„Viseljétek el egymást és bocsássatok meg egymásnak...” Kol 3,12–17
12 Mint Istennek szent és szeretett választottai, öltsetek magatokra könyörületes szívet, jóságot, alázatot, szelídséget, türelmet. 13 Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza volna valaki ellen: ahogyan az Úr is megbocsátott nektek, úgy tegyetek ti is. 14 Mindezek fölé pedig öltsétek fel a szeretetet, mert az tökéletesen összefog mindent. 15 És Krisztus békessége uralkodjék a szívetekben, hiszen erre vagytok elhíva az egy testben. És legyetek háládatosak. 16 Krisztus beszéde lakjék bennetek gazdagon úgy, hogy tanítsátok egymást teljes bölcsességgel, és intsétek egymást zsoltárokkal, dicséretekkel, lelki énekekkel; hálaadással énekeljetek szívetekben Istennek. 17 Amit pedig szóltok vagy tesztek, mind az Úr Jézus nevében tegyétek, hálát adva az Atya Istennek őáltala.
Bibliaolvasó Kalauz – Lenkey István igemagyarázata
Mi, hívők, akik feltámadtunk Jézussal, egymásnak testvéreivé lettünk. Örökké együtt leszünk a mennyországban. De ahhoz, hogy ez az örök együttlét boldog együttlét lehessen, meg kell tanulnunk ezt-azt. Erre biztat minket mai igénk. „Viseljétek el egymást és bocsássatok meg egymásnak...” (13). E két dolgot sokat kell gyakorolnunk itt, a földön, de ez csak akkor fog menni, ha felöltjük magunkra a szeretetet, amely által Krisztus békessége uralkodhat a szívünkben.
RÉ21 516 RÉ 348
Húsvéti ének | 515 | Krisztus, virágunk
„Így halt meg Saul a hűtlensége miatt, mert hűtlen lett az Úrhoz, és nem fogadta meg az Úr szavát.” 1Krón 10
1 A filiszteusok háborút viseltek Izráel ellen, és az izráeliek megfutamodtak a filiszteusok előtt. Elesettek borították a Gilbóa-hegyet. 2 A filiszteusok Saulnak és fiainak a nyomába szegődtek, és megölték a filiszteusok Jónátánt, Abínádábot és Malkísúát, Saul fiait. 3 Heves küzdelem dúlt Saul körül, de végül eltalálták az íjászok. Megsebesítették az íjászok, 4 ezért azt mondta Saul a fegyverhordozójának: Húzd ki a kardod, és szúrj le vele, hogy ha ideérnek ezek a körülmetéletlenek, ne űzzenek gúnyt belőlem! De a fegyverhordozó nem akarta megtenni, mert nagyon félt. Ekkor fogta Saul a kardját, és beledőlt. 5 Amikor látta a fegyverhordozója, hogy meghalt Saul, ő is a kardjába dőlt, és meghalt. 6 Így halt meg Saul és három fia, és vele együtt egész háza népe is meghalt. 7 Amikor látták mindazok az izráeliek, akik a völgyben laktak, hogy azok megfutamodtak, és hogy Saul is meghalt fiaival együtt, elhagyták városaikat, és elmenekültek, a filiszteusok pedig odajöttek, és letelepedtek azokban. 8 Másnap eljöttek a filiszteusok, hogy kifosszák az elesetteket. Megtalálták Sault és a fiait, amint ott feküdtek a Gilbóa-hegyen. 9 Kifosztották őt, magukkal vitték a fejét és a fegyvereit, és körbeküldték a filiszteusok földjén, hogy megvigyék az örömhírt bálványaiknak és a népnek. 10 Fegyverzetét isteneik templomában helyezték el, koponyáját pedig kiakasztották Dágón templomában. 11 Amikor azonban meghallották a jábés-gileádiak, hogy mit tettek Saullal a filiszteusok, 12 harcosaik elindultak, és leszedték Saulnak és fiainak a holttestét, és elvitték Jábésba. Ott temették el csontjaikat Jábésban egy tölgyfa alatt, majd hétnapos böjtöt tartottak. 13 Így halt meg Saul a hűtlensége miatt, mert hűtlen lett az Úrhoz, és nem fogadta meg az Úr szavát. Sőt szellemet idéztetett, és azt kérdezte meg, 14 nem az Urat kérdezte meg. Ezért ölette meg őt, a királyságot pedig Dávidra, Isai fiára ruházta.
Az Ige mellett – Csűrös András igemagyarázata
(13) „Így halt meg Saul a hűtlensége miatt, mert hűtlen lett az Úrhoz, és nem fogadta meg az Úr szavát.” (1Krón 10)
Mai puhára finomított életünkbe nehezen fér bele, hogy életünk tetteinek vannak következményei. Ha hűtlenek leszünk, az hosszú távon meg fog látszódni életünkön. Saul nem perspektívában gondolkozott, nem tartott bűnbánatot. Nem Istenhez fordult utolsó órájában, hanem hitetlenként zárta le történetét. Boldog az az ember, aki az Úrral él, és hozzá tér! Ám az Ige rávilágít arra, hogy mennyire zsákutca az, amit tett: holttestét így is meggyalázták. Pontosan ugyanaz történt, amitől rettegett. Legnagyobb kríziseink közben vigyük életünket az Úr elé! Ne emberi ésszel, hanem Isten előtti alázattal álljunk a probléma elé. Sault az emberek elhagyták, nincs, aki segítsen rajta. Míg Jézus értünk vállalta mindezt, addig Sault a maga hitetlensége vezette ide. A kiválasztott nép királya áll előttünk, megfosztva az Istentől, embertől, méltóságától. Így szól a másik oldal: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?” Saul nem az Urat választotta, pedig még itt sem lett volna késő. Ne tétlenkedjünk, mikor útelágazáshoz érkezünk! Forduljunk alázattal Istenhez. Kérdezzük meg az Urat, de ne csak a kiemelt pillanatokban, hanem minden nap.
