámuel fiai: Jóél volt az elsőszülött, Abijjá a második. 14 Merárí utódai voltak: Mahlí, ennek a fia Libní, ennek a fia Simí, ennek a fia Uzzá, 15 ennek a fia Simá, ennek a fia Haggijjá és ennek a fia Aszájá. 16 Ezeket bízta meg Dávid, hogy az Úr házában vezessék az éneklést, miután elhelyezte ott a ládát. 17 Ők végezték az éneklés szolgálatát a kijelentés sátrának a hajléka előtt, amíg Salamon föl nem építette az Úr házát Jeruzsálemben, szolgálatban állva a rájuk vonatkozó rendtartás szerint. 18 Ezek álltak szolgálatban fiaikkal együtt: a kehátiak fiai közül Hémán, az énekes, aki Jóél fia, aki Sámuel fia, 19 aki Elkáná fia, aki Jeróhám fia, aki Elíél fia, aki Tóah fia, 20 aki Cúf fia, aki Elkáná fia, aki Mahat fia, aki Amászaj fia, 21 aki Elkáná fia, aki Jóél fia, aki Azarjá fia, aki Cefanjá fia, 22 aki Tahat fia, aki Asszír fia, aki Ebjászáf fia, aki Kórah fia, 23 aki Jichár fia, aki Kehát fia, aki Lévi fia, aki pedig Izráel fia volt. 24 Testvére, Ászáf állt a jobbján. Ászáf Berekjá fia volt, aki Simá fia, 25 aki Míkáél fia, aki Baaszéjá fia, aki Malkijjá fia, 26 aki Etní fia, aki Zerah fia, aki Adájá fia, 27 aki Étán fia, aki Zimmá fia, aki Simí fia, 28 aki Jahat fia, aki Gérsón fia, aki Lévi fia volt. 29 Testvéreik, Merárí fiai, bal felől voltak: Étán, Kísí fia, aki Abdí fia, aki Mallúk fia, 30 aki Hasabjá fia, aki Amacjá fia, aki Hilkijjá fia, 31 aki Amcí fia, aki Bání fia, aki Semer fia, 32 aki Mahlí fia, aki Músí fia, aki Merárí fia, aki Lévi fia volt. 33 Testvéreikre, a lévitákra volt bízva mindenféle szolgálat az Isten házának hajlékánál. 34 Az áldozatokat azonban Áron és fiai mutatták be az égőáldozati és az illatáldozati oltáron, továbbá ők végeztek minden teendőt a szentek szentjében, és ők szereztek engesztelést Izráelnek – mindenben úgy, ahogyan Mózes, az Isten szolgája megparancsolta. 35 Áron utódai ezek voltak: Eleázár volt a fia, ennek a fia Fineás, ennek a fia Abísúa, 36 ennek a fia Bukkí, ennek a fia Uzzí, ennek a fia Zerahjá, 37 ennek a fia Merájót, ennek a fia Amarjá, ennek a fia Ahítúb, 38 ennek a fia Cádók, és ennek a fia Ahímaac volt. 39 Ezek voltak a lakóhelyeik, a területükön levő sátortáborok: Áron fiai közül a kehátiak nemzetségének, mivel a sorsolás révén nekik jutott, 40 odaadták Júda földjén Hebrónt a körülötte levő legelőkkel együtt. 41 De a város mezejét és falvait Kálébnak, Jefunne fiának adták. 42 Áron fiainak adták a menedékvárosokat: Hebrónt, Libnát és legelőit, Jattírt és Estemóát és legelőit, 43 Hílézt és legelőit, Debírt és legelőit, 44 Ásánt és legelőit, Bét-Semest és legelőit. 45 Benjámin törzséből pedig Gebát és legelőit, Álemetet és legelőit, Anátótot és legelőit. Nemzetségeiknek összesen tizenhárom városuk volt. 46 Kehát többi fiának, akik a törzs nemzetségéből még hátra voltak, tíz város jutott sorsolás útján Efraim törzséből, Dán törzséből és Manassé törzsének a feléből. 47 Gérsón fiainak nemzetségeik szerint tizenhárom város jutott Issakár törzséből, Ásér törzséből, Naftáli törzséből és Manassé törzséből Básánban. 48 Merárí fiainak nemzetségeik szerint tizenkét város jutott sorsolás útján Rúben törzséből, Gád törzséből és Zebulon törzséből. 49 Így adtak Izráel fiai a lévitáknak városokat és legelőket. 50 Sorsolással adták oda Júda fiainak törzséből, Simeon fiainak törzséből és Benjámin fiainak törzséből ezeket a név szerint megnevezett városokat. 51 Kehát fiainak többi nemzetsége Efraim törzsétől kapta meg a nekik kisorsolt városokat. 52 Nekik adták át az alábbi menedékvárosokat: Sikemet és legelőit Efraim hegyvidékén, Gézert és legelőit, 53 Jokmeámot és legelőit, Bét-Hórónt és legelőit, 54 Ajjálónt és legelőit, Gat-Rimmónt és legelőit; 55 Manassé fele törzséből Ánért és legelőit meg Bileámot és legelőit. Ezeket adták Kehát többi fia nemzetségének. 56 Gérsón fiainak adták Manassé fél törzsének a nemzetségeiből Básánban Gólánt és legelőit, Astárótot és legelőit; 57 Issakár törzséből Kedest és legelőit, Dobratot és legelőit, 58 Rámótot és legelőit meg Ánémot és legelőit; 59 Ásér törzséből Másált és legelőit, Abdónt és legelőit, 60 Húkókot és legelőit, Rehóbot és legelőit; 61 Naftáli törzséből Galileában Kedest és legelőit, Hammónt és legelőit, Kirjátajimot és legelőit. 62 Merárí többi fiának Zebulon törzséből Rimmónót és legelőit, Tábórt és legelőit; 63 a Jordánon túl, Jerikóval szemben, a Jordántól keletre eső részen Rúben törzséből a pusztában Becert és legelőit, Jahcát és legelőit, 64 Kedémótot és legelőit, Méfaatot és legelőit; 65 Gád törzséből Gileádban Rámótot és legelőit, Mahanajimot és legelőit, 66 Hesbónt és legelőit, Jazért és legelőit.
Az Ige mellett – Csűrös András igemagyarázata
(33) „Testvéreikre, a lévitákra volt bízva mindenféle szolgálat az Isten házának hajlékánál.” (1Krón 6)
A jeruzsálemi templomban végzett szolgálat különös hangsúlyt kap a felsorolásban. Ennél mégiscsak nagyobb történt egy másik jeruzsálemi magaslaton: a Golgotán. Jézus Krisztusra volt bízva az üdvtörténet legfontosabb szolgálata. Ő ezt nem „az Isten házának hajlékánál”, hanem otthontalanul, megalázva végzi. Körülötte vannak szerettei, mégis egyedül marad az emberiség bűneinek elhordozásával. Nekünk nagypéntek óta csak nyugalmasabb szolgálataink vannak. Csodálatos, amikor Isten rámutat, mivel kell szolgálnunk Isten házában. Amikor már nemcsak azért megyünk, hogy kapjunk, hanem azért is, hogy adjunk valamit másoknak – a hitünkből. A hívő észreveszi, hogy Istennek hol, hogyan van rá szüksége. A szolgálat felfrissít, értelmet ad sok mindennek. Adakozás az időmből Istennek. A léviták persze hivatalos szolgák voltak, akiket családi kötelékek alapján választottak ki. Az Ószövetség vérségi kötelékei az Újszövetségben lelki kötelékké változtak: ma nem vérsége, hanem elhívása által lesz valaki Isten szolgája. Boldog, akit Ura szolgálatban talál!
