előző nap következő nap

„... és meggyógyult...” Mk 8,22–26

22 Amikor Bétsaidába érkeztek, egy vakot vittek hozzá, és kérték, hogy érintse meg. 23 Ő pedig a vakot kézen fogva kivezette a faluból, azután szemére köpve rátette kezét, és megkérdezte: Látsz-e valamit? 24 Az felnézett, és így szólt: Látom az embereket, amint jönnek-mennek, de mintha fákat látnék. 25 Azután Jézus ismét rátette a kezét a szemére, ő pedig körülnézett, és meggyógyult, tisztán látott mindent. 26 Jézus ekkor hazaküldte őt, és azt mondta: Még a faluba se menj be!

Bibliaolvasó Kalauz – Sándor Balázs igemagyarázata

Jézus azért jött, hogy az ördög munkáit lerontsa. A bűn, az átok, a kárhozat és mindaz, ami ezt valósággá teszi az életünkben, a gonosztól van. Ennek a folyamatnak a része az, hogy a betegeknek gyógyulniuk kell. Akkor is, ha ez a pillanatnyi helyzetben nem kaphat nagy nyilvánosságot. A Mester téged is meg akar gyógyítani, de már nem titokban: a háztetőkről kell most már hirdetni az ő csodáit.

RÉ21 713 RÉ 460

Mennybemenetel himnusza | 533 | Jézus Krisztus, mi királyunk

„Az Úr beteljesítette ígéretét…” 2Krón 6,1–11

1 Akkor ezt mondta Salamon: Az Úr mondta, hogy homályban kíván lakni. 2 Lakóházat építettem neked, maradandót, örök lakóhelyül. 3 Azután megfordult a király, és megáldotta Izráel egész gyülekezetét, miközben Izráel egész gyülekezete állt. 4 Ezt mondta: Áldott az Úr, Izráel Istene, aki ígéretet tett apámnak, Dávidnak, és azt hatalmával be is teljesítette. Ezt mondta: 5 Attól a naptól fogva, hogy kihoztam népemet Egyiptom földjéről, nem választottam ki egyetlen várost sem Izráel törzseiből, hogy házat építsenek ott az én nevemnek, és nem választottam ki senkit, hogy fejedelme legyen népemnek, Izráelnek. 6 De most kiválasztottam Jeruzsálemet, hogy ott legyen a nevem, és kiválasztottam Dávidot, hogy népemnek, Izráelnek a vezetője legyen. 7 De amikor apám, Dávid házat akart építeni Izráel Istene, az Úr nevének tiszteletére, 8 akkor ezt mondta apámnak, Dávidnak az Úr: Azzal, hogy házat akartál építeni a nevem tiszteletére, jót akartál. 9 De te nem építheted föl azt a házat, hanem a fiad, aki a te véredből származik, ő építi majd föl azt a házat nevem tiszteletére. 10 Az Úr beteljesítette ígéretét, amit tett, mert amikor apámnak, Dávidnak a helyére léptem, és Izráel trónjára ültem, ahogyan megígérte az Úr, fölépítettem ezt a házat Izráel Istene, az Úr nevének tiszteletére. 11 És elhelyeztem ott a ládát, abban van az Úr szövetsége, amelyet Izráel fiaival kötött.

Az Ige mellett – Vassné Baki Ilona igemagyarázata

(10) „Az Úr beteljesítette ígéretét…” (2Krón 6,1–11)

A szövetségláda bekerült a szentek szentjébe, Izráel legszentebb helyére, egy kocka alakú, teljesen zárt térbe. Egy sötét helyiségbe helyezték, amelynek csak egyetlen ajtaja volt, azon ment be a főpap a nagy engesztelő napon a népért és önmagáért bemutatott bárányáldozat vérével. A sötétséget a mindent beborító arany ragyogása törte meg. Mintha Isten elrejtőzött volna ebben a homályban. Mégis úgy gondoltak rá, hogy bizonyosan ott lakik az Úr, érinthetetlen szentségben, „távol és mégis közel”. „Akkor ezt mondta Salamon: Az Úr mondta, hogy homályban kíván lakni. Lakóházat építettem neked, maradandót, örök lakóhelyül.” (1–2) Ott a menny és föld összeért, Isten a földre költözött, de megközelíthetetlenül. Jézusban az élő, szent Isten közénk jött, láthatóvá tette önmagát: „Aki engem lát, látja az Atyát.” (Jn 14,9) Ez Jézus alázata: elhagyva a menny gazdagságát – emberközelbe jött, hogy kijelentse, az élő, szent Isten – őbenne, őérte mi Atyánkká lett! Jézus pedig örök hajlékot készített nekünk, hogy örökké ott lehessünk, ahol ő van (Jn 14,1–3). Legyen áldott az Úr Jézus ezért a hozzánk ragaszkodó szeretetért!

május 19.