„Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!” Mk 6,45–56
45 Jézus azonnal sürgetni kezdte tanítványait, hogy szálljanak hajóba, és menjenek át előre a túlsó partra, Bétsaida felé, amíg ő elbocsátja a sokaságot. 46 Miután pedig elbocsátotta őket, felment a hegyre imádkozni. 47 Amikor beesteledett, a hajó a tenger közepén volt, ő pedig a parton egyedül. 48 Amikor látta, hogy mennyire küszködnek az evezéssel, mert szembefújt a szél, hajnaltájban elindult feléjük a tengeren járva, és el akart menni mellettük. 49 Amikor meglátták őt, amint a tengeren jár, azt hitték, hogy kísértet, és felkiáltottak. 50 Mert mindnyájan látták őt, és megrettentek. De ő azonnal megszólította őket, és ezt mondta nekik: Bízzatok, én vagyok, ne féljetek! 51 Beszállt hozzájuk a hajóba, és elült a szél, ők pedig szerfölött csodálkoztak magukban. 52 Mert a kenyerekből még nem okultak, és a szívük kemény maradt. 53 A túlsó partra átkelve megérkeztek Genezáretbe, és kikötöttek. 54 Amikor kiszálltak a hajóból, az emberek azonnal felismerték őt, 55 és körbefutották a hírrel az egész környéket; kezdték a betegeket oda hordani, ahol hallomásuk szerint éppen volt. 56 Ahova csak bement, falvakba, városokba vagy tanyákra, letették a tereken a betegeket, és kérték őt, hogy azok legalább a ruhája szegélyét érinthessék; és akik csak megérintették, meggyógyultak.
Bibliaolvasó Kalauz – Kun Ágnes Anna igemagyarázata
A legnagyobb viharok idején mindig hallhatjuk Jézus csöndes hangját: „Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!” (50). A tanítványok hiába éltek át megannyi csodát, hiába lettek maguk is aktív gyógyítók, még mindig rácsodálkoznak Jézus erejére. Bezzeg az idegenek olyannyira bíznak, hogy egyetlen érintés meggyógyítja őket. Maradjon meg bennünk is, sőt mélyüljön a kezdeti hitünk lelkesültsége, töretlen és végtelen bizalma! Ne hagyjuk, hogy megkeményedjen a szívünk, és a kétség felborítsa a hajónkat!
RÉ21 699 RÉ 388
Zsoltárdicséret | 116 | Szeretem és áldom az Úr Istent
„Adj […] nekem bölcsességet és értelmet” 2Krón 1,1–17
1 Salamonnak, Dávid fiának a királyi hatalma megerősödött, mert Istene, az Úr vele volt, és egyre nagyobbá tette. 2 Összehívta Salamon egész Izráelt, az ezredeseket, a századosokat, a bírákat és egész Izráel minden főemberét, a családfőket, 3 és elment Salamon az egész gyülekezettel együtt a gibeóni áldozóhalomra, mert ott volt Isten kijelentésének a sátra, amelyet Mózes, az Úr szolgája készíttetett a pusztában. 4 Az Isten ládáját Dávid már fölvitette Kirjat-Jeárímból, amikor helyet készített annak, ugyanis egy sátrat állíttatott föl neki Jeruzsálemben, 5 a rézoltár azonban, amelyet Becalél, Úrí fia, Húr unokája készített, még ott állt az Úr hajléka előtt. Ezt kereste föl Salamon és a gyülekezet. 6 Fölment tehát Salamon az Úr színe előtt álló rézoltárhoz, amely a kijelentés sátránál volt, és ezer égőáldozatot mutatott be rajta. 7 Azon az éjszakán megjelent Isten Salamonnak, és ezt mondta neki: Kérj valamit, én megadom neked! 8 Salamon ezt felelte Istennek: Te nagy szeretettel bántál apámmal, Dáviddal, és engem tettél utána királlyá. 9 Most pedig, Uram, Istenem, váljék valóra apámnak, Dávidnak adott ígéreted, mert te tettél engem e nép királyává, akik oly sokan vannak, mint a föld pora. 10 Adj azért nekem bölcsességet és értelmet, hogy tudjam ennek a népnek az ügyeit intézni. Különben ki tudná kormányozni a te nagy népedet? 11 Isten ezt felelte Salamonnak: Mivel ez a szíved vágya, és nem gazdagságot, vagyont vagy dicsőséget kértél, nem is gyűlölőid életét vagy hosszú életet, hanem bölcsességet és értelmet, hogy kormányozni tudd népemet, amelynek a királyává tettelek, 12 ezért megadom neked a bölcsességet és az értelmet, sőt olyan gazdagságot, vagyont és dicsőséget is adok neked, amelyhez fogható nem volt és nem is lesz egy királynak sem, sem előtted, sem utánad. 13 Azután visszament Salamon Jeruzsálembe a gibeóni áldozóhalomról, a kijelentés sátra elől, és uralkodott Izráelen. 14 Gyűjtött Salamon harci kocsikat és lovasokat. Ezernégyszáz harci kocsija és tizenkétezer lova lett, amelyeket a harci kocsik városaiba rendelt és a király mellé, Jeruzsálembe. 15 A király elérte, hogy annyi lett Jeruzsálemben az ezüst és az arany, mint a kő, és annyi lett a cédrus, mint amennyi vadfügefa van az alföldön. 16 Salamonnak Egyiptomból, méghozzá Kevéből hozták a lovakat, a király kereskedői szerezték azokat Kevéből megszabott áron: 17 egy harci kocsit hatszáz sekel ezüstért hoztak Egyiptomból, egy lovat pedig százötvenért. Ugyancsak az ő közvetítésükkel szállították tovább ezeket a hettita királyoknak és az arám királyoknak.
Az Ige mellett – Vassné Baki Ilona igemagyarázata
(10) „Adj […] nekem bölcsességet és értelmet” (2Krón 1,1–17)
„Salamonnak, Dávid fiának a királyi hatalma megerősödött, mert Istene, az Úr vele volt…” (1). Isten teljesítette Salamonról szóló korábbi ígéretét (1Krón 26,6–7). Igazmondó, megbízható szavú Urunk van! Kijelentésére, üzeneteire teljes bizonyossággal lehet építeni az életünket. Jézus ezt mondta: „Aki […] hallja tőlem ezeket a beszédeket, […] hasonló a bölcs emberhez, aki kősziklára építette a házát” (Mt 7,24). A Salamon uralkodásáról szóló történetekben az első mozzanat, amelyről a krónikás tudósít: a nép vezetőivel együtt a kijelentés sátrához, a szent sátorhoz mennek. Egy közösség élén álló vezető első útja, megmozdulása – tükör, szótlan vallomás az értékrendjéről, arról, amit később ki is mond. „Adj nekem […] bölcsességet és értelmet, hogy tudjam ennek a népnek az ügyeit intézni” (10). Salamon ismeri saját korlátait, és tudja, kitől kérhet segítséget. Ki a bölcs? Aki „belekalkulálja” Istent a gyakorlati életbe, őrá épít az élet vezetésében: „a bölcsesség kezdete az Úrnak félelme” (Péld 9,10). A tudomány az Istennel való élő kapcsolatból adódó istenismeret. Salamon kérése ugyanaz, ami a Zsolt 16,11-ben is hangzik: „Megismerteted velem az élet útját”, hogy jó királya legyek a népemnek, és dicsőíteni tudjalak az életemmel.
